A raklapok gyártó és kereskedő vállalkozások leggyakrabban előforduló környezetvédelmi termékdíj kötelezettségének bemutatása

A raklapok gyártó és kereskedő vállalkozások leggyakrabban előforduló környezetvédelmi termékdíj kötelezettségének bemutatása

A Nemzeti Adó és Vámhivatal a 2020. szeptember 30-ai tájékoztatása szerint megkezdi a termékdíj kötelezett adóalanyok vizsgálatát. Az elemzések háttér adataihoz hozzájárulnak az Ekaer rendszerben megjelenő mozgások, melyek a kockázatelemzés egyik alapját adja.  Sok esetben a 4415-ös vámtarifaszám, már élből „hívószó” az ellenőrzésre kiválasztásra. 

A környezetvédelmi termékdíj kötelezettséget most a raklapgyártó, kereskedő vállalkozások oldaláról vizsgáljuk meg. A 4415-ös vtsz számú termék kötelezettnek minősül, ugyanis a termékdíj törvény I. számú mellékletében megtalálható: Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolószer; kábeldob fából; rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólapkeret fából. 

A kötelezettség ebben az esetben is a fő szabályok szerint az első belföldi forgalomba hozót, első saját célú felhasználót terheli, tehát a raklap gyártóját, vagy behozóját. Meg kell vizsgálni, hogy új vagy használt, egyutas vagy újrahasználható csomagolószerről beszélünk, illetve azt, hogy a vevő tett-e felénk nyilatkozatot, kötött-e átvállalási szerződést, vagy rendelkezik-e termékdíj raktárral. 

A használt raklap után nem keletkezik kötelezettség, mert az után már vélhetően valaki megfizette a termékdíjat. Annak használt voltát igazolni egyszerű, ugyanis ha magyarországi beszállítói számlával rendelkezünk, fogalmilag kizárt az érintettség. Ha a raklap gyártó használt raklap kereskedelmi tevékenységet is végez, akkor javasolt speciális nyilvántartást vezetni a használtakról, hogy egy hatósági ellenőrzés ne vélelmezze, hogy új raklapot keresztelünk át „használtnak”, és ezzel az átlátszó trükkel ússzuk meg a termékdíj kötelezettséget. Tipp: a jogszabály CsK kódos nyilvántartást vár el a kötelezettektől. Ezért javasolt a rendszerben ezeket a cikkeket egy speciális „kitalált” nem létező CsK kódon nyilvántartani, mint például E500001. Ennek a 00-ás pénzügyi státuszkódnak az a belső jelentése, hogy a kötelezettség a vállalkozásunkat nem terheli. 

A használt raklapoknál rögtön egy félreértést el is kell oszlatni, ugyanis ha az a raklap ugyan használt, de külföldről szerezzük be, az a magyar szabályozás szerint kötelezettséget keletkezik, ugyanis belföldön az első forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó (kicsomagoló) az érintett. A CsK kódból látszani kell, hogy csomagolásként (E505098, E505097), vagy csomagolószerként (E503001, E505002, E505003) érkezett. 

Mind az egyutas, mint az újrahasználható raklapok esetén lehetősége van a vevőnek átvállalási szerződést kötni. Jelen szakmai összefoglaló nem hivatott az átvállalás szabályainak bemutatására, egyébként meg nem tartalmaz speciális eltérő előírásokat a raklapok tekintetében a termékdíj törvény. 

Az újrahasználható csomagolószerek speciális szabályaival egy másik cikkünkben foglalkozunk, ugyanis az a csomagolást végzőkre fogalmaznak meg előírásokat. Jelen összefoglaló célja, hogy a raklap gyártó oldaláról vizsgáljuk meg a teendőket. Ha a vevőnk jelzi felénk, hogy nyilatkozatot kíván tenni, hogy betétdíjas rendszerben, 365 napigcsomagolás létrehozására használja fel, termékdíj raktárba szállítja be, engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője, vagy annak keretében történő használatra átadja, egyedül annyi a dolgunk, hogy a végrehajtási rendeletnek mindenben megfelelő eseti vagy időszaki nyilatkozatot fogadjunk csak el. A nyilatkozatnak megfelelően a számlán meghatározott záradékot kell feltüntetni, valamint a bevallás ANY lapján adatot kell szolgáltatni Partnerenként, CsK kódonként az értékesített termékdíjköteles termék tömegére vonatkozóan. 

Természetesen a transzparencia égisze alatt (illetve, hogy egy termékdíj ellenőrzés esetén) az adott körülményben elvárható gondosság és körültekintés szerinti eljárásunkat támasszuk alá, célszerű a nyilatkozat tevőt leellenőrizni a Pest Megyei Kormányhivatal Belföldi Hulladékgazdálkodási és Termékdíj Osztályánál, hogy a nyilatkozat megtételére tényleg jogosult.

Számlázásra vonatkozó speciális szabályok a raklapok tekintetében nincsenek (kivéve az átvállalásra, nyilatkozatra vonatkozó előírásokon túl), viszont itt is javasolt a termékdíjat a termék ártól elkülönülten kiszámlázni. Sőt, egy ellenőrzést nagymértékben megsegít, ha a megfelelő teljes CsK kód megjelenik a számlán a számlázott tételek tömeg adataival együtt. 

A CsK kódoknál feltétlenül meg kell említeni az utolsó két karakter „a termék újrahasználhatóságát jelölő kód” helyes alkalmazásának feltételeit a raklapok, mint csomagolószerek tekintetében (külföldi csomagolásról a korábbiakban már esett szó).

Mivel az országos környezetvédelmi hatóság újrahasználható csomagolószer nyilvántartásába a csomagolószert a csomagolást végzőnek kell felvetetni, ezért ha a gyártó/behozó ugyan többször használható csomagolószert hoz forgalomba, viszont neki, mint kötelezettnek nincs ilyen nyilvántartásba vétele, ezért javasolt a 03-as végű kód alkalmazása. 

Néhány további gondolat a témában, mely elsődlegesen gyakorlati tapasztalaton alapszik és az esetleges konkrét ügyekben további elemzés szükséges. 

·      Az értékesített fa fűrész áru, illetve alátét fa után a kötelezettség nem keletkezik, amennyiben annak a vtsz száma nem található meg a törvény mellékletében. 

·      Amennyiben a raklapkereskedő, átvállalási szerződést köt a beszállítóival (Ktdt. 14 § (5) d) pontja alapján, úgy a negyedévben átvállalva beszerzett mennyiségekről CsK kód és tömeg adatok szerinti adatot kell szolgáltatnia a bevallás ATV lapján. 

·      A kereskedőként termékdíj nélkül beszerzett raklapot már nem adhatja termékdíj nélkül további kereskedőnek valamint az átvállalás jogcíme is változik (Ktdt. 14 § (5) e pontja eb) alponja vagy ab) alpontja). 

·      Ha a raklapgyártó vállalkozás hoz be külföldről bármit, amit belföldön forgalomba hoz, vagy saját célból felhasznál, akkor annak a csomagolási összetevője után a kötelezettsége keletkezik.

·      A külföldről behozott cikkeket meg kell vizsgálni, hogy egyéb kötelezettség fennáll-e utána. Pl elektromos berendezés, gyártó gép, gépjármű.

·      A raklap javítást, hasznosítást végző cégek esetén a bevallásban fel kell tüntetni (ugyan nem fizetős kóddal) az újrahasználatra VAGY újbóli felhasználásra előkészítést követően létrejött csomagolószert. 

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalónkkal segítséget tudtunk nyújtani az raklapokkal, mint csomagolószerekkel kapcsolatosan felmerülő termékdíj kötelezettség világában való eligazodáshoz. 

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.