A nyomdaipari cégeket terhelő termékdíj kötelezettség legfontosabb szabályai

A nyomdaipari cégeket terhelő termékdíj kötelezettség legfontosabb szabályai

A környezetvédelmi termékdíj törvény egyik leginkább érintett területe a nyomdaipar. Mindennapi munkánk során számtalan nyomdaipari vállalkozásnál végzett audit, tanácsadás alkalmával számtalan hiányosságot fedezünk fel. Ennek ugyan a vállalkozások örülnek, mert a hatóság a mulasztás tényét termékdíj bírság, vagy mulasztási bírság formájában foganatosítaná. A nyomdaipari vállalkozások tekintetében a környezetvédelmi termékdíj igazándiból tekinthető egy ágazatot sújtó külön adónak.

Jelen szakcikkünkben néhány leggyakrabban előforduló gazdasági eseményt mutatunk be, illetve az ahhoz kapcsolódó termékdíj teendőket és kockázatokat. Jelen szakcikkünk nem fed le minden létező gazdasági eseményt, ezért az adott vállalkozás konkrét folyamatainak és termékeinek ismerete nélkül csak iránymutatást tartalmaz.

Külföldi alapanyag, cikk, termék beszerzés: A kicsomagolást követően létrejött csomagolási hulladék után, vagy a becsomagolt termék belföldi forgalomba hozatala után keletkezik a kötelezettség. Mind minden iparágban, itt is fontos, hogy minden külföldi behozatal termékdíj vonzata meghatározásra kerüljön mind a csomagolás, mind az egyéb kötelezettség szempontjából. Különösen oda kell figyelni, hogy ha külföldről közvetlenül gépet, vagy berendezést hozunk be, az után valamilyen szinten a kötelezettség biztosan keletkezik. Meg kell vizsgálni a cikk vtsz számát, nettó súlyát, valamint ha van, az áramfelvevő képességét. Nem szabad elfelejteni, hogy maga a cikk is lehet termékdíjköteles termék, vagy önállóan, vagy alkotórészei, tartozékai tekintetében.

Belföldi alapanyag beszerzés: Itt különösen azokra a papír és műanyag alapanyagokra kell komoly hangsúlyt fektetni, amiknek a vtsz száma termékdíjköteles terméknek minősül. Számtalanszor hallottuk audit során, hogy a nyomda azon az állásponton volt, hogy „nem vagyok termékdíj kötelezett, mert már termékdíjjal növelten veszem az alapanyagokat. Ez az egyik legkomolyabb és legkockázatosabb „félre értése” a termékdíj törvénynek. A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy mikor jön létre új termékdíjköteles termék. Nagyon leegyszerűsítve, ha változik a termék vtsz száma, vagy CsK/KT kódjának első három jegye. Tehát ha egy nyomda az alapanyagot, méretre vágja, kivágja, megnyomtatja, egyéb nyomdaipari tevékenységekről nem is beszélve (kasírozás, riccelés, stancolás, perforálás, tűzés, ragasztás, stb) nagyon nagy valószínűséggel az alapanyaghoz képest a végtermék előbb említett azonosító számai, kódjai változnak. Egy ellenőrzésnél arra nem hivatkozhatunk, hogy így kétszeresen kerül a termékdíj megfizetésre, mert nekünk, mint nyomdaipari gyártóknak kell arról gondoskodnunk, hogy ez ne így legyen (átvállalás, nyilatkozat, visszaigénylés, termékdíj raktár). A gyártott termékdíjköteles termék után, ha az belföldi forgalomba hozatalra, vagy saját célú felhasználásra kerül a kötelezettség keletkezik, az viszont csak lehetőség (jogszabályban meghatározott jogintézmények mentén), hogy a kétszeres kötelezettséget az adott vállalkozás elkerülje – természetesen jogszerűen és pont a kétszeres díjfizetés alóli „mentesülés” érdekében.

Gyártott termékek: Minden esetben a legfontosabb keresztmetszet a termék vtsz számának pontos ismerete. Ez már el is dönti, hogy a cikk lehet-e termékdíjköteles vagy nem és ha igen, melyik kategóriában. Ezt követően meg kell nézni, hogy a termékdíj törvény meghatározásai, vagy a vtsz számok meghatároznak-e esetlegesen kivétel kategóriákat és az általunk gyártott termék megfeleltethető-e a kivételnek.

Csomagolószerek: A vtsz és a törvényi meghatározás alapján kell beazonosítani ezeket a cikkeket. Ha a nyomdánk tasakot, dobozt, címkét, gyárt, és azt belföldre adja el, a kötelezettség biztosan keletkezik. Ha a termék egyidejűleg csomagolószer és reklámhordozó papír funkciót is betölt, akkor a termékdíj-kötelezettség a csomagolószer jelleg alapján áll fenn. Tehát egy pizzás doboz, vagy egy pulti, kassza display biztosan ebbe a kategóriába sorolandó. Viszont, ha a nyomdánk a tekercses címkét, vagy ragasztó szalagot kizárólag megnyomtatja, úgy nem jön létre termékdíjköteles termék, illetve akkor sem, ha mondjuk egy lapra kivágott dobozt hajtogatunk, tűzünk, ragasztunk, nyomtatunk, ugyanis az „már félkész termék állapotában” is a tarifa szabályok alapján doboznak minősül.

Reklámhordozó papírok: A törvény egyik legvitatottabb kategóriája, ezért ennek részletes szabályait vizsgáljuk mélységében.

A törvényi meghatározás alapján: gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott

a) sajtótermékek közül az időszaki lap egyes számai,

b) egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, a névjegykártya kivételével az üdvözlő- és más hasonló kártya, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány,

ideértve azt is, ha más kiadvány mellékletét képezik, kivéve az ISBN-számmal ellátott könyvet, és a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyvet.

A szabályozás bemutatásánál meg kell említeni, hogy a termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha a kötelezett (Ktdt. 3 § (9)) olyan reklámhordozó papírt hoz belföldön forgalomba, használ fel saját célra vagy vesz készletre, amely teljes nyomtatott felületére vetítve legfeljebb 50%-ában gazdasági reklám terjesztésére szolgál, vagy amelyet közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv alapfeladata körében ad ki.

Ez nem azt jelenti, hogy nincs utána kötelezettség, csak azt, hogy nincs fizetési kötelezettség, tehát a bevallásokba be kell állítani, ugyan nullás kóddal, de kell! Ennek elmaradása mulasztási bírság kockázatát hordozza magában.

A jogszabály értelmében, valójában a nyomdának nincs mérlegelési lehetősége a csomagolószer kategórián kívül a nyomtatott anyagok vonatkozásában, hogy az reklámhordozó papír-e vagy sem? Ezt kizárólag a megrendelő teheti meg, legkésőbb a megrendelés pillanatában.

Egy nyomdai anyag, ami 48-49-es áru csoportba osztályozandó, akkor nem minősül reklámhordozó papírnak, ha:

·         Nem tartalmaz gazdasági reklámot,

·         Nem minősül a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott alábbi sajtótermékek, egyéb nyomtatott anyagok egyikének sem: időszaki lap egyes számai, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, térkép, nyomtatott képeslap, üdvözlő- és más hasonló kártya, nyomtatott naptár, nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és hasonlók, röplap, egyéb szöveges kiadvány,

·         ISBN-számmal ellátott könyv,

·         Tankönyvjegyzékbe felvett tankönyv,

·         Termékdíjköteles csomagolószernek minősül,

·         Termékdíjköteles irodai papírnak minősül.

Ha reklámhordozó papírnak minősül, akkor a következő lehetőségek vannak:

·         A teljes nyomtatott felületére vetítve több mint 50%-ában gazdasági reklám terjesztésére szolgál (bevallunk és fizetünk, pl belföldi előállítású reklámhordozó tekintetében: 90001B1 KT kódon), vagy

·         A teljes nyomtatott felületére vetítve legfeljebb 50%-ában gazdasági reklám terjesztésére szolgál (bevallunk és NEM fizetünk, pl belföldi előállítású reklámhordozó tekintetében: 90061B1 KT kódon), vagy

·         Közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv alapfeladata körében adja ki (bevallunk és NEM fizetünk, pl belföldi előállítású reklámhordozó tekintetében: 90062B1 KT kódon).

A valótlanul nyilatkozó megrendelő termékdíj-kötelezetté válik. A megrendelést teljesítő köteles 6 évig megőrizni az általa előállított reklámhordozó papír termék elektronikus vagy nyomtatott példányát, és azt az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése, hatósági eljárása során kérésre bemutatni.

Irodai papírok: Információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra, továbbá az iratok, dokumentumok, folyóiratok vagy hasonló termékek tartására, rendezésére szolgáló, papírból készült iratrendező, dosszié, iratborító, levélrendező és irattartó mappa. Bizonyos vtsz számok egyszerre találhatóak meg a csomagolószer és az irodai papír kategóriában is. Ott általában az szokott a döntő lenni, hogy ha már méretre van vágva, ami közvetlenül alkalmas írásra, nyomtatásra, akkor az irodai kategóriába tartozik. Tipikusan ilyenek a rajzlapok, fénymásoló papírok, pénztárgép szalagok.

Displayek: A nyomdaiparban elterjed téves információ, mondhatni városi legenda, hogy a displayek nem termékdíj kötelesek. Ez nem igaz. Azok a displayek nem termékdíj kötelesek, amiknek a vtsz számunk nincs benne a jogszabály mellékletében, mert mondjuk, bútor tarifa szám alá kell sorolni. A földön álló, polccal rendelkező termékek jó eséllyel kikerülnek a törvény hatálya alól, de ehhez a vtsz szám minden kétséget kizáró megállapítása szükséges.

Viszont a kassza displayek, pulti displayek a vtsz számuk alapján csomagolószernek minősülnek általában. Ez jó hír, mert nem a reklámhordozó 85 Ft/kg-os díjtétel terheli őket, viszont rossz hír, hogy terheli.

A különböző egyéb eladó téri (POS) vásárlást ösztönző papír termékeknél a reklámhordozó jelleget meg kell vizsgálni. Tehát a standeek, belógó táblák, megállító táblák, wobblerek, papír poszterek, raklaptakarók, rekesztakarók reklámhordozó papír kötelezettsége (vevői ellentétes nyilatkozat hiányában) fennáll. A displayekhez értékesítésre kerülő, a külön tételként, vagy külön soron számlázásra, a displayel az eladás pillanatában nem egybe építve értékesített „korona elem” után is feltétlenül vizsgálni kell a reklámhordozó papír kötelezettséget.

Ha a displayekhez a nyomda gyárt külön, a szállítást, tárolást segítő, úgynevezett transzport dobozt, az a cikk csomagolásának minősül, belföldi forgalomba hozatal esetén kötelezettséget keletkeztetve, de szerencsére a csomagolószer kategóriában.

Bérgyártás: Főszabály szerint, ha a termékdíjköteles termék előállítása bérgyártás keretén belül valósul meg (megrendelő biztosítja az alapanyagokat ingyenesen legalább 50%-ban), akkor a megrendelő a kötelezett. A reklámhordozó papír kategóriában ez sem érvényes, mert ott a mellékszabály felülírja a főszabályt, tehát a nyomdai szolgáltatás nyújtója a kötelezett, akinek a tevékenysége során létre jön a kész termék.

Alvállalkozói teljesítések: Sok esetben előfordul, hogy a nyomda másik céget bíz meg a termék előállításával. Ezt nyilvánvalóan teheti. Reklámhordozó papír kivételével, ha a megrendelő biztosítja ingyen az alapanyagot, akkor Ő minősül kötelezettnek, egyéb esetben a termék tényleges előállítója. Nagyon fontos, hogy ha a beszállító kiszámlázza a termékdíjat, azt ugyan tovább számlázhatjuk a vevő részére, viszont a Nemzeti Adó –és Vámhivatal felé azt nem valljuk be, mert nem mi vagyunk a termék tekintetében a kötelezettek. Ha a beszállítónak kifizetjük és a NAV-nak is bevalljuk és megfizetjük, azt könnyen beláthatjuk, hogy a „kétszeres” díjfizetés rontja a versenyképességet és a termék árát. Javasolt ezeket a cikkeket speciális, jogszabályban nem definiált kódon nyilván tartani a pénzügyi státuszkód alapján (pl 90000B1). Így egy ellenőrzés is látja, hogy a kötelezettek nem mi vagyunk a konkrét cikk tekintetében, és nem elfelejtettük az adót bevallani.

Átvállalások: Ha a termék elhagyja az országot legalább 60%-ban, akkor lehetőség van a beszállítótól a termékdíjat szerződésben átvállalni. Fontos, hogy ez nem jelenti azt, hogy minden cikket átvállalva kell beszerezni. A döntés az átvállalónál van és az eredeti kötelezett hajlandóságán, hogy képes, kívánja-e pontosan nyilvántartani, hogy mely termékekre kéri az átvállalást és melyekre nem. Fontos, hogy ami átvállalva lett beszerezve, de értékesítés belföldre is történik, azután a termékdíj legyen bevallva és megfizetve, és ez a mérték ne haladja meg a tömegre vetített 40%-ot. Az átvállalt mennyiségekről a bevallás ATV lapján a negyedéves bevallásba adatot kell szolgáltatni a hivatal felé, mind a beszerzés, mind a belföldi, mind a külföldi kiszállítást meghatározva.

Bízunk benne, hogy jelen szakmai összefoglalóinkkal segítségükre tudtunk lenni a nyomdaipari vállalkozásoknak. Természetesen minden ügy és minden termék egyedi, ezért kérdésük esetén vegyék fel a kapcsolatot tanácsadó munkatársainkkal.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.