CsK kódok felépítése a gyakorlatban

 

                                                                             CsK kódok felépítése a gyakorlatban

Elérkeztünk arra a pontra, hogy bemutassuk a CsK kódok meghatározásának helyes gyakorlatát. Erre azért van szükség, mert a 2012. január 1-ével életbe lépett, bár többször módosított termékdíj törvény és annak végrehajtási rendelete által előírt kódfelépítés a mai napig gondot okoz a jogértelmezésben a vállalkozások számára. Most bemutatjuk, hogy mi hogyan gondolkozunk, amikor egy termék CsK kódját meg kell határoznunk.

Először is tisztázzuk, hogy mi is az a CsK kód? A termékdíj törvény és végrehajtási rendelete előírja, hogy csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus kód alapján kell az adott csomagolószereket, vagy csomagolási összetevőket beazonosítani. Ez a kód, egyébként többek között a kötelezett által vezetett nyilvántartás kötelező tartalmi eleme, sőt, annak első három jegye az átvállalási szerződésekben is meg kell, hogy jelenjen, így annak nem megfelelő meghatározása igen komoly termékdíj kockázatokat rejt magában. Nagyon leegyszerűsítve egy 7 számjegyből álló azonosítószám.

A CsK kódok felépítésének bemutatása a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében található meg és igen bonyolult és sok ismeretlenes „egyenletre ad választ”, pontosabban, aki tudja olvasni a CsK kódokat, az annak felépítéséből az egész törvényi hátteret megismerheti. Mostani cikkünk célja, hogy a felépítés logikáját megmutassuk, valamint a leggyakrabban előforduló kódokat bemutassuk.

CsK kód felépítése:

• karakter: csomagolóeszközként, csomagolóanyagként, csomagolási segédanyagként is felhasználható terméket jelölő kód vagy speciális csomagolószer jellegét jelölő kód
• 2–3. karakter: a termék anyagát jelölő kód
• 4–5. karakter: pénzügyi státuszkód, amely a kötelezettség keletkezését vagy annak hiányát jelöli
• 6–7. karakter: a termék újrahasználhatóságát vagy speciális csomagolószer jellegét jelölő kód

Rögtön az első karakternél meg is kell állnunk, mert azonnali fogalom magyarázat válik szükségessé és néhány gyakori példát be is kell mutatni.

 

1. karakter:

Csomagolóanyag – A: a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma (pl: stretch fólia, papírtekercs, HPL lemez).

Csomagolóeszköz – E: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű – általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított – ideiglenes védőburkolat, továbbá a raklap; (doboz, láda, tok, ballon, palack, flakon, tégely, tubus, zacskó, zsák, flaska, hordó).

Csomagolási segédanyag – S: a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részeként felhasználható – így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő – elemek, valamint kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma; (ragasztószalag, pántszalag, pántkapocs, kupak, koronazár, cséve, élvédő, alátét)

Ez persze a három fő kategória, még nem beszéltünk hordtasakokról, elkülönített hulladék gyűjtő műanyag zsákokról és még sok egyéb kivételről, de a fő kiindulási irány ez.

2–3. karakter:

A 2-3. karakternél, a termék anyagát jelölő kódnál némileg elszabadul a pokol, mert itt konkrétan ismerni kell a termék pontos anyagát. A legdurvább a helyzet a műanyagoknál, ahol körülbelül műanyagipari mérnöknek kell lenni, hogy meghatározzuk, hogy miből is áll az a csomagolószer (01-PET, 02-HDPE, 03-PVC, 04-LDPE, 05-PP, 06-PS, 07-poliamid, 08-poliuretán, 09-poli (vinil-alkohol), 18-megújuló nyersanyagból előállított biológiailag lebomló biopolimer, 19-más műanyag (műanyag/műanyag), külföldről behozott csomagolás műanyag összetevője. Igen, itt rögtön van némi jó hír, mert ha külföldről csomagolás részeként kell meghatározni, akkor elegendő a 19-es kód alkalmazása. Az a kérdés már külön izgalmas és kérdőjeleket vet fel a bonyolultság okára, ugyanis néhány kivétellel ezek a termékek nagyrészt az 57 Ft/kg díjtétellel adóznak, mégsem elegendő annyi a nyilvántartásba, bevallásba, hogy műanyag. A többi anyagfajtánál a kódhoz tartozó megnevezés némileg beszédesebb, bár a pokol elszabadulásának következő része a társított csomagolószereknél jelenik meg.

Mitől társított a társított, hogyan kell meghatározni a helyes kódot és díjtételt?

Összetett vagy társított csomagolószer esetén a fizetendő termékdíj megállapítására:

• ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni. (példa: felvágott csomagoló papír, fólia belsővel. Ezt egy mozdulattal szét tudom választani, tehát papír és műanyag, az összetevők súlya alapján).
• ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolószer teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni. (példa: műanyag bevonatú – laminált, kasírozott – hullámkarton doboz. Mivel itt a bevonat nem éri el a 10%-ot ezért hiába van műanyag része, az teljes egészében papírként fizet)
• ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolószer tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni. (Példa: tetrapackos italos doboz, fémiparban alkalmazott LDPE és szőtt PP laminált korrózió gátló papír, a rágógumis és cukorka csomagolások, amik papír, műanyag és alumínium összetevőkből állnak, kombi dobozok és hordók, ahol szintén nem éri el egyik összetevő sem a 90%-ot és papírból, műanyagból és alumíniumból állnak.)

És el is érkeztük a csomagolóipar által annyira kedvelt összetett csomagolószerek megítéléséhez, amiket a szakma szetteknek, kitteknek, komplett csomagolási megoldásoknak szokott emlegetni (CPS – Complex Packaging Solution). Képzeljünk el egy dinnyés konténert, ahol adott egy raklap, rajta van egy raklap méretű doboz, vagy inkább nevezzük konténernek, valamint a sarkai meg vannak erősítve csévékkel, tekercselt papír csövekkel. Minden elem szétszedhető egyszerű fizikai módszerekkel, tehát kézzel, így külön adózik a fa raklap, a hullámkarton konténer és a tekercselt papírcső is – persze, ha minden elem után mi vagyunk a kötelezettek. Illetve nézzünk egy hullámkarton dobozt, amibe van egy, a termék formájára kialakított habfólia betét, illetve a tetejében egy habfólia lap. Amennyiben ezek is úgy vannak kialakítva, hogy szétszedhetők (szintén egyszerű fizikai módszerrel, még ha egyébként be is vannak ragasztva az elemek a dobozba), akkor szintén három, különálló összetevőről beszélünk. 

 

4–5. karakter:

Most pedig térjünk rá a legbrutálisabb részre a 4-5. karakterre, ami a pénzügyi státuszkód, amely a kötelezettség keletkezését vagy annak hiányát jelöli. Ez a ki fizet, vagy ki nem fizet és mi alapján nem fizet kérdésre adja meg a választ. Fontos, hogy itt a megfelelő jogcím kódot a következő három kategória közül kell kiválasztani:

• Belföldi előállítású csomagolószer,
• Külföldről behozott csomagolószer,
• Külföldről behozott csomagolás részét képező csomagolószer.

Jogosan tesszük fel a kérdést, hogy minek ez a három kategória, amikor ugyan azzal a díjtétellel adózik, sőt, mi több, amikor hulladékká válik nincs különbség, hogy honnan és hogyan érkezett, csak hulladékká válik. A jogszabályokban sok esetben nem logikát kell keresni, csak betartani azokat.

Nézzük a leggyakoribb eseteket (magyarázat a feltüntetéshez: belföldi/külföldi/csomagolás):

• Fizetnünk kell: 10/30/50-es kódok közül választhatunk.

A Vevőnk:

• nyilatkozik, hogy nem csomagolásra, vagy alapanyagként használja fel, 16/36.
• Vagy átvállalja kereskedőként: 20/40
• Csomagolásra használja fel: 21/41
• Csomagolásra használja fel, de már ezt a csomagolószert mi magunk is átvállaltuk a beszállítóktól (Ktdt. 14 § (5) d) alapján), vele meglévő eb) alpontos átvállalási szerződés estén: 2E/4E
• Tovább feldolgozza: 2F/4F
• Tovább feldolgozza, de már ezt a csomagolószert mi magunk is átvállaltuk a beszállítóktól (Ktdt. 14 § (5) d) alapján), vele meglévő fb) alpontos átvállalási szerződés estén: F2/F4
• És folytathatnánk a sort a végrehajtási rendelet mellékletét akár teljesen kielemezve, ami viszont most nem cél.

 

6-7. karakter:

A termék újrahasználhatóságát jelölő kód a külföldről behozott csomagolás és a csomagolószerek között különbséget tesz. Viszont nem csak az újrahasználható csomagolószerek paraméterezéséért felel, hanem a hordtasakok (2021.06.30-ig: Eladótéri műanyag zsák, zacskó, továbbá a műanyag bevásárló reklám táska esetén) falvastagságának bemutatására, valamint az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló műanyag zsák esetén annak űrtartalmára is utal.

Néhány gyakori példa (melyet minden esetben a kötelezett szemszögéből mutatjuk be):

• Belföldi előállítású hullámkarton doboz: E201001
• Külföldről behozott pántoló szalag (PP): S053001
• Külföldről, csomagolás részeként behozott egyutas raklap: E505098
• Belföldi előállítású hullámpapír lemez, amit a gyártást végző vevő átvállalt: A202F01
• Külföldről behozott csomagoló papír, melyet a csomagolást végző vevő átvállalt: A224101
• Külföldről behozott stretch fólia, amit egy kereskedő átvállal: A044001
• Külföldről behozott stretch fólia, amit az átvállalással rendelkező kereskedőtől tovább átvállal egy csomagolást végző vevő: A044E01
• Külföldről behozott papír, melyre a vevő nyilatkozatot tett, hogy nem csomagolási célra használja: A223601
• Külföldről, csomagolás részeként behozott hullámkarton doboz: E295098
• Külföldről, csomagolás részeként behozott műanyag tasak: E195098

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai tájékoztatóval segítséget tudtunk nyújtani a CsK kódok felépítésével kapcsolatos előírásokban eligazodni, az összefüggéseket átlátni. További kérdésük esetén a Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a termékdíjjal kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.

 

                                                                                                 Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.