A visszaigénylés környezetvédelmi termékdíj törvény egyik leginkább bonyolult, mély szakmai tudást és alapos odafigyelést igénylő jogintézménye. Nagyon szigorú nyilvántartási rendszert és formai megfelelést ír elő a jogszabály és magas büntetési tételeket. Amennyiben a bevallás VIS lapja kitöltésre kerül, jó eséllyel megjelenhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és kérdéseket tehet fel, amikre célszerű jó előre felkészülni. 

A jogszabály egyik kimondatlan alapelve, hogy azokat a cikkeket terhelje, amik Magyarországon vállnak hulladékká, illetve egy adott cikk után csak egyszer keletkezzen a kötelezettség. Tehát például ha a termék elhagyja az országot önállóan, külföldre kerül értékesítésre, termékdíjköteles termék alapanyagaként kerül felhasználásra, vagy a csomagolószert nem csomagolás előállítására használják fel, úgy lehetőség van optimalizálni a termékdíjas folyamatokat a visszaigénylés lehetőségével.

Ha megállapítást nyert, hogy a visszaigénylési jogosultságunk fennáll, akkor meg kell vizsgálni, hogy a háttér dokumentáció és a nyilvántartásunk biztonságosan megfeleltethető-e a jogszabályi előírásoknak.

Kezdjük a háttér dokumentáció alap bizonylatával, ami nem más, mint a beszállítói számla. A számlán kell feltünteti a törvényben előírtakat pontosan, ugyanis ebből állapítható meg, hogy a kötelezett eleget tett az előírásoknak. Ez az egyik legfontosabb és egyébként maximálisan logikus szabály, hogy termékdíjat azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése ténylegesen és igazolható módon megtörtént.

Mi van abban az esetben, ha a számla nem tartalmazza a jogszabályi előírásokat? Sajnos ezen a ponton meg is állt a visszaigénylésünk lehetősége. A visszaigénylésre jogosult vevő igénye alapján kell feltüntetni a visszaigénylési „záradékot”, ha ez nem valósul meg, a beszállító nem tesz eleget a számlán való feltüntetési kötelezettségének, ami a számla be nem fogadására, visszautasítására teremt jogalapot. Fontos, hogy itt is a számla befogadására vonatkozó általános szabályok az érvényesek.

Ez a helyzet kezelhető, de mi van abban az esetben, ha a visszaigénylésre jogosult vevő utólagosan kap észbe, hogy mégiscsak szeretne visszaigényelni, de a számla tartalmában nem alkalmas a fent leírtaknak? Na, itt kezdődhetnek el a viták a felek között, amit célszerű békés úton rendezni. A legbiztonságosabb eljárás, ha a beszállító javítja visszamenőlegesen a számláit, újra kiállítja azokat. Megítélésem szerint méltánytalan, hogy egy vevő, akár elévülési időn belüli teljes időszakra hirtelen észbe kapva szeretné a beszállítóval az összes számlát újra gyárttatani, bár láttunk már ilyet, mely esetben az „erősebb kutya” érdekei érvényesülnek. Szerencsére a csomagolóipar nagy szereplői már eleve úgy számláznak, hogy az a visszaigénylés lehetőséget magában hordozza. Megoldást kínálhat a számlával egy tekintet alá eső okirattal történő javítás. Ebben az esetben a visszaigénylőnek kell méltányolnia a visszaigénylésben rejlő kockázatokat. Termékdíj képviselőként minden esetben felhívjuk a partner figyelmét, hogy mérlegeljen és a kockázatokat számításba véve hozza meg a döntéseit, mert amennyiben a számlán való feltüntetés nem a számlán történik meg, úgy az után nem áll módunkban felelősséget vállalni, mert az már számviteli, pénzügyes kérdés, ahol a számlázás szabályai az irányadóak.

Tegyük fel, hogy a beszállítói számlán „mindent le tudunk pipálni”, aminek rajta kell lennie, most már csak a visszaigénylési nyilvántartást kell kialakítani.  Mindenekelőtt az ügylet megtörténtét kell minden kétséget kizáróan bebizonyítani. Például a külföldre történő értékesítés számlával vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirattal és szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható. Tehát „mérleg elv szerint” össze kell kötni a beszállítói számlát a külföldre kiszállítások számlájával, vagy fordítva. Logikusan ebből látja a hatóság, hogy csak annyi termékdíj lett visszaigényelve, amennyi ténylegesen megfizetésre került és a termék elhagyta az országot. Kimondottan fontos, hogy a nyilvántartás mind a törvény, mind a végrehajtási rendeletben előírtaknak megfeleljen, ellenkező esetben ugyan maga a visszaigénylési jogosultság fennáll, viszont a tartalmi előírásoknak való meg nem felelés miatt maga a tényleges visszaigénylés nem jogszerű, tehát jogosulatlanná válik arra.

A visszaigénylés legnagyobb kockázatát a magas büntetési tétel jelenti, ugyanis a termékdíjbírság mértéke a visszaigényléssel érintett összeg háromszorosa.

Kimondottan haladó termékdíjjal foglalkozó kollégáknak ajánljuk kizárólag a visszaigénylésben gondolkozást. Mivel a jogszabály több alternatív lehetőséget is biztosít a visszaigénylés elkerülésére (átvállalási szerződés, termékdíj raktár, nyilatkozat), ezért azzal csak és kizárólag különösen indokolt esetben javasolt élni, zárt nyilvántartási rendszer és kellően magas visszaigénylendő összeg esetén.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.