Arról már a korábbiakban beszámoltunk, hogy 2021.07.01-étől életbe lépő termékdíj törvény változás a hordtasakok megítélésében hozott új szabályozást. Sajnos ez igen nehéz kihívás elé állította a Green Tax Service Kft csapatát is, ugyanis abba a helyzetbe kerültünk, a partnereink kérdései folytán, hogy az egyik piacvezető termékdíj tanácsadó cégként váltunk tanácstalanná. Mind a saját jogértelmezésünk, és mind a partnereink reakcióiból megállapítottuk, hogy a jogszabály sok ponton nem ad egyértelmű iránymutatást a kötelezettség megállapításával kapcsolatosan, ezért megkérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, mint jogalkotót valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt mint ellenőrző hatóságot hogy „mire gondolhatott a költő”?
Jelen szakcikkünkben bemutatásra kerülnek az általunk feltett kérdések, valamint a jogalkotó, illetve az ellenőrző hatóság álláspontja a kérdéseinkkel kapcsolatosan. Felelős tanácsadó cégként elsődleges feladatunk, hogy a szerződött partnereink elkerüljék a termékdíj bírságot, ezért mi minden esetben a legszigorúbb és a Partnereink számára legkisebb kockázati forrást jelentő jogértelmezés mellett tesszük le a voksunkat. Felhívom a figyelmet, hogy az állásfoglalások nem teljeskörűen és nem szó szerinti idézése következik, azok teljes egészében a Green Tax Service Kft. kedves Partnerei számára elérhetőek kizárólagosan.
A kérdéseinket minden esetben egy magyarországi székhelyű műanyagipari vállalat szemszögéből vizsgáljuk, akik műanyag csomagolószerek gyártásával és túlnyomó részt belföldi forgalomba hozatalával foglalkozik (tasakok, zacskók, zsákok, eladótéri műanyag zsák- és zacskó, műanyag bevásárló reklámtáska).
Mi minősül a műanyag hordtasak meghatározásában kivételként nevesített műanyag hűtőtasaknak vagy hűtőtáskának?
Az egyik állásfoglalás alapján a műanyag hűtőtasak vagy hűtőtáska kivételként történő kezelése nem új szabály, mivel már 2017. január 1-étől kivételként került meghatározásra. A hűtőtáska vagy hűtőtasak a többnyire fagyasztott áruk vásárlás helyszínéről történő szállítására vagy csomagolására szolgál, oldalfala hajlékonyfalú. Felhasználása nem a környezettudatosság hiányából ered, hanem az élelmiszer állagának megóvása és ezzel az élelmiszer pazarlás megelőzése a szerepe ezeknek a hűtőtáskáknak.
A másik állásfoglalás is hivatkozik a fentiekre, kiegészítve, hogy a kivételként meghatározott termékek elsődleges funkciójukat tekintve élelmiszerbiztonsági célokat szolgálnak, speciális kialakításúak.
Mi minősül az áruk vagy termékek értékesítési pontján a fogyasztók részére biztosított hordtasaknak? Mi minősül értékesítési pontnak? Értékesítési pontnak minősül-e a: hamburgeres vagy gyrosos büfé, amely kizárólag elvitelre biztosítja a termékeit, az élelmiszer boltban lévő hentes pult, ahol a hentes végzi a csomagolást, vevők kiszolgálását végző pékségen belül? Értékesítési pontnak minősül-e a fogyasztóktól elzárt termelő üzem?
Az egyik állásfoglalás szerint az irányelv és azt a hazai jogrendbe átültető Ktdt. (és a kapcsolódó jogszabályok) nem határozza meg az értékesítési pont fogalmát, így azt az irányelv célkitűzéséből kiindulva a köznapi értelembe alkalmazott jelentésből kell kiindulni. A műanyag hordtasakok az áruk értékesítésének a helyszínén arra szolgálnak, hogy abba a vevő kívánságának megfelelő árut helyezzenek el az eladók vagy maguk a vevők (fogyasztók). A biztosítanak kifejezés magában foglalja mindkét esetet. Nincs annak jelentősége, hogy a műanyag hordtasakba a vásárló önkiszolgáló módon vagy az eladó az üzlet eladóterében vagy a raktárban, esetleg a helyben működő pékség üzemi helységében helyezi el a termékeket.
Az alapvető különbség a műanyag hordtasak és az előre csomagolt áruknál alkalmazott (akár azonos műszaki paraméterekkel rendelkező) műanyag zacskók, tasakok között az, hogy az előre csomagolt termékeknél az egységnyi árut a gyártás során helyezik el a műanyag zacskóba, a csomagolószer felhasználás tervezésre kerül az egységnyi áru csomagolására és nem az áru értékesítésének pillanatában dől el a csomagolószer felhasználás.
Ha egy péküzem példáját vesszük alapul, úgy a csomagolva más viszonteladók részére értékesített kenyér csomagolására használt műanyag zacskó nem tartozik a műanyag hordtasakok közé, mert nem az értékesítés pillanatában dől el az áru csomagolásának kérdése, hanem a gyártás részeként került meghatározásra, illetve nem az áruk vagy termékek értékesítési pontján biztosítanak a fogyasztó részére.
Az álláspontok megegyeznek, de a másik állásfoglaláshoz képest a fő különbségként a termék előre csomagolt jellegét említi, illetve azt, hogy nem az értékesítés pillanatában dől el a csomagolószer felhasználása, mint ahogy az a műanyag hordtasak esetében történik. Lehetséges, hogy akár teljesen azonos műszaki paraméterekkel rendelkezik a műanyag hordtasak és az előre csomagolt áru esetén használt műanyag zacskó, a felhasználás határozza meg a díjtételt.
Fogyasztó megnevezés alatt a műanyag hordtasak fogalom meghatározása szempontjából a kiskereskedelmi értékesítést és azon belül a vásárlót kell érteni. Ez összhangban van a Ptk. szerinti fogalom meghatározással.
A büfé, hentespult, pékség mind értékesítési pontnak minősül, viszont a termelő üzem nem minősül annak, amennyiben előre csomagolt terméket állít elő.
Uzsonnás és mélyhűtött áru tárolására (jellemzően húsáru vagy gyümölcs csomagolására kerülnek felhasználásra a fagyasztóba behelyezést megelőzően ezek a cikkek) szolgáló zsák és tasak milyen díjtétellel adózik 2021. július 1-ét követően?
Az egyik állásfoglalás alapján a kereskedelemben kapható uzsonnás vagy mélyhűtő zacskók, továbbá a bármilyen célra forgalmazott műanyag zacskók (szemeteszsák, futár tasak, tisztított ruhát védő műanyag zsák stb.) nem tartoznak a műanyag hordtasakok közé, mivel nem felelnek meg maradéktalanul a fogalommeghatározásban meghatározott feltételeknek. (Nem a bele helyezendő áruk értékesítési pontján biztosítják azokat a fogyasztóknak a megvásárolni kívánt árukhoz.) Ezek a termékek változatlanul a műanyag csomagolószerek közé tartoznak és 57 Ft/kg a termékdíjtételük.
A másik állásfoglalás úgy véli, hogy az adott műanyag zacskó (ha nem minősül hajlékonyfalú műanyag hűtőtáskának vagy hűtőtasaknak) a magasabb 1900Ft/kg-os díjtétellel adózik.
Milyen módszerrel határozhatja meg a kötelezett a kötelezettség mértékét az olyan termékek esetén, amelyek csomagolási funkciót tölthetnek be a termékek értékesítési pontján, VAGY egy termelő üzemben, gyárban is? Elfogadható módszer-e a kötelezettség megállapítására, hogy a vevő nyilatkoztatásra kerül a felhasználás módjáról és helyéről a kötelezett által? Kit terhel a felelősség abban az esetben, ha a csomagolást végző nem a kötelezett felé tett nyilatkozatnak megfelelően jár el?
Az egyik állásfoglalás szerint a műanyag 57 Ft/kg-os termékdíjtétele alá az a műanyag csomagolóeszköz tartozik, amely nem minősül műanyag hordtasaknak, vagyis az a műanyag zacskó, amelyet nem az értékesítési ponton biztosítanak a fogyasztó részére, hanem az áru előállítását végző gyárban töltenek meg és zárnak le. Például a száraztésztát gyártó vállalkozás műanyag tasakba vagy zacskóba csomagolva hozza forgalomba a száraztésztát), és ide tartoznak a nem műanyag hordtasakként, hanem egyéb célra forgalmazott műanyag zacskók. A műanyag hordtasakok általában tömbösített vagy rollos kiszerelésűek. Ezzel együtt, ha a gyártó a termék értékesítési számláján hordtasak (könnyű vagy nagyon könnyű, esetleg 50 mikron feletti falvastagságú műanyag hordtasak) árumegnevezést alkalmaz, akkor az egyértelműen kifejezi a vevő számára, hogy milyen csomagolóeszközt vásárol.
2021. július 1-ét megelőzően is volt különbség a nyilvántartás vezetési és díjtétel tekintetében az eladótéri műanyag zsák és zacskó (CsK kód első jegye: B) valamint a műanyag bevásárló-reklám táska között (CsK kód első jegye: M). A módosítással annyi változás következett be, hogy egységesen 1900 Ft/kg díjtétellel adóznak, kivéve a biológiailag lebomló műanyagból készült műanyag hordtasak esetén 500 Ft/kg.
A Ktdt. nem ír elő nyilatkozattételi kötelezettséget a kötelezett vevője számára, ennek ellenére a felek a gazdasági esemény pontos leírása érdekében szabadon megállapodhatnak és egymásnak nyilatkozatot tehetnek. 2021. július 1-je után a megrendeléseken, és árlistákon, számlákon a Ktdt. szerinti termék-megnevezéseket célszerű alkalmaznia későbbi jogviták elkerülése és a gazdasági esemény pontos leírása érdekében. (Pl. 13 mikron falvastagságú nem biológiailag lebomló műanyagból készült nagyon könnyű műanyag hordtasak, stb). Célszerű a számlán a termék CsK kódjának feltüntetése, amellyel röviden és egyértelműen leírható a termék (előző példánál maradva: N041014). A műanyag hordtasak árumegnevezést csak akkor alkalmazzák, ha a Ktdt. szerint műanyag hordtasakról van szó és fordítva, ha nem műanyag hordtasakról van szó, akkor más árumegnevezést alkalmazzanak (pl. műanyag tasak, műanyag zacskó).
A kötelezett felelőssége az általa forgalomba hozott termék pontos és jogszerű meghatározása, megnevezése és ennek alapján a termékdíj-kötelezettség teljesítése. Amennyiben a vevő rendeltetésétől eltérően használja fel a megvásárolt termékeket, azért az eladót nem terheli felelősség.
A másik állásfoglalás a fentiekkel teljesen egyet értve a következő nézőpontokat is vázolja állásfoglalásában. A termékdíj törvény a műanyag hordtasak termékáramhoz kapcsolódóan nem állapít meg a kötelezettre vonatkozó eltérő szabályt. Fő szabály szerint a csomagolószer gyártója, mint első belföldi forgalomba hozó (saját célú felhasználója, bérgyártás esetén bérgyártatója) a termékdíj kötelezett. Azaz neki kell tudni igazolnia azt, hogy jogszerűen állapította meg a csomagolószer termékdíj tételét, adott esetben 1900 Ft/kg díjtételű műanyag hordtasakot, vagy 57 Ft/kg díjtételű műanyag zacskót értékesített.
E felelősségére és kötelezettségére tekintettel még meglévő vevői nyilatkozat esetén sem hárul át egy esetleges, vevői nyilatkozatot követő eltérő felhasználás miatt a kötelezettség a vevőjére.
A vevői nyilatkozat ugyanakkor polgári jogi jogvita esetén, mint a bizonyítás eszköze kulcsfontosságú is lehet, hiszen ezzel bizonyítható, hogy az adott ügylet során a felek között létrejött, (akár kölcsönös) nyilatkozattételének megfelelően az eladó úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható.
Álláspontom szerint a feleknek célszerű minél pontosabban, részletesebben rögzíteni a gazdasági eseményt, így egyértelmű, hogy az eladó milyen csomagolószert szándékozott/szándékozik eladni, a vevő milyen csomagolószert vett/vesz.
A termékdíj törvény a kötelezettre nézve állapítja meg a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos kívánalmakat és rögzíti, hogy a kötelezettség teljesítésének ellenőrizhetősége céljából a valóságot tükröző nyilvántartást kell vezetni.
A nyilatkozattétel lehetősége mellett, 2021 július 1-e után a megrendeléseken, árlistákon, számlákon a törvény szerinti megnevezéseket célszerű alkalmazni, a terméket a legpontosabb meghatározni, például utalva a termék falvastagságára {nagyon könnyű, könnyű (ez csak biológiailag lebomló lehet), illetve műanyag hordtasak.} Ha nem műanyag hordtasakról van szó a műanyag zacskó, táska megnevezéseket érdemes használni. A számlán csak a termékek CsK kódjának feltüntetése egyértelműen kifejezésére juttatja, hogy milyen termékről van szó. A nyilvántartásnak is tükröznie kell az eltérőséget, alkalmasnak kell lennie a különböző CsK kód alá tartozó termékek adatainak elkülönített kezelésére (megnevezés, vámtarifaszám, CsK kód, egységnyimennyiség, termékdíjtétel és összeg, termékdíj kötelezettség keletkezése, megfizetése stb.).
Azoknál a termékeknél, amik csomagolási funkciót tölthetnek be akár az értékesítés helyén, akár egy értékesítési pont nélküli termelő üzemben, és a vevő átvállalási szerződést kíván kötni ezekre a cikkekre, akkor a saját nyilvántartásában az eredeti kötelezett milyen CsK kódon tartsa azokat a termékeket nyilván?
Az egyik állásfoglalás szerint a műanyag hordtasak és a műanyag zacskó két külön termékdíjköteles termék és eltérőek a rájuk vonatkozó szabályok, kódszámok és díjtételek. A két anyagáram nem keverhető egymással.
A másik állásfoglalás szerint az átvállalási szerződésben a feleknek pontosan meg kell határozniuk az átvállalással érintett termékeket, (CsK kód első három karakterét), így állaspontom szerint, mindkét fél nyilvántartásában a valóságot tükrözően kell, hogy szerepeljenek a termékek, természetesen itt is a szerepe lehet a vevői nyilatkozatnak, de az átvállalás intézményéből adódóan mindkét félnek tisztában kell lennie az adott termékkel, amelyre alapítottan az átvállalási szerződés megköttetik. Ha a tartalmi elemekben változás állna be, akkor a szerződést módosítani kell.
Az ITM állásfoglalásából kitűnik, hogy gazdasági szabályozó eszközökkel kívánja a tiltás alá nem tartozó műanyag hordtasakok felhasználási szintjének tartós csökkenését elérni. A jogértelmezés a jogalkalmazó mindenkori feladata és felelőssége. A minisztérium állásfoglalás kibocsátására nem jogosult, ezért minisztériumi tájékoztatásokban foglaltakra a jogalanyok és a hatóságok nem hivatkozhatnak, azok nem használhatóak fel peres vagy közigazgatási eljárás során. A NAV által kiadott válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.
Összességében sajnos elmondható, hogy egyik állásfoglalás sem határozza meg egyértelműen a hordtasak és a zsákok, zacskók közötti elhatárolás minden kétséget kizáró módszertanát. Sajnos ez a probléma abból adódik leginkább, hogy sok esetben a kötelezett nem ismeri a falhasználás módját, illetve tovább nehezíti a kötelezettség megállapítását, hogy nem is biztos, hogy a vevő a felhasználó, hanem a vevő egy kereskedő, sőt, akár kereskedői láncolat is megjelenhet az értékesítési folyamatban. A kötelezettség pontos megállapításának egyetlen biztos módja lenne, ha a hordtasakok termékáramban nem az első belföldi forgalomba hozó (első saját célú felhasználó) lenne a kötelezett, hanem minimum annak az első vevője, vagy az, akinél a csomagolás ténylegesen megvalósul.
Környezetvédelmi termékdíj tanácsadó cégként, mivel elsődleges feladatunk, hogy egy ellenőrzés ne állapítson meg hiányosságokat az általunk képviselt cégeknél, a hordtasak, zacskó, tasak gyártó és behozó partereinknek minden esetben a kérdéses termékeknél a szigorúbb, 1900 Ft/kg-os díjtételt javasoljuk, illetve a vevői átvállalás lehetőségét.
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai tájékoztatóval segítséget tudtunk nyújtani a hordtasakokkal kapcsolatos előírásokban mélyebben eligazodni. További kérdésük esetén a Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a termékdíjjal kapcsolatos kérdések megválaszolásában.
Nyilatkozat
A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.
Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.
A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.
A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.
Hungarian 
English