Akkumulátorok termékdíj kötelezettségei és egyéb speciális hulladékgazdálkodási előírásai

Akkumulátorok termékdíj kötelezettségei és egyéb speciális hulladékgazdálkodási előírásai

Az akkumulátor termékáramban kötelezett vállalatok sokszor hátra dőlnek, hogy megfizetem a környezetvédelmi termékdíjat az állam felé, így nincs további tennivalóm a kérdésben. Sajnos, ha ez ilyen egyszerű, jelen szakcikkünk megírása okafogyottá válna, mert ugye az a jogszabály, ami mindenki által ismert és átlátható, az nem szorul további magyarázatra. Ez sajnos az akkumulátorok esetén sem fedi a valóságot.

Nagyon sok vállalkozás feledkezik meg az egyéb kötelezettségeivel kapcsolatosan, viszont ezzel jelentős kockázatnak teszik ki a vállalkozásukat.

Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel: Akkumulátor és a környezetvédelmi termékdíj. A szabály kivételesen nem bonyolult, meg kell nézni szokás szerint, hogy mely akksik találhatóak meg a termékdíj törvény I. számú mellékletében. A 8507 vtsz szám alá sorolandó akkumulátorok kötelezettek: Elektromos akkumulátorok, beleértve ezek akár téglalap (beleértve a négyzet) alakú elválasztólemezeit is kivéve: a 8507 50 (megjegyzés: Nikkel-fém-hidrid akkumulátor) a 8507 60 (megjegyzés: Lítium-ion akkumulátor) és a 8507 90 (megjegyzés: Alkatrész) alszám alá tartozó termékek és a nátrium-kén (NaS) helyhez kötött energiatároló berendezés. A kötelezett lehet nagyon leegyszerűsítve a gyártó, vagy külföldről behozó, és azt belföldön forgalomba hozó vagy saját célból felhasználó vállalat.

Nem szabad megfeledkezni, ha más termék alkotórészeként, vagy tartozékaként fordul elő az akkumulátor, mert a kötelezettség ugyan úgy fennállhat, mintha önálló akkumulátorról lenne szó (a bevallásban a KT kód utolsó számjegye változni fog, de jelen cikk most nem a KT kódokat vizsgálja, arról a korábbiakban már született tájékoztató anyag). Tipikus ilyen esetek a vezeték nélküli elektromos kézi szerszámok, gépjármű, targonca, és egyéb akkumulátoros berendezésekben lévő akkumulátorok.

A kivételekből látszik, hogy vannak olyan akkumulátorok, amik nem termékdíj kötelesek, mert meghatározásra kerültek kivételként. Azt gondolnánk, hogy akkor nincs is tennivalónk a kérdésben, viszont ez nem igaz.

Itt kezdődnek a bonyodalmak, mert van egy külön speciális szakági jogszabály, aminek az előírásainak meg kell felelni. A 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, mely az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szól. Ezzel azért nem foglalkozik sok érintett cég, mert a jogszabály címében is szerepel a „hulladék”, és akinél ilyen nem képződik, az „nem is olvassa tovább” a jogszabályt.

Pedig sajnos a gyártót terhelik a leginkább szerteágazó kötelezettségek, továbbá a külföldről behozót is gyártónak kell tekinteni.

Gyártó: az elem, akkumulátor előállítója, valamint az, aki vagy amely az értékesítési módszertől függetlenül (beleértve a távollevők között kötött szerződést is) elemet, akkumulátort – akár gépjármű, elektromos vagy elektronikus berendezés alkotórészeként vagy tartozékaként – Magyarország területén elsőként forgalomba hoz.

Rögtön észre kell vegyük, hogy az elemekkel kapcsolatosan is vannak tennivalók a jogszabály szerint, pedig az elemek nem is termékdíj köteles termékek.

A gyártókra vonatkozó kötelezettségeket a következő pontokba szedve tudjuk meghatározni, bemutatni.

·         Nyilvántartásba vétel

·         Átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettség

·         Tájékoztatási kötelezettség

·         Biztosítékadási kötelezettség

·         Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

Bírság tételek:

Fontos továbbá, hogy a jogalkotó igen magas büntetési tételeket határoz meg elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása esetén.

Számszerűsítve néhány jellemző mulasztási szankciót:

·         ha a gyártó a bejelentési kötelességét nem teljesíti: 1 000 000 forint

·         ha a gyártó adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen vagy nem teljesíti: 500 000 forint, mely ismételt kötelezettségszegés esetén 1 000 000 forintig terjedhet

·         ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget nem teljesíti: a kötelezettségszegés mértékével arányos összeg, azonban legfeljebb 500 000 forint

·         ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a visszavételi kötelezettségét nem teljesíti: 500 000 forint

·         ha a kereskedő az átvételi kötelezettségét nem teljesíti: 100 000 forint, mely ismételt kötelezettségszegés esetén 250 000 forintig terjedhet

·         ha a gyártó az általa forgalmazott hordozható elem, illetve akkumulátor tömegéről valótlan adatot szolgáltat és ez által begyűjtési kötelezettségét a valósnál kisebb mértékűnek tünteti fel, a szolgáltatott adat és a valós mennyiség közötti eltérés minden kg-ja után 1000 forint

·         ha a gyártó az elem, illetve akkumulátor forgalmazási előírásait szegi meg: 2 000 000 forint.

Tehát ha valaki, a bejelentési és az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti és 5 éves elévülési idővel számolunk, az 6 000 000 Ft-os mulasztási szankciót is magával vonhat legrosszabb esetben, az egyéb kötelezettség szegéseket nem is vizsgálva.

Kötelezettségek:

Most nézzük meg a kötelezettséget kicsit részletesebben. Itt felhívom a figyelmet, hogy csak a leggyakoribb eseteket mutatom be, a teljeskörű megfelelés érdekében a teljes jogszabály pontos ismerete szükséges.

1.    Nyilvántartásba vétel

Ennek a kötelezettségnek az elmulasztása sajnos szabad szemmel is látszik. Ez kockázati forrást tud jelenteni – természetesen mindenkiről csak a legjobbat feltételezve-, hogyha egy konkurenciánk ismeri a tevékenységünket, és nem talál meg bennünket ebben az adatbázisban, akkor egy „feljelentéssel” meg tudja segíteni az ellenőrző hatóság munkáját, számunkra viszont kellemetlen pillanatokat okozva. (A bírság tételekről a későbbiekben lesz szó).

Itt tudjuk leellenőrizni vállalkozásunkat, hogy biztosan benne vagyunk-e a regisztrált elem, akkumulátorgyártók adatbázisában: http://web.okir.hu/sse/?group=EHIR 

Hatósági oldalról is segítség ez a nyilvános adatbázis, ugyanis, ha valaki megvizsgálja, hogy ki érintett a termékdíjban, annak jó eséllyel a gyártói nyilvántartásba vételi kötelezettségnek is eleget kell tenni. Aki ebben nincs benne, az jó eséllyel mulasztást követ el.

Nyilvántartásba vétel mente:

A nyilvántartásba vételt legkésőbb az elem vagy az akkumulátor forgalomba hozatalának megkezdéséig kell kérelmezni. Ennek elmulasztása mulasztási bírság kockázatát hordozhatja magában.

Mindenekelőtt el kell utalni a Pest Megyei Kormányhivatalnak az igazgatási szolgáltatási díjat, melynek mértéke 75.000 Ft. Az utalás bizonylata a gyártói regisztrációhoz becsatolandó dokumentum.

Kell egy személy, aki rendelkezik OKIR (Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer) meghatalmazással. Ezt külön nyomtatványon kell kérni, tehát alap esetben ezzel még a cégjegyzésre jogosult képviselők sem rendelkeznek.

Ezt követően ki kell tölteni a „Gyártói nyilvántartásba vétel” adatlapját (HEA-NY). Ennek adattartalma a cégre vonatkozó adatok (KÜJ-azonosító megléte szükséges), valamint a termékekre vonatkozó specifikus adatokat, illetve a kötelezettség teljesítésére vonatkozó információkat kell megadni (termék és tevékenység típustól függően több kategóriát is ki lehet/kell választani).

Elemek és akkumulátorok típusai:

·         Hordozható (zárt burkolattal ellátott, kézben szállítható elem, akkumulátor, kivéve az ipari elemet, akkumulátort)

·         Ipari (Kizárólag ipari, vagy szakirányú célra, valamint elektromos meghajtású gépjárműben használt elem, akkumulátor)

·         Gépjármű (A gépjármű indításához, világításához, gyújtásához használt elem, akkumulátor).

Kötelezettség teljesítésének módja:

·         egyéni

·         átvállalóra átruházással,

·         termékdíjátalány-fizetés,

·         az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezeten keresztül történő kollektív

·         közvetítő szervezeten keresztül történő teljesítés útján (ebben az esetben azt is ki kell választani a KÜJ száma alapján, valamint a vele megkötött szerződést is csatolni kell az adatcsomaghoz.)

A gyártó által kialakított speciális gyűjtőhelyek listájára és helyszínére vonatkozó felsorolást, valamint a gyártó által Magyarországon képviselt, forgalmazott márkaneveket (amennyiben vannak ilyenek) is meg kell adni a nyilvántartásba vételi eljárás során.

Minden változást, kötelezettség megszűnést 15 napon belül kell bejelenteni. A hatóság a gyártói nyilvántartásba vételről, változásról, megszűnésről határozatot hoz.

2.    Átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettség

A gyártó az elem- és akkumulátorhulladékot a hulladékbirtokostól valamint az elem- vagy akkumulátor-forgalmazótól át kell vennie, melyhez átvételi helyet, vagy speciális gyűjtőhelyet kell biztosítania. Sőt, nem csak az átvétel lehetőségét kell biztosítani, hanem gondoskodni is köteles a gyártó meghatározott százalékú visszagyűjtésről.

A gyűjtési kötelezettség mértéke:

A hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor gyűjtési aránya (K): 0,45

A gyűjtési kötelezettség megállapítására a következő képletet kell alkalmazni:

B: a tárgyévben átvételre és gyűjtésre meghatározott hulladékká vált hordozható elem, akkumulátor mennyisége (kilogramm)

Tehát a tárgyévben és azt megelőző két év átlagának 45%-át köteles a gyártó visszagyűjteni, vagy visszagyűjtetni.

A gyártó az átvételért ellenszolgáltatást nem követelhet, azonban a hulladék átadásának ösztönzése érdekében díjat fizethet. (jelen szakcikkünk nem tér ki a díjfizetés esetén fennálló személyi jövedelem adó, fordított áfa, fémkereskedelmi és hulladék kezelési szabályokra.)

A gyártó e kötelezettségének más gyártóval együttműködve, szakmai szövetség vagy közvetítő szervezet útján is eleget tehet. Mivel a jogszabály szigorú szabályokat ír elő a gyűjtőhelyek létesítésének helyéről, módjáról feltételeiről, ezért a leggyakoribb piaci gyakorlat, hogy a gyártók közvetítő szervezetet vesznek igénybe, melyekről a későbbiekben lesz szó.

A gyártónak gondoskodnia kell az átvett és gyűjtött hulladék kezeléséről is. Ennek módját és mértékét is szigorúan előírja a jogszabály. Az ólom-, kadmiumtartalom újrafeldolgozásának – az ésszerű költségráfordítás figyelembevételével – az elérhető legjobb technika szerint, a legmagasabb újrafeldolgozási arányt el kell érnie. A hulladékká vált savas, ólomtartalmú elem, akkumulátor: 65%, a hulladékká vált nikkel-kadmium tartalmú elem, akkumulátor: 75%, Az egyéb hulladékká vált elem, akkumulátor esetén: 50% az átvett és gyűjtött elem- és akkumulátorhulladék tömegéhez viszonyított újrafeldolgozási hatékonysági mutató.

3.    Tájékoztatási kötelezettség

A gyártónak tájékoztatnia kell a fogyasztókat és a forgalmazókat például az elemek és akkumulátorok környezetre és emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásaira, az elkülönített gyűjtés fontosságára, annak elmaradásának (települési hulladékba kerülés esetén) káros hatásaira, ingyenes visszavételi kötelezettségre.

A következő, mindenki által már látott ábra feltüntetési kötelezettségét is ez a jogszabály írja elő:

Ennek az ábrának meghatározott helyen és méretben kell megjelennie a terméken, vagy annak csomagolásán, továbbá utalni kell elemen, akkumulátor nehézfém-tartalmára is (higany – ”Hg”, kadmium – ”Cd”, ólomtartalom esetén a ”Pb” megjelöléssel), továbbá a hordozható akkumulátoron, a gépjárműelemen, valamint a gépjármű-akkumulátoron annak kapacitását fel kell tüntetni.

A gyártó az elem- és akkumulátorhulladék átvételéről, gyűjtéséről és kezeléséről – a gyártó részére történő átadás ösztönzése érdekében – évente legalább 2 alkalommal, országosan – így különösen országos napilapban, országosan sugárzott televízióban vagy rádióban –, általános tájékoztató közleményt tesz közzé. A gyártó e kötelezettségének más gyártóval együttműködve, szakmai szövetség vagy közvetítő szervezet útján is eleget tehet.

4.    Biztosítékadási kötelezettség

A gyártónak elem- és az akkumulátorhulladék átvételére, gyűjtésére és kezelésére vonatkozó kötelezettsége ellátásának biztosítására vagyoni biztosítékot is kell képeznie. Ennek összege irracionálisan magas, ezért választják a közvetítő szervezeti csatlakozást a gyártók.

5.    Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

A gyártónak fennáll a nyilvántartás vezetési kötelezettsége, amit egy hatósági ellenőrzés során be kell, hogy tudjon mutatni. A gyártó az általa nyilvántartott adatokról a tárgyévet követő év február 20-ig az országos környezetvédelmi hatóság részére adatot szolgáltat (HEA nyomtatvány). Az átvállaló és a közvetítő szervezetnek is van adatszolgáltatási kötelezettsége, melyre ez a cikk szintén nem terjed ki.

A forgalmazó és a hulladékbirtokos kötelezettségei

A gyártók mellet a forgalmazóknak és hulladékbirtokosainak is fennállnak kötelezettségei, melyet tényleg csak nagy vonalakban van lehetőség bemutatni jelen szakcikk keretein belül. A forgalmazónak is lehetőséget kell biztosítania az ingyenes hulladék „átadás” lehetőségére. Tehát a forgalmazó nem tagadhatja meg a hulladékbirtokosának a hulladék átvételét.

A forgalmazó a hulladék átvételi kötelezettség megteremtéséhez gyűjtőedény rendelkezésre állását folyamatosan biztosítja az elem és akkumulátort átadni szándékozó hulladékbirtokos részére.

Fontos szabály, hogy a forgalmazó az átvételi és gyűjtési kötelezettségének teljesítéséért a hulladékbirtokostól ellenértéket nem követelhet, továbbá nem kötheti az elem- vagy az akkumulátorhulladék átvételét, gyűjtését új termék vásárlásához, azonban a hulladék átadásának ösztönzése érdekében a hulladékbirtokos részére díjat fizethet. (díjfizetés esetén egyéb jogszabályi kötelezettségek is fennállhatnak).

A hulladékbirtokos (és itt sok esetben a háztartásokról, magánszemélyekről beszélünk) az elem- és az akkumulátorhulladékot elkülönítetten kell gyűjtenie, tehát a kommunális hulladékba ezek nem dobhatók, kizárólag speciális gyűjtőedényben helyezhetők el. Ha nem tudjuk, hogy a fiók alján lapuló elemekkel mit is tegyünk, akkor nyugodtan vigyük azokat magunkkal, mert tuti biztos, hogy úton útfélen, ha jobban figyelünk és keressük a lehetőségeket, akkor bármelyik bevásárlóközpontban, élelmiszerboltban, elektronikai áruházban, iskolában, sőt, akár a munkahelyünken is találhatunk a hulladék átadására alkalmas speciális gyűjtőedényt.

Közvetítő szervezetek:

Ezek a szervezetek szigorú engedélyezési eljárást követően kapják meg a működéshez szükséges jogosultságokat. A Green Tax Service Kft az RLG Rebat Hungary Non-Profit Kft. stratégiai partnere. A termékdíjköteles akkumulátorokkal kapcsolatos hulladék kezelési feladatok bizonyos részét az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a termékdíj fizetésért cserébe ellátja. Az RLG a nem termékdíjköteles hordozható/ipari elem/akkumulátor hulladékkal kapcsolatos kötelezettség teljesítésében tud segítséget nyújtani.

A megállapodás kiterjed különösen a begyűjtési és újrafeldolgozási kötelezettségre, tájékoztatási kötelezettségben megoldást biztosít az elemek és akkumulátorok visszavételével, kezelésével kapcsolatosan, továbbá vállalja a Kötelezett telephelyein, üzleteiben, és irodáiban elemgyűjtő edények igény szerinti kihelyezését, és az azokban összegyűlt hulladék rendszeres, díjmentes elszállítását. Közvetítő szervezeti csatlakozás esetén a biztosíték adási kötelezettség nem áll fent.

Miben tud segíteni a Green Tax Service Kft?

Összegezve a fentieket, a termékdíjköteles akkumulátorok után meg kell fizetni a termékdíjat és eleget kell tenni a szakági jogszabályban meghatározott kötelezettségeknek is. A nem termékdíj köteles elemek és akkumulátorokkal kapcsolatosan speciális hulladékgazdálkodási kötelezettségeknek kell eleget tenni.

·         Bejelentkeznünk a termékdíj kötelezettség alá

·         Nyilvántartás vezetésben segítünk a termékdíj bevallás elkészítéséhez

·         Termékdíj bevallásokat képviselőként benyújtjuk a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz

·         Gyártói regisztrációt meghatalmazottként intézzük

·         Közvetítő szervezettek való megállapodást intézzük. (A Green Tax Service Kft az RLG Rebat Hungary Non-Profit Kft. stratégiai partnere. Az ebből adódó előnyöket és rugalmasságot tudjuk biztosítani a szerződött Partnereink részére, viszont más közvetítő szervezet felé is vállaljuk az adatszolgáltatást igény esetén.)

·         Nyilvántartás vezetésben segítséget nyújtunk a szakági kormányrendelet szerint.

·         Adatot szolgáltatunk a közvetítő szervezet felé

·         Éves Adatszolgáltatást elvégezzük a „Zöldhatóság felé”.

·         Hatósági ellenőrzésekben eljárunk, képviseljük a Partnerünk igényeit.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai tájékoztatóval segítséget tudtunk nyújtani akkumulátorok termékdíj kötelezettségei és egyéb speciális hulladékgazdálkodási előírásokban eligazodni, az összefüggéseket átlátni, nem csak a termékdíj törvény, hanem a 445/2012. (XII. 29.) kormányrendelet legfontosabb szabályainak bemutatása mellett. További kérdésük esetén a Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.