A Magyar Közlöny 2023 évi 95. számában megjelent a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet módosítása. A jogszabály „érdemi” része július 1-én lépett volna életbe, de június 29-én, annak életbe lépése előtt két nappal módosításokat kellett véghezvinni rajta.
Az elmúlt hónapok azzal teltek, hogy a 2023. március 14-én kihirdetett jogszabály előírásai pontosra kerüljenek, illetve folyamatosan tájékoztassuk a partnereinket. Több szakmai és érdekképviseleti szervezettel folytattunk egyeztetést, igyekeztünk minden oldalról megvizsgálni a jogszabályt és a módosítás tervezetet is. A „pokol” igazán akkor szabadult el, amikor június 2-án az EPR díjak is napvilágot láttak. Ettől a pillanattól jöttek az igazán nehéz napok, mert kevesebb, mint 30 nap állt rendelkezésre a cégeknek a teljes értékesítési ár képzésük újra számítását és lekommunikálását a vevőkkel.
Most pedig nézzük az újra gondolt, elfogadott szabályozás legfontosabb elemeit.
I. Megmenekül a RECYCLOMED
A lakossági gyógyszerellátás során képződött gyógyszerhulladékra, valamint a gyógyszerrel közvetlenül érintkező fogyasztói csomagolásra a rendelet nem terjed ki. Ez a „patikai” gyógyszer visszagyűjtő rendszer magyarul.
Ennek igazán örülünk, nagyon hatékony rendszert üzemeltetnek a gyógyszergyártó és importáló vállalatok, közösen, együttműködve, saját költségen intézik a hulladék gyűjtését, szállítását, megsemmisítését. Jó egészséget és jó munkát kívánunk a jövőben is.
II. Megmenekülnek a csomagolást végző mezőgazdasági termelők
Szerződés alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a mezőgazdasági termelői szerveződés átvállalhatja. Ezzel nagy volumenű, de nem az értékesítési helyen csomagolást felhasználó termelő mentesülhet a kötelezettség alól. Ezt a döntést is kizárólag üdvözölni tudjuk.
III. Megmenekülnek a forgó göngyölegek (nagyrészt)
1. Külföldre vissza forgó göngyölegek
„A külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolás végleges elválasztása a terméktől, ha az újrahasználható csomagolószer a kötelezettség keletkezésétől számított 365 napon belül igazoltan külföldre visszaszállításra kerül.”
Ez a szabály ismert a termékdíj törvényből. Ha belföldön nem válik hulladékká, nem is kell gyűjteni, hasznosítani, így díjat sem indokolt szedni utána.
2. Belföldön forgó göngyölegek
„Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni – az újrahasználható csomagolószerből első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala kivételével – az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás forgalomba hozatala esetén, ha a csomagolás létrehozására felhasznált újrahasználható csomagolószer az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvételre került.”
A belföldön forgó göngyölegek után így csak a rendszerben újként megjelenő göngyölegek után kell EPR díjat fizetni. Fontos, hogy ebbe a katalógusba minden csomagolást végzőnek, minden forgó göngyölegét be kell jelenteni. Ez a szabályozás ismerős lehet annak, aki már 2012-ben is ebben a szakmában tevékenykedett. Ez hatósági, eljárási díj köteles, melynek mértéke, ha nem változtatnak rajta egyszeri 80 000 Ft és társul hozzá egy éves bevallási kötelezettség. Viszont a rendszer így ösztönzőleg hat a göngyölegek visszavételére, forgatására, jobb minőségű, csak többszöri használat után hulladékká váló göngyölegek alkalmazására. Némi költség ráfordítással nagy mennyiségű EPR díj spórolható így meg.
Az UHCS nyilvántartásba vételi eljárással kiegészül a Green Tax Service Kft szolgáltatás csomagja.
3. A bérleti rendszer
„Nem minősül saját célú felhasználásnak – az újrahasználható csomagolószerből belföldön hulladékká vált csomagolás kivételével – a külföldi előállítású csomagolást alkotó újrahasználható csomagolószer végleges elválasztása az árutól vagy az újrahasználható csomagolószerből csomagolás létrehozása, ha az újrahasználható csomagolószer bérbeadója az újrahasználható csomagolószer bérleti rendszerének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott bérleti rendszer üzemeltetésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.”
A kék színű „chep” raklap, láda és bizonyos, jellemzően „gáz” tárolására szolgáló göngyölegek mentesülnek. A külön kormányrendelet speciális szabályokat tartalmaz, az abban érintettek, engedéllyel rendelkezők a szabályokkal tisztában vannak, a felhasználók meg örülnek, hogy az ilyen „bérleti rendszeres” göngyölegeket a továbbiakban sem kell termékdíj és EPR kötelesnek tekinteni.
IV. Nyilatkozat szabályai is egyszerűsödtek
Emlékeztetőül: Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább hatvan százaléka önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállításra kerül. – Megjegyzés: csomagolószernél a csomagolást végző fő szabály szerint az EPR kötelezett.
„A fenti bekezdés szerint tárgynegyedévben beszerzett körforgásos termék mennyisége hatvan százalékát a beszerzés tárgynegyedévének utolsó napjától, legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani, ellenkező esetben a 366. napon a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség – a díjfizetési kötelezettség keletkezése napján hatályos szabályok szerint – beáll a nyilatkozónál.”
Jogértelmezésünk szerint, kizárólag, ha a fenti bekezdés szerint szerzünk be a beszállítótól terméket, csak arra vonatkozik a „kiszállítási mentesítő” szabály. Viszont, ha ezzel a nyilatkozattal, annak mentesítő szabályaival mégsem kíván élni a vevő, mert tudja, hogy bizonyos termékek, vagy bizonyos beszerzések esetén, az belföldre kerül általa értékesítésre, igénye esetén, ezen cikkek után EPR díjjal növelten is tud vásárolni a nyilatkozata ellenére is.
A gazdasági ügyletet egyértelműsíti az eladó által kiállított számlán lévő záradék: – a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével – feltünteti, hogy „a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre”. Fontos, hogy az eladó és a vevő kommunikáljon, jelezze a vevő, hogy mi az amire kéri a nyilatkozattal való beszerzést és mindkét fél ellenőrizze a számlán feltüntetéseket.
V. Sütőolaj beszerzés alapanyagként
„22/A. § (1) Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt sütőolajat más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel, amelynek során a sütőolaj a technológiai eljárás szerint beépül az előállított termékbe.
(2) A nyilatkozó az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése szempontjából gyártónak minősül, ha a megvásárolt sütőolaj az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattól eltérő módon kerül felhasználásra.
(3) A sütőolaj (1) bekezdésben foglalt nyilatkozat szerinti felhasználása anyagmérleggel igazolható, amely tartalmazza a végtermék előállításához közvetlen anyagként felhasznált sütőolaj mennyiségét, a létrejött végtermék mennyiségét, valamint az egységnyi végtermék létrehozásához felhasznált sütőolaj mennyiségét és anyagnormáját.
A korábbiakban gondot okozott, hogy az „ipari célú felhasználást” nem rendezte a jogalkotó. Ezzel megoldódik a kérdés. Ha az olaj margarin, majonéz, festék, fékolaj, stb alapanyagaként kerül felhasználásra, akkor nyilatkozat esetén nincs kötelezettség.
VI. Készletre vétel alkalmazásának lehetősége az EPR rendszerben
„A gyártó jogosult a nyilvántartást a forgalomba hozott körforgásos termék helyett a készletre vett körforgásos termékről vezetni.
(2) A gyártó a készletre vett körforgásos termékről történő nyilvántartás vezetésre vonatkozó választását tárgynegyedéven belül nem változtathatja meg.
Azok a vállalkozások, akik a környezetvédelmi termékdíj jogszabályban a készletre vételt választották, azok ezen gyakorlatukat az EPR rendszerben is folytathatják, így nem kell akár azonos termékről egyszerre egy beszerzési és egy forgalmazási riportot alkalmazni. A készletre vételt általában a kis kibocsátók választják, néhány nagyvállalat kivételével, akik kizárólag (vagy túlnyomó részt) magyarországi piacra értékesítenek termékeket.
VII. Önellenőrzés lehetősége
A gyártó a tárgyévben teljesített, az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatásának adatait legkésőbb a tárgyévet követő év március 31. napjáig módosíthatja. Az adó jogszabályokban az általános szabály szerint az elévülési idő öt év. Az EPR rendszer nem adó jogszabály, az Unió hulladék kezelési teljesítését, a tagállami hasznosítási célszámokat hivatott szolgálni. Mivel éves kibocsátás alapján kell a koncesszornak teljesíteni, ezért „valahol vonalat kell húzni”, hogy meddig lehet az adatszolgáltatásokon módosítani. A korábbi 15 napos szabályhoz képest megengedőbb, ez is „élhetőbbé teszi a szabályozást”, főleg a kezdeti adminisztrációs nehézségek és a piaci kérdőjelek ismeretében.
VIII. Számlán feltüntetés
A gyártónak fel kell tűntetni a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”. Így a blokkon ennek nem kell megjelennie.
IX. „Hátra van még a fekete leves”
Egyrészt a jogszabály továbbra sem rendezi a nemzetközi ügyleteket, bérgyártás, nemzetközi viszonylatban végzett szolgáltatások kérdését. Az Energiaügyi Minisztérium felé Szövetségi szinten (VJASZSZ) állásfoglalás kérést nyújtottunk be, várjuk annak válaszát. Előzetes tájékoztatás szerint a cél, hogy a belföldön hulladékká váló körforgásos termékek után legyen az EPR díj megfizetve.
Másrészt a „bolti csomagolószerek kérdése” sem rendeződött egyértelmű és megnyugtató módon (szerencsére a korábbi, elhíresült 11 §, amit most direkt nem idézünk ide, hatályon kívül helyeződött).
„A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerből, továbbá a fogyasztó számára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a csomagolószer gyártóját terheli.”
A probléma forrása, hogy bizonyos cikkeknél a kötelezettnek tudnia kell, hogy a vevője mit csinál, hol használja fel az adott csomagolószert. Ráadásul fő és ököl szabály, hogy a kötelezettnek kell megállapítania a kötelezettségét az adott körülményben elvárható gondosság és körültekintés mellett. Nyilatkozat tételi „cunami” indult meg a csomagoló piacon. A jogalkotó, ahogy arról már többször beszámoltunk, a nagyszámú, relatív kis mennyiségű csomagolószer felhasználót akarta mentesíteni (élelmiszer bolt, csavar bolt, cukrászda, pékség, virágbolt, Mari néni, aki a piacon becsomagolja a portékáját, stb.)
A csomagolási kormányrendelet (442/2012. (XII. 29.)) tartalmaz nyomokban némi iránymutatást ezzel a fogalomkörrel kapcsolatosan, ugyanis ennek a rendeletnek van egy I. számú melléklete, ami „Szemléltető példák”-at hoz.
Csomagolás, ha az eladási helyen való feltöltésre tervezték és szánták:
· Papírból vagy műanyagból készült hordtasakok
· Eldobható tányérok és poharak
· Háztartási fólia
· Szendvicses zacskók
· Alufólia
· Ruhatisztítókban a tiszta ruha csomagolására használt műanyag fólia
A szemléltető példa = ilyen és hasonló. A példákból azért körvonalazódik, hogy a pizzás, tortás doboz is ilyen termék, ajándék tasak, díszcsomagoló papír, masni, stb. után a csomagolószer gyártóját terheli a kötelezettség. Világosodik a kép a SUP-os „csomagolószereknél” is – ételtároló edény, italtartó pohár, hordtasak, – ahol szintén a csomagolószer gyártója az EPR kötelezett.
Viszont még aggasztó módon (megítélésünk szerint nem) kezeli azokat a cikkeket, amik a fogyasztó számára történő értékesítés helyén (magyarul „boltban”) kerülnek eladásra, de nem tipikusan az értékesítés helyén tölti be a csomagolási funkciót és a fenti szemléltető példa sem tartalmazza, valamint a termék jellemzően ipari felhasználású. Például egy boltban meg lehet vásárolni ragasztó szalagot is, kézi stretch fóliát is, hullámkarton dobozt is. Ebben az esetben ki a kötelezett? Sajnos ez nem egyértelmű még, de reméljük, hogy a Minisztériumi állásfoglalás után meg inkább átlátható lesz a kép.
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk eligazodni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, az éles indulás előtt két nappal kihirdetett módosítására vonatkozóan. A Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.
Nyilatkozat
A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra és az ERP díjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.
Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében, illetve az EPR kormányrendeletben előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.
A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.
A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.
Hungarian 
English