A reklámhordozó papírok meghatározása kiemelt feladat az EPR rendszerben is

A reklámhordozó papírok termékáram a korábbiakban a termékdíj törvény alkalmazása során is kiemelt feladat elé állította a nyomdaipari szereplőket és ez nincs másként a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével sem. Külön nehezíti a helyzetet, hogy a két jogszabály eltérő előírásokat is tartalmaz.

2024. január 1-étől jelentős változások léptek életbe, nagyrészt a termékdíj törvényben összhangba hozva a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert. A nehézség oka viszont az, hogy a termékdíjas rendszer előírásai nem kerültek összhangba az EPR rendszerrel, így a két jogszabályt ugyan egymástól függetlenül, de mégis egymás viszonylatában kell vizsgálni.  

1. Meghatározás az EPR kormányrendelet szerint

Változott mindenek előtt a definíció:

Reklámhordozó papír: A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot – ide nem értve kizárólag a gyártó nevének és elérhetőségeinek feltüntetését – tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 22. pont c) alpontja által meghatározott egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, a névjegykártya kivételével az üdvözlő- és más hasonló kártya, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, ideértve azt is, ha más kiadvány mellékletét képezik.

Ez némileg aggasztó pont, mert a norma szöveg a gyártó nevének és elérhetőségeinek feltüntetését nem tekinti gazdasági reklám tartalomnak, viszont egy logó, a szigorú értelmezésben már ezen túlmutat, arra, ha szó szerint nézzük a meghatározást, akkor nem érvényes a kivétel, mentesítő szabály. A szűkítésnek valójában az időszaki lapoknál van alkalmazható jelentősége, a többi nyomtatott papír anyagnál ez megkérdőjelezhető.

2. Médiaszolgáltatásokról szóló törvény 

A médiaszolgáltatásokról szóló törvény 203. § 22. pont egyébként a „Kiadvány”-okról szól, mely alapján egy csomagolószer nem minősülhet kiadványnak, hisz az csomagolószer.

Kiadvány:

·         könyv nyomtatott vagy elektronikus formában, lemezen, kazettán, más fizikai hordozón; online és letölthető könyv;

·         sajtótermék nyomtatott vagy elektronikus formában; online és letölthető időszaki kiadvány;

·         egyéb nyomtatott anyag (címtár, névtár, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, térkép; röplap; nyomtatott képeslap, üdvözlő- és más hasonló kártya; nyomtatott kép, minta, fénykép; nyomtatott naptár; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és hasonlók; egyéb szöveges kiadvány) ide nem értve: nyomtatott öntapadó papír (matrica), postai, jövedéki, illeték- stb. bélyeg, bélyegnyomott papír, csekk, bankjegy, részvény, értékcikk, kötvény, okirat és hasonlók;

·         film-, video-, televízióműsor-készítés termékei (nyilvános közlésre szánt film filmszalagon, videokazettán, -lemezen, más fizikai hordozón; letölthető film, videó);

·         hangfelvétel (nyilvános közlésre szánt, műsoros hangszalag, hanglemez, letölthető hangtartalom);

·         zenemű (nyomtatott zenemű, zenemű elektronikus formában, letölthető zenemű)

Ha már tudjuk, hogy a nyomdaipari termék kiadványnak minősül vagy nem, akkor meg kell vizsgálni, hogy tartalma gazdasági reklám-e vagy sem?!

3. Gazdasági reklámtevékenység

Gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám (2008. évi XLVIII. törvény – 3 § d) pontja):

Gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám).

Tehát a két feltételnek egyszerre kell teljesülnie: gazdasági reklámot kell tartalmaznia, illetve a fent felsorolt egyéb nyomtatott anyagok közé kell tartoznia. Ha bármelyik feltétel nem áll fent, úgy az adott termék nem minősül reklámhordozó papírnak.

Mindig kérdés, hogy a logó az reklámtartalomnak minősül-e vagy információt hordoz? Sajnos jogszabályi meghatározás a „logó” kifejezésre nincs, de nézzük meg, hogy mit mond a wikipédia: A logó egy cég, szervezet, áru vagy szolgáltatás azonosítására szolgáló egyedi, jól felismerhető jel. A logó elsődleges célja a megkülönböztetés, az egyértelmű jelölés megkönnyíti a tájékozódást a piac szereplői között. Bár csupán a márkaelemek egyike, a logót gyakran – pontatlanul – a márka szinonimájának tekintik.

A logót, jogi nyelven ábrás védjegyet (vagy ha szöveget is tartalmaz, kombinált védjegyet) mint megjelölést az arra jogosult kérelemére védjegyoltalom alá lehet helyezni. A védjegyjogosultnak (tulajdonosnak) kizárólagos joga van a védjegy használatára, vagy másnak használati engedélyt (licencia) adására. Ezáltal a logó komoly értéket jelent.

Ez alapján érdekes kérdés, hogy a logó, melynek elsődleges célja a megkülönböztetés, mely így gazdasági reklámnak minősül-e, mint a vállalkozás megjelölése, főleg, ha egy papír alapú, fent felsorolt egyéb nyomtatott anyagon jelenik meg? A kérdés ugyan magában hordozhatja a választ, viszont annak hordereje miatt ebben a kérdésben nem foglalhatunk állást, ellenben állásfoglalás kéréssel fogunk fordulni a jogalkotó Energiaügyi Minisztériumhoz.

4. Reklámhordozó papírnak minősül az EPR rendelet melléklete szerint

1.8. reklámhordozó papír:

·         1.8.1. ex. 48. Árucsoport: papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk;

·         1.8.2. ex. 49. Árucsoport: könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek;

Nehezíti a kötelezettség megállapítását, hogy egy igen fontos segítő jogszabályi helyet helyezett a jogalkotó hatályon kívül 2024. január 1-étől, miszerint a korábbi 11. § (2):

Az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítése során a körforgásos terméket, a) ha az az 1. melléklet 1.1. pontjában és 1.8. pontjában is szerepel, az 1. melléklet 1.1. pontja,

b) ha az az 1. melléklet 1.7. pontjában és 1.8. pontjában is szerepel, és a termék gazdasági reklámtartalma meghaladja a nyomtatott felületre vetítve az 50 százalékot, az 1. melléklet 1.8. pontja szerinti körforgásos terméknek kell tekinteni. (1.1. csomagolások, 1.7. irodai papír, 1.8. – reklámhordozó papír).

Ez azoknál a termékeknél jelent problémát, amelyek egyszerre reklámhordozó papírok és irodai papírok is lehetnek. Ilyen termékkör jellemzően a 4820 vtsz szám alá tartozó termékek köre.

 1.7.7. ex. 4820 vámtarifaszám: regiszter, üzleti könyv, jegyzetfüzet (notesz), megrendelőkönyv, orvosi vénytömb, írótömb, előjegyzési jegyzettömb, napló és hasonló termék, iskolai füzet, írómappa, iratrendező (cserélhető lapokkal vagy más), dosszié, iratborító, sokszorosított üzleti űrlap, karbon betétlapos tömb és más irodaszer papírból vagy kartonból; album, minták vagy gyűjtemények számára és könyvborító papírból vagy kartonból kivéve: a reklámhordozó papírnak minősülő termékeket, az üzleti könyv, a megrendelőkönyv, az orvosi vénytömb, az iskolai füzet és a könyvborító;

5. Speciális előírások

5.1. Forgalomba hozatali speciális szabály:

A körforgásos termék első belföldi forgalomba hozatalának minősül: a belföldi előállítású reklámhordozó papír esetében a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és a termék átadása). Ez mint „lex” speciális megjelenik a termékdíj törvényben is. Az ugyan ismeri a bérgyártás fogalmát, miszerint amennyiben a megrendelő biztosítja az alapanyagok legalább 50%-át, ingyenesen, akkor a megrendelő a termékdíj kötelezett. Ez a módosítás, azon túl, hogy az EPR rendelet nem ismeri a bérgyártás fogalomkörét, egyértelműsíti a reklámhordozó papírok után a kötelezett személyét, aki nem más, mint a nyomdai szolgáltatás teljesítője.

5.2. Megjelenik a nyilatkozat tételi kötelezettség a reklámtartalom tekintetében:

A belföldi előállítású reklámhordozó papír megrendelője a megrendelésével egyidejűleg írásban nyilatkozik a gyártónak a megrendelt termék gazdasági reklám tartalmáról. A nyilatkozó kötelezettségek teljesítése szempontjából gyártónak minősül, ha nyilatkozatával ellentétben a megrendelt termék gazdasági reklámot is tartalmazott.” Ez nem kérdés, hogy meg kell tennie. Rögtön kérdés, hogy mi van, ha nem teszi ezt meg? A termékdíj törvényből a korábbiakban ki lehetett olvasni, hogy nyilatkozat hiányában, ha az adott termék nem csomagolószer, akkor reklámhordozó papírnak kell tekinteni. Ilyen előírás az EPR rendszerben nincs.

6. Környezetvédelmi termékdíj

6.1. Reklámhordozó papír a termékdíj törvény szerint:

 a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott

·         sajtótermékek közül az időszaki lap egyes számai,

·         egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, a névjegykártya kivételével az üdvözlő- és más hasonló kártya, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, ideértve azt is, ha más kiadvány mellékletét képezik, kivéve az ISBN-számmal ellátott könyvet, és a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyvet;

Jogos az észrevétel, hogy a két jogszabályi meghatározás nem egyezik meg egy az egyben egymással.

6.2. Kötelezettnek ítélt vámtarifa szám felsorolása:

·         Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk – ex. 48

·         Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek – ex. 49

Az érintett vtsz számok viszont megegyeznek a két jogszabály alapján.

6.3. Speciális termékdíj szabályok a reklámhordozók tekintetében:

A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha a kötelezett olyan reklámhordozó papírt hoz belföldön forgalomba, használ fel saját célra vagy vesz készletre,

·         amely teljes nyomtatott felületére vetítve legfeljebb ötven százalékában gazdasági reklám terjesztésére szolgál, vagy

·         amelyet közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv alapfeladata körében ad ki.

A termékdíj fizetési kötelezettség meghatározásáról a korábbi cikkjeinkben számtalanszor esett szó – T = (AT – F). A lényeg, hogy ahol magasabb az EPR díj, ott a termékdíj annak összegével nulla Ft-ig csökkenthető. Emlékeztető: termékdíj reklámhordozó 85 Ft/kg, míg az EPR mértéke 94 Ft/kg.

Az időszaki lap egyes számai lehetnek termékdíj kötelesek, mert az nem szerepel az EPR rendszerben, illetve az EPR rendszer nem határoz meg kivétel szabályt a legfeljebb 50%-ig reklámot tartalmazó reklámhordozókra, illetve a megrendelő személyére sem, tehát nem számít, hogy az közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv. Természetesen a termékdíj bevallásban és kódolásban a jelentősége továbbra is fennáll.

6.4. KT kódok felépítése:

1-3 karakter:

·         Reklámhordozó papír – egyéb nyomtatott anyag – 900

·         Reklámhordozó papír – időszaki lap egyes számai – 901

4-5 karakter:

·         10: belföldi előállítású kötelezett

·         61: legfeljebb ötven százalékában gazdasági reklám esetén

·         62: közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv

7. Összegzés

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer reklámhordozó papírokra vonatkozó szabály rendszere felborította a nyomdaipari cégek által alkalmazott gyakorlatot.

Különösen érdekes kérdés, hogy míg a termékdíjban a reklámhordozó díjtétele volt a „drága”, ezért mindenki arról akart nyilatkozni, hogy az adott termék nem reklámhordozó. Emlékeztetőül: csomagolószer és irodai papír 19 Ft/kg, míg a reklámhordozó a 85 Ft/kg-os díjtétellel volt kötelezett. Ez az EPR rendszerben megfordult, a reklámhordozó papír az „olcsó” 94 Ft/kg-os díjtétellel, míg az irodai papíré 128 Ft/kg, meg a papír csomagolásé (csomagolószer, ami majdan csomagolássá válik) 173 Ft/kg. Vélhetően a jogalkotói szándék a termék valós felhasználási célját kívánta szem előtt tekinteni és a kötelezettekkel ez alapján megállapítani a kötelezettséget. Pontosabban a kötelezett a nyomda, aki a nyomdai szolgáltatás teljesítője, viszont a kötelezettségét a megrendelői nyilatkozat alapján határozza meg. A szabályozás ebben a formában vitás előírásokat alkalmaz, ugyanis a nyomda, a megrendelő és az ellenőrző hatóság nem biztos, hogy az adott nyomdai termék előállításának céljaként ugyan azt fogja tekinteni.

A Green Tax Service Kft. is gyártatott logóval ellátott jegyzetfüzetet. Mi volt ennek a célja? Hogy a partnereinknek oda adjuk (saját felhasználás mellett persze, mert mi is ezt használjuk), mint egy pici ajándék, amit ha használnak, ránk gondolnak közben és az ajándékozás kedves gesztusára. Ez eléggé „reklám” cél volt a részünkről a szó legpozitívabb értelmében a fentiek alapján.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk megfelelni az EPR és a környezetvédelmi termékdíj szabályozásban bekövetkező változására. Kérdésetek esetén a Green Tax Service Kft munkatársai állnak rendelkezésetekre a megszokott elérhetőségeken.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet által előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.