Válaszok az EPR rendszerben – 1. rész

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (EPR rendelet) közel egy éve lépett életbe. Számtalan kérdés merült fel a jogszabállyal kapcsolatosan, melyre a jogalkotó sok esetben jogszabály módosítással is reagált, viszont nagyon sok kérdés még mindig nem jelent meg a norma szövegben, és arra, hogy mire gondolt a jogalkotó, csak a kiadott állásfoglalásokból kaphatunk iránymutatást.

Fontos megjegyezni, hogy az állásfoglalások leginkább releváns részleteit mutatjuk be, viszont felhívjuk a figyelmet, hogy a jogértelmezés minden esetben a kötelezett feladata és felelőssége. Jelen szakmai összefoglaló néhány felmerült kérdésre próbál választ adni a rendelkezésre álló állásfoglalások alapján.

1. Az IBC tartály, gitterbox (raklap alapú rácsos konténer) EPR kötelezett termék-e vagy sem?

Csomagolás akkor jön létre a csomagolószerekből, ha azokat áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden árut a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá csomagolások az ugyanilyen célra  használt  egyutas árucikkek is. Az IBC tartály, amely folyékony ömlesztett áruk szállítási csomagolása, valamint a gitterbox is, mint szállítási csomagolások az EPR rendszer hatálya alá tartoznak.

2. A szemeteszsák, sittes zsák után megmarad-e a fizetendő termékdíj?

Az elmúlt időszak egyik legtöbb vitát kiváltó kérdése. A piaci gyakorlat szerint a kötelezett vállalatok ezek után a termékek után megfizették a környezetvédelmi termékdíjat. A környezetvédelmi  termékdíjról  szóló 2011. évi LXXXV.  törvény (a továbbiakban:  Ktdt.) 1. § (3) bekezdése alapján termékdíjköteles termék a csomagolószer. A termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá osztályozott körét az 1. melléklet határozza meg.

A szemeteszsák, sittes zsák abban az esetben minősül a Ktdt. tárgyi hatálya alá tartozó csomagolószernek, ha a Ktdt. 2. § 11. pontja szerinti csomagolószer definíciónak megfelel, továbbá  az  1. mellékletben  meghatározott  vámtarifaszámok  alá tartozik.  Ebben az  esetben termékdíj-kötelezettség  keletkezik,  a termékdíj meghatározása  során  a Ktdt.  2. melléklet 1. pontjában foglaltaknak megfelelően kell eljárni. A Ktdt. tárgyi hatálya nem változott e tekintetben 2023. július  1. napját követően. Meg kell jegyezni, hogy amennyiben a fenti termékek csomagolási funkciót látnak be, úgy az EPR kötelezettség keletkezhet utánuk.

3. Az értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerek közé milyen termékek tartoznak?

Csomagolásnak kell tekinteni az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt árucikkeket, továbbá az értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett  és  szánt  egyszer használatos (eldobható) árucikkeket, ha azok csomagolási funkciót látnak el (értékesítés  helyén megtöltésre  tervezett csomagolószer, a továbbiakban: „ehmt csomagolószer”).

Az EPR rendelet rendelkezik arról, hogy az „ehmt csomagolószerből” létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a csomagolószer gyártóját terheli. Ez fő szabály szerint megegyezik a termékdíj törvény csomagolószerre vonatkozó alanyi hatályával, miszerint a gyártó vagy a külföldről behozó és első belföldi forgalomba hozó a kötelezett.

Az ehmt csomagolószerek közé tartozik fentiek alapján például a papír vagy műanyag hordtasak, a pizzás doboz, az eldobható tányérok és poharak, háztartási fólia, szendvicses zacskó, alufólia, ruhatisztítókban a tiszta ruha csomagolására használt műanyag fólia, ablakos papírzacskó.

4. A szuvidáló zacskó felhasználása az EPR köteles csomagolásnak minősül?

A szuvidálás lényege röviden, hogy az ételt hosszú időn keresztül, alacsony hőfokon főzik, majd a főzést követően további elkészítési folyamatokon megy keresztül. Tekintettel arra, hogy a szuvidáló zacskó a gyártástechnológia  részeként kerül felhasználásra és nem lát el csomagolási funkciót, ezért nem tartozik az EPR rendelet hatálya alá. Viszont a termékdíj kötelezettség a vtsz szám alapján a szemeteszsák, sittes zsák példájával megegyezően fennállhat.

5. Mezőgazdasági takarófólia, sátor fólia után fizetendő termékdíj vagy kiterjesztett gyártó felelősségi díj keletkezik-e?

A Ktdt. 1. mellékletében meghatározott vámtarifaszámok alá tartozó áruk közül azon csomagolóanyagoknak és csomagolási segédanyagoknak minősülő áruk  esetében,  amelyek nem csomagolás előállítására kerülnek felhasználásra (például a talajtakaró  fólia) a Ktdt. 3. § (6) bekezdés e) pont ca) alpontja szerinti jogintézmény alkalmazása, vagy a Ktdt. 14. § (5) bekezdés g) pontja szerinti termékdíj-kötelezettség szerződéssel történő átvállalása nyújt lehetőséget a termékdíj meg nem fizetésére. Ezekben az esetekben fel sem merül a Ktdt. 2. mellékletében meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi díj levonására vonatkozó szabály alkalmazása.

A takaró fóliák, sátor fóliák rendeltetésszerű felhasználásuk során nem látnak el csomagolási funkciót, ezért nem jön azokból létre csomagolás, ezért nem tartoznak az EPR rendelet hatálya alá. Aggályos, hogy ezek olyan termékek, amik csak a vtsz számuk alapján tartoznak a termékdíj köteles termékek közé, viszont nem csomagolási célra tervezték őket, tehát olyan termékdíj köteles csomagolószerek, amik sosem lesznek csomagolások, viszont a kötelezettség a fentiek alapján terheli ezeket.

6. Elektromos vezérlésű gázkazán az elektronikai kormányrendelet és az EPR hatálya alatt-van-e vagy sem?

A kérdés azért foglalkoztatja a piaci szereplőket, mert a teljes berendezés tömegéhez képest az elektronikai összetevő minimálisnak mondható. A gázkazán esetében az egész berendezés kizárólag az  elektromos és elektronikus résszel együtt képes a funkcióját betölteni, így az  EPR rendelet hatálya alá tartozik, mert az egész készülék minősül elektromos és elektronikus berendezésnek.

7. Reklámhordozó papírnak minősül-e a használati utasítás, logós boríték, fejléces levél papír?

Az EPR rendelet 2024. január l-jei hatállyal módosult reklámhordozó papír fogalma értelmében a gyártó adatait nem kell a gazdasági reklámtartalomnál figyelembe venni. Ez lehet cégnév, logó és védjegy is, tehát ezek feltüntetése a terméken nem minősül gazdasági reklámnak.

A használati utasítás nem felel meg a fenti fogalom meghatározásnak, tehát nem tartozik az EPR rendelet hatálya alá.

8. A pénztárgép szalag EPR köteles terméknek minősül-e vagy sem?

Ez a kérdés piaci oldalról nagyon „húsba vágó”, ugyanis a termék árának meghatározó része az EPR díj és nem egységes jogértelmezés esetén piac torzító hatások léphetnek fel. Az irodai papír fogalmát az EPR rendelet a következők szerint határozza meg: „információ hordozására alkalmas író-, nyomtató- vagy fénymásolópapír , amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra, továbbá az iratok, dokumentumok, folyóiratok  vagy  hasonló  termékek tartására, rendezésére szolgáló, papírból készült  iratrendező, dosszié, iratborító, levélrendező és irattartó mappa.” A termékáram alá tartozó termékek a Közös Vámtarifa szerinti vámtarifaszámokkal kerültek meghatározásra az EPR rendelet melléklete alapján.

 Amennyiben tehát a pénztárgépszalag a fenti fogalomnak megfelel és a vámtarifaszáma megtalálható az EPR rendelet 1. mellékletében, akkor a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozik.

Nagyon fontos, hogy felhívjuk a figyelmet, ami minden állásfoglalás záradékaként megjelenik: „a jogértelmezés a jogalkalmazó mindenkori feladata és felelőssége. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, továbbá a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet alapján a minisztérium állásfoglalás kibocsátására nem jogosult, ezért minisztériumi tájékoztatásokban foglaltakra a jogalanyok és a hatóságok nem hivatkozhatnak, azok nem használhatóak fel peres vagy közigazgatási  eljárás során”.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk néhány nyitott kérdést megválaszolni a rendelkezésre álló állásfoglalások alapján. Kérdések esetén a Green Tax Service Kft. munkatársai állnak rendelkezésre.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet által előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.