IBC tartályok, gitterboxok EPR kötelezettsége

IBC tartályok, gitterboxok EPR kötelezettsége

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (EPR rendelet) értelmezése számtalan kérdést vetett fel a bevezetése óta. A címben említett két szállító eszköz a korábbiakban nem volt termékdíjköteles csomagolószer, viszont mi a helyzet az EPR rendszerben ezekkel a cikkekel?

A fenti kérdésben állásfoglalás kéréssel fordultunk a téma felelőséhez, az Energiaügyi Minisztériumhoz. Iránymutatást kértünk annak érdekében, hogy megállapíthassuk az EPR rendszerben mi az alkalmazandó eljárás a kötelezettség megléte vagy nem megléte tekintetében.

Az IBC tartályok a raklap alapú folyadékszállító műanyag tartályok, melyek egy fém kerettel vannak a raklappal egybe építve. Jellemzően kifolyó csappal is el vannak látva, illetve a tetöjükön egy menetes fedő, záróelem található. 

2024. december 31-ig a termékdíj törvény ezeket a cikkeket egyértelműen szabályozta, ugyanis a vtsz szám és az ahhoz tartozó kötelezettség megállapítás a következőképp nézett ki:

– ex 3923 – Műanyag eszközök áruk szállítására vagy csomagolására; műanyag dugó, fedő, kupak és más lezáró, kivéve: a 300 liter feletti űrtartalommal rendelkező eszköz, továbbá a gyűjtőedények közül a szabványos mérettel rendelkező hulladékgyűjtő edényzet. Alapszabály, hogy az a kötelezett, aminek a vtsz száma megtalálható a törvény I. számú mellékletében, megfelel az 1 § (3) szerinti felsorolásnak, jelen esetben a csomagolószernek, illetve nem kerül nevesítésre kivételként. Mivel az IBC tartályok 300 liternél nagyobbak, ezért nem tartoznak a termékdíjköteles termékek közé.

Gitterboxok szintén raklap alapú, rácsos konténerek, viszont azok nem tartalmaznak „ballont”, tehát folyadék szállítására nem, csak szilárd termék szállítására alkalmasak. Vámtarifa számukat tekintve: 7326 – rakodólap és hasonló rakfelület árumozgatáshoz. Ez a vtsz nincs benne a termékdíj törvény 1. számú mellékletében, így ez eleve nem kötelezett.

A 80/2023-as kormányrendelet a kötelezettség megállapításához a következőt határozza meg az 1. mellékletben: körforgásos termékek – csomagolások: a csomagolási kormányrendelet hatálya alá tartozó csomagolás.

Nézzük meg, hogy mit mond a 442/2012. (XII. 29.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló  csomagolási kormányrendelet (Cskr).

Csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden árut a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; csomagolás lehet:

a) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;

b) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint

c) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;

A jogalkotói állásfoglalás szerint:

A körforgásos termékek közé tartozik többek között a Rendelet 1. melléklet 1.1. pontja szerint a csomagolás, amelynek fogalmát a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cskr.) 2. § (1) bekezdés 1. pontja határozza meg. Csomagolás akkor jön létre a csomagolószerekből, ha azokat áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden árut a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá csomagolások az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek is. A csomagolószer áru nélkül nem minősül a Rendelet 1. melléklet 1.1. pontja alá tartozó csomagolásnak. Az Önök által megnevezett IBC tartály (intermediate bulk container – köztes ömlesztettáru­ tartály), amely folyékony ömlesztett áruk szállítási csomagolása, valamint a gitterbox is, mint szállítási csomagolások a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartoznak, továbbá amennyiben megfelelnek az újrahasználható csomagolásokra vonatkozó feltételeknek és az országos hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartásában szerepelnek, alkalmazható e körforgásos termékekre a Rendelet 22/C. § rendelkezése is. A Cskr. 2. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontjában a szállítási csomagolások alól kivételként megnevezett szállítótartályok ezektől eltérően olyan konténerek, amelyek a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos szállítóeszköznek minősülnek.

A Rendelet 22/C. §-a alapján nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni – az újrahasználható csomagolószerből első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala kivételével – az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás forgalomba hozatala esetén, ha a csomagolás létrehozására felhasznált újrahasználható csomagolószer az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvételre került.

A csomagolás-összetevőkre az egyes összetevőkre vonatkozó KF kódokat és az azokhoz tartozó kiterjesztett gyártói felelősségi díjtételeket kell alkalmazni a Rendelet 11. § (5) bekezdése alapján.

Összegezve

Mivel a termékdíjjal ellentétben az EPR kötelezettség forgalomba hozatal esetén keletkezik, ezért meg kell vizsgálni a kötelezettség fennállását, valamint a megtakarítási lehetőségeket.

Mindkét „csomagolószerrel” az a probléma, hogy igen nehezek. Egy IBC tartály 60 kg, egy gitterbox sok esetben a 80-85 kg-ot is eléri, így a hatályos EPR díjakkal számolva 10-15 000 Ft kötelezettség is keletkezhet darabonként. Fontos megvizsgálni a cikkek valós tömegét, mert az IBC-k esetén a műanyag és fém komponenseknek eltérő a díjtétele, előbbinek 219 Ft/kg, míg utóbbi 186 Ft/kg díjtétellel kötelezett.

Amennyiben külföldről érkezik alapanyaggal az IBC, illetve a gitterbox,- mivel a kicsomagolás esetén a hulladékká válás után keletkezik a kötelezettség-, ezért a kézenfekvő megoldás, hogy ne váljon belföldön hulladékká. A legcélszerűbb megoldás, hogy vissza kell szállítani ezeket külföldre igazolható módon. Ennek igazolására a CMR és fuvarokmányok alkalmasak, illetve javasolt a vállaltirányítási rendszerben cikkszámonként nyilvántartani és a mozgásokat is lekövetni.

Továbbá rendelkezésünkre áll egy állásfoglalás, miszerint ha az újrahasználható csomagolás a kicsomagolást követően csomagolószerként értékesítésre kerül, úgy nem keletkezik az EPR fizetési kötelezettség.

Jogalkotói indokolás: A Rendelet 17. § (3) bekezdés felvezető mondatrésze alapján nem minősül saját célú felhasználásának a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása az árutól, amennyiben az elválasztott csomagolás nem válik belföldön csomagolási hulladékká. A külföldről behozott csomagolás lebontása nem minősül a csomagolás használatának és ezért is szabályozza a 17. § (1) bekezdés c) pontján kívül ezt az esetet a 17. § (3) bekezdése. A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség teljesítése a hulladékká váló körforgásos termékek esetében keletkező kötelezettség. A levelében leírt esetben az újrahasználható csomagolást külföldről behozó a csomagolás lebontása után a használt újrahasználható csomagolószert belföldre értékesíti, azonban ebből a tényből még nem következik az, hogy a szóban forgó újrahasználható csomagolószerből belföldön fog hulladék keletkezni. Tekintettel arra, hogy a csomagolószer eladásával az elválasztott csomagolás nem a kicsomagolást végzőnél válik hulladékká, így – forgalomba hozatal hiányában – kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség nem keletkezik nála.  A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a csomagolószert csomagolás körforgásos termékként elsőként belföldi forgalomba hozót terheli.

Megjegyzés: ennek a pontnak az alkalmazása estén gondoskodni szükséges a szerződéses háttér pontos meglétéről, nehogy egy ellenőrzés azt vélelmezze, hogy „illegális hulladék értékesítés történik”. Dokumentálni szükséges, hogy az adott cikk továbbra is alkalmas csomagolási, vagy tárolási cél betöltésre.

Nagyon fontos, hogy felhívjuk a figyelmet, ami minden állásfoglalás záradékaként megjelenik: „a jogértelmezés a jogalkalmazó mindenkori feladata és felelőssége. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, továbbá a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet alapján a minisztérium állásfoglalás kibocsátására nem jogosult, ezért minisztériumi tájékoztatásokban foglaltakra a jogalanyok és a hatóságok nem hivatkozhatnak, azok nem használhatóak fel peres vagy közigazgatási  eljárás során”.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk néhány nyitott kérdést megválaszolni a rendelkezésre álló állásfoglalások alapján. Kérdések esetén a Green Tax Service Kft. munkatársai állnak rendelkezésre.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet által előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.