Ahogy arról a korábbiakban beszámoltunk a tavalyi év végén, a jogalkotási cunami több, a hulladékgazdálkodással összefüggő jogszabályt is érintette, így a termékdíj és a kiterjesztett gyártói kormányrendelet (EPR) sem maradt érintetlenül. Az elmúlt időszakban a tájékoztatók okán számtalan kérdést kaptunk, melyeket most összeszedtünk és rendszerezett formában át is adunk.
A jogszabályváltozás elsődlegesen a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatosan generált kérdéseket és leginkább a csomagoló ipart érinti. A kérdések jellegükből adódóan nem jogszabályi ismertekkel, hanem operatív feladatellátással kapcsolatosak és jellemzően mérlegelést, illetve megerősítést várnak a piaci szereplők a tanácsadóktól.
Most pedig nézzük végig a termékdíjjal, kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal, bírság rendelettel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket és az azokra adott válaszainkat.
1. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kérdések
1.1. Tényleg megszűnik az EPR hatálya alá tartozó termékáramok tekintetében a termékdíj kötelezettség 2025. január 1-ével?
Igen, a jogszabály elfogadott és hatályos tehát megszűnik a kötelezettség a következők után: akkumulátor, elektromos, elektronikus berendezés, csomagolószer, gumiabroncs, reklámhordozó papír, az irodai papír.
1.2. A most aktuális, 2024. negyedik negyedévre vonatkozó adatszolgáltatásban mit kell változtatni?
Semmit, mert a módosítás 2025. január 1-étől hatályos, így az utolsó negyedéves bevallást a korábbiaknak megfelelően a „megszokott módon” kell benyújtani.
1.3. Abban az esetben is megszűnik a termékdíj fizetési kötelezettség, ha társaságunk a most kivezetésre került termékáramokon belül valamilyen okból kifolyólag nem EPR, hanem termékdíjat fizetett?
Igen, a teljes termékáramok kerültek kivezetésre. Ily módon a csomagolószerek után, amik tekintetében a termékdíj fizetési kötelezettség fennállt, mert EPR fizetési nem, mint például a külföldről behozott, vagy átvállalva beszerzett csomagolószerek bizonyos okokból történt selejtté, hulladékká válása esetén sem kell környezetvédelmi termékdíjat fizetni.
A másik ilyen jellemző eset az elektromos, elektronikus berendezéses esetén fordult elő, amikor a gyártott vagy behozott elektronika ugyan a vtsz száma alapján érintett, de nem tartozik a 197/2014-es kormányrendelet hatálya alá. Ezek jellemzően olyan speciális elektronikai eszközök, amik vagy nem rendelkeznek önálló funkcióval, vagy nem minősülnek berendezésnek, vagy egy adott, az elektronikai kormányrendelet hatálya alá nem tartozó eszközbe kerülnek beépítésre, oda tervezett és szánt cikkek. Ezen belül vagy emellett a leggyakoribb eset, amikor közvetlenül külföldről történik gyártó berendezés behozatal és azon belül fordulnak elő szintén speciális, máshova nem felhasználható elektromos alkotórészek és tartozékok.
Végül, de nem utolsó sorban azokról a csomagolószerekről sem szabad megfeledkezni, amik a korábbi szabályozás alapján nem kerültek kivételként meghatározásra (csomagolószerek, amik sosem vállnak csomagolássá a jellegükből adódóan) és megmaradt utánuk a termékdíj fizetési kötelezettség. Erre a kategóriára az egyik leggyakoribb példa a szemeteszsák, sittes zsák, ahol december 31-éig fennállt az 57 Ft/kg-os díjfizetési kötelezettség, már az sem keletkezik.
Ezekkel a módosításokkal a termékdíj fizetési kötelezettség jelentős mértékben csökken, kikerülve a központi költségvetési bevételek közül, másik oldalról viszont áttéve a hangsúlyt az EPR fizetési kötelezettségre, előre vetítve a mélységi ellenőrzéseket.
1.4. Van tenni való az átvállalási szerződésekkel kapcsolatosan, amik megszűntek a jogszabályváltozással?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bejelentett átvállalási szerződéseket hivatalból 2024. december 31. napjával zárja nyilvántartásában, tehát nincs törlés bejelentési kötelezettség.
1.5. Hogyan érintik a változások a számlán való feltűntetési kötelezettséget?
Mivel az átvállalások megszűntek a csomagolószerek tekintetében, ezért az átvállalásra vonatkozó – „a termékdíj-kötelezettség a Ktdt. 14. § (5) bekezdés … ) pontja … ) alpontja alapján a vevőt terheli” – számla záradék levétele szükséges. Ugyanez érvényes a nyilatkozatokra is, ahol meg a: „a(z) csomagolószer termékdíja a vevő … számon iktatott időszakra vonatkozó nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre”, ennek feltűntetése is okafogyottá vált. A 2025. január 1-ét követően kiállításra került számlák esetén, amennyiben a záradék azon megjelent: javasolt azokat egy számlával egy tekintet alá eső okirattal módosítani. Egyébként meg kívánjuk jegyezni, hogy amennyiben a számlán a záradékok fent maradnak, abban az esetben sincs közvetlen bírság kiszabási kockázat, bár nem túl professzionális, ha egy, már nem létező jogszabályi előírásra hivatkozunk.
Ugyanez érvényes a CsK kódokra is. Annak feltüntetése a visszaigénylésre jogosult vevő igényének esetét leszámítva a korábbiakban sem állt fent. A számlákról levétel operatív döntést igényel, mérlegre téve az ehhez szükséges munkaerő igényt. Ahogy a záradék fent maradása sem jelent közvetlen büntetési kockázatot, így ennek feltüntetése sem jelenti azt, bár szintén a professzionalitásra hivatkozva mégiscsak javasolt a számlákról levarázsolni azokat.
1.6. Kiknek és mi után kell bejelentési kötelezettséget teljesíteni január 1-ét követően?
Az állami adóhatóság a 2025. január 1. napját követően már nem termékdíjköteles termékek vonatkozásában bejelentkezett kötelezettséget szintén hivatalból 2024. december 31. napjával zárja nyilvántartásában. Amennyiben a cégnek az egyéb kőolajtermék, az egyéb műanyag vagy az egyéb vegyipari termék tekintetében fennált a kötelezettsége a korábbiakban, azoknak szintén nincs változás bejelentési kötelezettsége.
Viszont a hordtasakok esetén mivel azok csomagolószerek voltak eddig, most viszont átkerültek az egyéb műanyag termék termékáramba, esetükben fennáll a bejelentési kötelezettség, melyre 15 nap áll rendelkezésre. A rutinos tanácsadó cégek ezt a bejelentést kérdés nélkül elvégzik, ugyanis a korábbi bevallásból látszódik, hogy az adott vállalkozás kötelezett-e hordtasakban vagy sem, mint gyártó, illetve behozó.
1.7. A hordtasakok termékdíj és EPR díját meg kell fizetni a kötelezett felé, nincs lehetőség azt átvállalni?
A kérdés elsődlegesen kereskedelmi és nem szakmai, de a piaci gyakorlat alapján igen, ezt kiterheli az eredeti kötelezett. Meg kell jegyezni, hogy a korábban csomagolószer kereskedőként átvállalóként (Ktdt. 14 § (5) d)) kötelezetté válóknak megszűnik ezen a jogcímen az átvállalási lehetősége. Természetesen hangsúlyozni kell, hogy a korábbiakban még készleten lévő, átvállalva beszerzett hordtasakok után a kötelezettséget rendezni szükséges, de már egyéb műanyag termék termékáramban. Az átvállalás jogintézménye az export célú, legalább 60%-ban külföldi kiszállítás esetén maradt meg (Ktdt. 14 § (5) aa)), viszont a hordtasakok jellemzően és jellegükből adódóan nem külföldi kiszállításra kerülnek beszerzésre.
1.8. Változnak-e a KT kódok január 1-ével?
A műanyag hord-tasakokat KT-kódokkal kell azonosítani, amennyiben a számlán korábban megjelentek a CsK kódok, akkor azokat KT kódokra cserélni szükséges. Nem jogszabályi elírás ugyan, de egységesen és következetesen kezelendő, egyéb szabályokat a fentiekben bemutattunk. Továbbá a gépjárművek termékdíjköteles alkotórészének, tartozékának az azonosítása és díjfizetési kötelezettsége is változott.
2. Kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendelettel kapcsolatos kérdések
2.1. Változtak-e az EPR tekintetében fennálló számlán való feltüntetési kötelezettségek?
Nem, nem változtak, a kötelezettnek, nyilatkozatot befogadónak (export 60%, sütő olaj, sütőzsír alapanyagként felhasználás), vagy vevői igény esetén (jellemzően az éhmt csomagolószereknél – értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerek) továbbra is változatlanul megmarad a számla záradékolási kötelezettsége. Illetve amennyiben az EPR kötelezettség kiszámlázásra kerül a vevő részére, ott az továbbra sem tiltott, sőt javasolt.
2.2. Keverék olaj esetén is van lehetőség alapanyagként felhasználás esetén nyilatkozatot tenni?
Igen van, sütőolaj és –zsír kategóriában a 1517 90 91 vámtarifaszám HR és KN alszám: az 1.9.1. – 1.9.5. pont szerinti körforgásos termékek keverékei január 1-től lettek kötelezett termékek, viszont a szabályok megegyeznek a termékáram korábbi szabályaival.
2.3. Változtak-e a KF kódok január 1-ét követően?
Igen, minimális szinten változtak, pontosításra kerültek: kibővült a KF 5-6. karakterét adó ún. csoportkód, valamint pontosításra került a KF kód 8. karakterét adó, származást jelölő kód táblázata.
2.4. Az újrahasználható, forgó göngyölegek tekintetében megszűnt a bejelentési kötelezettség?
Igen, az újrahasználható csomagolószerek EPR díja meg nem fizetésének feltételéből törlésre került UHCS katalógusában való bejelentettségi kötelezettség. A rendszerben újként bekerülő UHCS csomagolószerek után az első forgalomba hozatal esetén EPR fizetési kötelezettség egyébként is keletkezik, az ismételt, többszöri forgatás után meg jelentési kötelezettség jön létre.
Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen összefoglalóban a jogszabály módosítással kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket mutatjuk be, valamint az azokra adott válaszainkat.
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összegzéssel segítettünk a felmerülő kérdésekben eligazodni. A Green Tax Service Kft munkatársai állnak rendelkezésetekre a megszokott elérhetőségeken.
Nyilatkozat
A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.
Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet által előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.
A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.
A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.
Hungarian 
English