A többutas raklapokkal, újrahasználható csomagolószerekkel kapcsolatos speciális szabályozási háttér bemutatása II. rész – Ösztönzés és megtakarítások

A többutas raklapokkal, újrahasználható csomagolószerekkel kapcsolatos speciális szabályozási háttér bemutatása II. rész – Ösztönzés és megtakarítások

Az újrahasználható csomagolószerek kezelése és nyomonkövetése nehéz kihívások elé állítja a vállalatokat, ahogy azt már a korábbiakban bemutattuk. Azok a cégek, akik pontos nyilvántartást képesek vezetni a göngyölegeikről, a termékdíj törvény a hulladék képződés megelőzése érdekében, „speciális játékszabályok” betartása esetén jelentős megtakarításokat biztosít a piaci szereplők számára. Jelen összegfoglaló célja a lehetőségek feltérképezése és azonosítása, azon túl, hogy kevesebb hulladék képződik, további jutalma a termékdíj forintokban való megtakarítás realizálása.

Első lépés, hogy csak azokkal a termékdíj-köteles göngyölegekben érdemes gondolkoznunk a megtakarítások elérése érdekében, amik újrahasználhatóak. Ez amolyan kiinduló feltétel. A korábbi cikkeinkben már tisztáztuk, hogy mi minősül újrahasználható csomagolószernek: olyan csomagolószer, amely az MSZ EN 13429:2004 Csomagolás – Újrahasználat szerinti szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás alapján alkalmas csomagolásként történő többszöri felhasználásra.

Szerencsére nem nekünk kell eldönteni, hogy az adott csomagolószer megfelel-e ezeknek a feltételeknek, ugyanis az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvettnek kell lennie. A felvételi eljárás a Pest Megyei Kormányhivatal, Belföldi Hulladékgazdálkodási és Termékdíj Osztályánál tudjuk kezdeményezni egy meghatározott kérelem benyújtásával. Az UHCS nyilvántartási kérelem eljárási díja: 80 000 Ft.

A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet is előír különleges szabályokat az újrahasználható csomagolásokra, melyek a következők:

Újrahasználható csomagolás: olyan csomagolás, amelyet arra szántak, úgy terveztek és azzal a céllal helyeztek forgalomba, hogy életciklusa alatt több utat vagy forgási ciklust teljesítsen azáltal, hogy az eredeti célra újratöltik vagy újrafelhasználják.

Csomagolások újrahasználatát célzó rendszer: olyan szervezési, műszaki vagy pénzügyi jellegű intézkedések, amelyek biztosítják, hogy az újrahasználható csomagolás több forgási ciklust teljesítsen.

Forgási ciklus: az újrahasználható csomagolás útja attól az időponttól, amikor forgalomba hozzák azon áruval együtt, amelynek tárolására, védelmére, kezelésére, szállítására vagy prezentálására szánják, addig az időpontig, amikor olyan csomagolások újrahasználatát célzó rendszerbe kerül, amelynek célja újra forgalomba hozni a csomagolást az áruval együtt;

Ha maga a göngyöleg újrahasználható, a következő rendszereket építhetjük ki:

·         Betétdíjas rendszer

·         365 napig csomagolás létrehozása

·         Engedélyezett bérleti rendszerben használat

·         Engedélyezett bérleti rendszerben használatra átadás

Most pedig nézzük végig a lehetőségeket lépésről lépésre, annak érdekében, hogy kiválaszthassuk a számunkra legmegfelelőbbet.

Betétdíjas rendszer

Egy régi, jól ismert rendszer megjelenik ösztönzőként a termékdíj törvényben is, mégpedig a betétdíjas termékekké. Ki ne emlékezne arra, azok közül, akik a nyolcvanas években, vagy azt megelőzően volt kisgyermek arra az élményre, amikor szüleinkkel, nagyszüleinkkel visszavittük az üres üvegeket a Közértbe és az érte kapott pénzből valami apróságot vásárolhattunk magunknak? Ez a rendszer jól működött, mert kevesebb hulladék képződött és nagyon nagymértékben hozzájárult a környezetvédelmi szemléletformáláshoz. Igaz, hogy a visszagyűjtésnek, szállításnak, újratöltésnek is meg van a társadalmi költsége, illetve ökológiai lábnyoma, de mégis megvalósul az az elv, hogy a legjobb hulladék, ami nem is képződik. A közeljövőben a kormányzati tervek szerint visszatér, illetve kiegészül a betétdíjas rendszer, ami nem feltétlenül az újrafelhasználást, hanem sokkal inkább a jó minőségű és hasznosítható hulladékgyűjtését fogja támogatni.

A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – a kötelezett vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett újrahasználható csomagolószert a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben használja fel.

Valamint nem keletkezik termékdíj-kötelezettség (megjegyzés: eredeti kötelezettnél) az újrahasználható csomagolószer csomagolás részeként történő első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása esetén, ha az újrahasználható csomagolószer a Ktdt. törvény végrehajtási rendeletében meghatározott újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvételre került, és a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben használják fel.

A betétdíj alkalmazásának szabályairól külön kormányrendelet (209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet) gondoskodik. Ennek regisztrációja is igazgatási szolgáltatási díjköteles eljárás, melynek mértéke 75 000 Ft.

Fontos fogalom magyarázatok:

Betétdíjas termék: „betétdíjas termék” megjelöléssel gyártott, illetve forgalmazott termék vagy a termék csomagolása, amelynek e megjelöléssel történő gyártását, illetve első forgalomba hozatalát az országos környezetvédelmi hatóságnak bejelentették.

Betétdíj: a betétdíjas termék árával együtt felszámított, annak visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj.

Ebből jól látszik, hogy a visszaváltós sörös üveg nem más, mint betétdíjas csomagolás.

A gyártó termékét, valamint termékének csomagolását – meghatározott helyre történő visszajuttatásának ösztönzése érdekében – betétdíjas termékké minősítheti (Megjegyzés: itt gyártónak a csomagolás létrehozóját kell érteni, amennyiben az eltér a csomagolószer gyártójától, vagy külföldről behozójától).

A gyártó és a forgalmazó legfontosabb kötelezettségei:

·         a betétdíjas terméken vagy annak címkéjén a „betétdíjas termék” megjelölés feltüntetéséről gondoskodni

·         a betétdíjas terméket a forgalmazótól visszaváltani és számára a betétdíjat megfizetni, továbbá

·         a betétdíjas termék visszaváltáskori állapotára vonatkozó követelményeket meghatározni, amelyek nem zárhatják ki a rendeltetésszerű használatából eredő változások esetén a betétdíjas termék visszaváltását

·         A betétdíj összegét a számlán, a betétdíjas termék árától elkülönítve kell feltüntetni. (Megjegyzés: ez a betétdíj összegének kiszámlázását jelenti. Szigorú jogértelmezésünk szerint a betétdíjas rendszer nem engedi, hogy a betétdíjas göngyöleg kerüljön kiszámlázásra, ugyanis az már tulajdon átruházást jelentene és a megítélésük szerint a betétdíjas göngyöleg tulajdonjogának a betétdíjas rendszer üzemeltetőjénél kell maradnia. Természetesen a cikk jellegéből adódóan a vevők bírtokába kerülhet a göngyöleg.)

·         Számviteli nyilvántartások kialakítása a számviteli törvény, betétdíjas göngyölegre vonatkozó szabályok szerint. Készletre vétel és könyvelés.

Nagyon fontos, hogy a betétdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy ösztönözze a visszagyűjtést, viszont a jogszabály jelenlegi igen gyenge pontja, hogy nem határoz meg visszagyűjtési százalékot. Nyilvánvalóan, ha a betétdíj összege alacsonyabb a betétdíjas termék, csomagolószer piaci értékénél, úgy az nem ösztönözi a visszagyűjtést. Egy üdítőitalos, sörös cég esetén biztosan 80% feletti a visszagyűjtési arány, ez vitathatatlanul ösztönző mérték. A betétdíj összegét javasolt magasan megállapítani.

Betétdíj alkalmazása mellett visszaszállítás hiányában sem keletkezik termékdíj-kötelezettség.

Nyilvántartás vezetési szabályok: Legfontosabb cél, hogy be kell tudni mutatni, hogy a betétdíjas göngyölegek tényleg visszagyűjtést ösztönző rendszerben kerülnek alkalmazásra. Fontos és javasolt ennek érdekében tudni a beszerzett mennyiséget darab és kg szerint, első alkalommal Magyarországon forgalomba hozott újrahasználható csomagolás anyagkategória és típus szerinti mennyiségét (db, kg), az újrahasználható csomagolás éves forgási ciklusainak anyagkategória és típus szerinti számát (db). Az adott évben kiszámlázott betétdíj összegét, az adott évben visszaszámlázott, vagy jóváírt betétdíj összegét, valamint az év végi göngyöleg készlet érték meghatározása érdekében a gyártó vagy forgalmazó telephelyén lévő üresen, vagy csomagolásként felhasznált, valamint a vevőnél lévő betétdíjas termék mennyiségét. Ezek alapján meghatározható a visszagyűjtési arány, átlagos éves megtett körök száma, valamint az átlagos élettartam.

Amennyiben a göngyöleg kikerül a csomagolásra felhasználó birtokából, úgy a betétdíjas rendszer kialakítása a javasolt eljárás a következőként bemutatott „365 napos szabály” alkalmazása helyett.

365 napig csomagolás létrehozása – 365 napos szabály

A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – a kötelezett vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett újrahasználható raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására használja fel.

Valamint nem keletkezik termékdíj-kötelezettség (megjegyzés: eredeti kötelezettnél) az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett újrahasználható raklapnak a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására céljából történő felhasználása esetén.

Ez a szabályozás tehát kizárólag az újrahasználható raklapra értelmezhető. Mi itt is a legszigorúbb eljárást követjük, miszerint ebben az esetben sem kerülhet a raklap értékesítésre a vevő részére, mert úgy kikerül rendszerből, tehát nem biztosított, hogy 365 napig forgatjuk azt. Ezt támasztja alá az, hogy a csomagolószer csomagolás részekénti átruházása forgalomba hozatalnak minősül és a termékdíj-kötelezettség az első belföldi forgalomba hozót vagy első saját célú felhasználót terheli fő szabályként.

A megítélésünk szerint erre való hivatkozással csak abban az esetben van lehetőség termékdíj megtakarítást realizálni, ha az adott raklapot csak saját telephelyek között forgatjuk, vagy, ha más adóalanyhoz is kerül áruszállításra szabvány raklapon, úgy rögtön kapunk visszáruként csere raklapot, így minden időpillanatban adott mennyiségű göngyöleg van mind a tulajdonunkban, mind a birtokunkban.

Engedélyezett bérleti rendszerben használat:

A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – a kötelezett vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy a raklapot a Ktdt. 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetőjeként – a Ktdt. 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használat céljából – vásárolja meg.

Az újrahasználható csomagolószer bérleti rendszerének szabályairól külön kormányrendelet (533/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet) gondoskodik.

Ennek engedélyezése is igazgatási szolgáltatási díjköteles eljárás, melynek mértéke: 120 000 Ft.

A szabályok nagyon speciálisak és igen kevés cég felel meg ezeknek a követelményeinek. Nagyon pontos nyilvántartás vezetési, nyomon követési, visszavételi rendszert kell tudni felmutatni, továbbá működési üzletszabályzat, valamint általános szerződési feltételekkel is rendelkezni kell, nem is beszélve a minimum 25 millió Ft-nak megfelelő jegyzett tőkéről. Ebből adódóan konkrétan öt darab adóalany él ennek a lehetőségeivel jelen szakmai összefoglaló anyag összeállításának időpontjában. Ezek a vállalkozások főként légnemű anyagok, gázok értékesítésével foglalkoznak és a termékeket acél, vagy alumínium tartályos, palackos kiszerelésben értékesítik, illetve egy olyan vállalat van köztük, akik főként a „kék színű” (márkajelzéssel ellátott) raklapok bérbeadásával foglalkozik.

Miért jó ez a rendszer az igénybe vevőknek? Legfontosabb, hogy szerződéskötés esetén nem kell aggódni például a raklap beszerzésen. Jelezni kell az igényt és az üzemeltető megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre bocsátja azokat, illetve nem kell aggódni a visszagyűjtésen sem, mert akihez megérkezik a göngyöleg, annak felszabadulása esetén jelzi az üzemeltetőnek, hogy szállítsa el az üres raklapokat. Ezek a raklapok így nem vállnak hulladékká, sőt, ha megsérülnek a használat során, az üzemeltetőnek a sérült raklap tekintetében is visszagyűjtési kötelezettsége van, amit vagy megjavít, vagy ha végérvényesen használhatatlan, akkor gondoskodik a hulladék hasznosításáról. Nem utolsó szempont, hogy nem kell raklapokat venni, csak bérelni, ami költséghatékony eljárás, természetesen a mennyiségi igények figyelembe vételével.

Sőt, további előny, hogy amennyiben külföldről érkezik a bérleti rendszeres csomagolószer, akkor nem keletkezik termékdíj-kötelezettség és nem kell igazolni a külföldi visszaszállítást, kizárólag a hazai bérleti rendszer üzemeltetőjének való átadást.

Engedélyezett bérleti rendszerben használatra átadás:

A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – a kötelezett vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy a raklapot az engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára az engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használatra átadja.

Mivel a bérleti rendszereket jellemzően nemzetközi cégek üzemeltetnek, ezért rájuk nagyon speciális szabályokat írt a jogalkotó, ugyanis nagyon speciális ezeknek a vállalatoknak, világcégeknek a működési struktúrája. Például ha egy beszerző társaság vásárolja meg a csomagolószereket, aki csak beszerez, de nem működteti a rendszert, akkor Ő nem szerezhetne be termékdíj nélkül. De mivel a jogalkotó gondolt a beszerző társaságokra, ezért az Ő vásárlásaikat kívánták ugyan olyan pozitív feltételek közé terelni, mint ha Ők végeznék az üzemeltetést.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalónkkal segítséget tudtunk nyújtani az többutas raklapokkal, újrahasználható csomagolószerekkel kapcsolatos, a jogszabály által biztosított ösztönző rendszerek kialakításának érdekében. A szabályozási háttér szerte ágazósága miatt állunk rendelkezésükre a mindenben jogszabálynak megfelelő rendszer kialakításának érdekében.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.