Az újrahasználható csomagolószerek speciális EPR szabályai

Az újrahasználható csomagolószerek speciális EPR szabályai

Az újrahasználható csomagolószerek szabályai már a termékdíj törvény szerint is igen komoly megoldandó feladat elé állította az azokat alkalmazni kívánó vállalkozásokat. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben is speciális helyet foglalnak el ezek a göngyölegek. Most nézzük meg, hogy mely esetekben, mire kell odafigyelni az adott göngyöleg mozgások tekintetében.   

Az, hogy mi minősül újrahasználható csomagolószernek a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet előírása az irányadó. Újrahasználható csomagolás: olyan csomagolás, amelyet arra szántak, úgy terveztek és azzal a céllal helyeztek forgalomba, hogy életciklusa alatt több utat vagy forgási ciklust teljesítsen azáltal, hogy az eredeti célra újratöltik vagy újrafelhasználják.

A jogszabály három kötelezettség irányt szabályoz:

·         Engedélyezett bérleti rendszer

·         Külföldre visszaszállításra kerülő göngyölegek

·         Belföldön forgó göngyölegek

Most pedig nézzük a szabályozást részleteiben.

1. Engedélyezett bérleti rendszer

Az újrahasználható csomagolószerek első belföldi bérbeadójának az újrahasználható csomagolószer termékdíját az első saját célú felhasználás során – ide nem értve a hulladékká válást – nem kell megfizetni, ha a csomagolószer belföldi tulajdonosa vagy külföldi tulajdonos esetén első belföldi bérbeadója, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik, amely tanúsítja, hogy olyan bérleti rendszert üzemeltet, amelyből a csomagolószerek belföldi felhasználása nyomon követhető.

2. Külföldre visszaszállításra kerülő göngyölegek

Saját célú felhasználásnak minősül a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől, kivéve külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolás végleges elválasztása a terméktől, ha az újrahasználható csomagolószer a kötelezettség keletkezésétől számított 365 napon belül igazoltan külföldre visszaszállításra kerül.

Ez a passzus ismert a termékdíj törvényben is. A legszűkebb keresztmetszet, hogy igazolni kell a külföldre történő kiszállítást. Javasolt a göngyölegeket cikkszámonként nyilvántartani és mozgáskódonként riportolni. Nem utolsósorban javasolt a fuvarokmányokon is megjeleníteni az adott göngyölegeket, igazolva azok be- és kiszállítását.

3. Belföldön forgó göngyölegek

Jelenleg talán ez a piaci szereplőket leginkább foglalkoztató kérdése. Kinek kell és miután EPR díjat fizetni és leginkább a rendszerben már forgó göngyölegek utáni EPR fizetési kötelezettség fennállása, vagy hiánya foglalkoztatja az érintetteket. A jogszabály pontos alkalmazása érdekében állásfoglalás benyújtásra került a jogalkotásért felelős Energiaügyi Minisztérium felé.

A kérdés az újrahasználható csomagolószerekre vonatkozott, hogy mikor keletkezik EPR kötelezettség.

A válasz a következő volt:

A kérdés máshogy, más megvilágításban is fel lett téve: Forgalomban lévő raklapok után /folyamatosan cserélik/ kell-e EPR díjat fizetni (megjegyzés: 2023. július 1-én forgalomba lévő, és a raklap jelen esetben a göngyölegek szinonimája szerint szerepel).

A jogalkotói válasz:

Ez alapján, a jogalkotói válaszokból kiolvasható, hogy abban az esetben, ha a csomagolószer, mint csomagolás már forgalomban van 2023.07.01-ét megelőzően is, annak ellenére, 2023. július 1-ét követő első belföldi forgalomba hozatalkor az EPR díjat mégis meg kell fizetni.

A két állásfoglalás tartalma alapján a következő kérdés lett ismételten a jogalkotó felé feltéve:

1. Keletkezik-e EPR díjfizetési kötelezettség azon újrahasználható csomagolások után, amik  csomagolószerként 2023. július 1-ét megelőzően már belföldön betöltötték a csomagolási funkciót a csomagolást végző vállalatnál?

2. Keletkezik-e EPR díjfizetési kötelezettség azon újrahasználható csomagolások részeként felhasznált csomagolószerek után, amik  2023. július 1-ét megelőzően már vélelmezhetően belföldön betöltötték a csomagolási funkciót – mint például a használt raklap – amit 2023. július 1-ét követően szerez be a csomagoló vállalkozás és belföldi csomagolásra is ezt követően használja fel?

Megítélésünk szerint határozottan nem, de ez nincs összhangban a jogalkotó a témában kiadott és ismert kommunikációjával. Ha a csomagolószer első belföldi forgalomba hozatala megtörtént 2023. július 1-ét megelőzően, az után a környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség keletkezett. Ebben az időszakban a környezetvédelmi termékdíj pénzügyi forrást teremtő funkciója még megvolt. Ami azt jelenti, hogy a kötelezettek azért fizették a környezetvédelmi termékdíjat, hogy az Uniós előírásoknak megfelelő hulladék begyűjtés és hasznosítás megtörténhessen. Ezekre a mennyiségekre EPR díjat beszedni ellentmondásos, ugyanis a hulladék kezelési kötelezettség pénzügyi forrása már rendelkezésre áll/állt. Amennyiben egy csomagolást végző vállalat szintén 2023. július 1-ét megelőzően a betétdíjas rendszer, vagy raklapok esetén a 365 napig csomagolási felhasználásra hivatkozva az adott újrahasználható csomagolószer után „nem keletkezik termékdíj kötelezettség” kedvezményes szabályt alkalmazta, úgy nem került a termékdíj megfizetésre. Viszont az adott időszak ösztönző szabályának ez volt a lényege, hogy aki így jár el, annak nem kell termékdíjat fizetnie, így, amennyiben a korábbi erőfeszítések ellenére EPR díjat kellene most mégis fizetni, úgy az ösztönzés kerülne utólagosan semmissé téve, csak időben eltolva, a 2023. július 1-ét követő forgalomba hozatal időpontjára.

A 2023. július 1-e után beszerzett és forgalomba hozatalhoz csomagolásként felhasznált használt raklapnál szintén ugyan ez a felvetés, ugyanis egy azon raklap után, minden piaci szereplőnek, aki csomaglásra használja fel 2023. július 1-e után nem keletkezhet EPR kötelezettsége, mert a konkrét, későbbiekben hulladékká váló raklap után már egy piaci szereplő vagy megfizette a termékdíjat, vagy 2023. július 1-ét követően az EPR díjat. A göngyöleg egyszer válik hulladékká, egyszer kell a pénzügyi forrást megteremteni a hulladék begyűjtéshez és hasznosításhoz.

Bízunk benne, hogy kapunk egy olyan egyértelmű tájékoztatást a jogalkotótól, miszerint csak mi, jogértelmezők értelmeztünk valamit „félre” és sosem volt célja olyan csomagolás részét képező csomagolószerek után EPR díjat beszedni, ami már az EPR rendelet hatályba lépése előtt is forgalomba voltak és betöltötték a csomagolási funkciót belföldön.

Kértük szépen, hogy a jogalkotó egyértelmű, akár jogszabályi helyeket mellőző, a feltett kérdésünkre adjon igen/nem választ.

Jelen szakmai összefoglaló megírásakor még nem ismeretes a jogalkotó ezirányú, és a fenti érvekkel alátámasztott kérdésünkre adott válasza. Cikkünk célja, hogy ezen információ ismeretében mindenki kezdjen számításokba annak érdekében, hogy megnézze, hogy ha minden, készleten lévő újrahasználható csomagolás után be kellene fizetnie az EPR díjat, amit belföldön 2023.07.01. után „elsőként” forgalomba hoz, annak mekkora költség hatása lenne.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk vázolni azon csomagolószerekkel kapcsolatos termékdíj és EPR feladatokat, annak érdekében, hogy a megfelelő mértékű kötelezettség terhelje az adott csomagolást.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet által előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.