A többutas raklapokkal, újrahasználható csomagolószerekkel kapcsolatos speciális szabályozási háttér bemutatása I. rész

A többutas raklapokkal, újrahasználható csomagolószerekkel kapcsolatos speciális szabályozási háttér bemutatása I. rész

Az újrahasználható csomagolószerek kezelése a legtöbb vállalkozás számára komoly fejtörést, adminisztrációs szabályok betartását várja el. Sajnos a termékdíj-kötelezettség pontos megállapításához több „ökölszabályt” is figyelembe kell venniük. A legtöbb esetben a nehézséget az okozza leginkább, hogy a vállalatok logisztikai rendszere nincs összhangban a jogalkotói elképzeléssel, hogy vajon hogyan is működhetnek a való életben a szállítmányozási folyamatok. Jelen összegfoglaló a leggyakrabban előforduló göngyöleg mozgásokat mutatja be, beazonosítva a termékdíjjal kapcsolatos legfontosabb kötelezettségeket, szabályokat és megtakarítási lehetőségeket.

A kötelezettséget most nem a raklap gyártó vállalkozások oldaláról vizsgáljuk meg, mert náluk relatív egyszerűbb a történet. A 4415-ös vtsz számú termék kötelezettnek minősül (főleg, ha egyszer használatos), amivel a gyártó cégek tisztában is vannak, főleg, ha az egyutas csomagolószer. Viszont a csomagolást végzőknek, becsomagolt terméket behozóknak speciális szabályozási kötelezettségük és lehetőségük van, akár optimalizálni a raklapokkal kapcsolatos folyamataikat.

Mindenek előtt meg kell vizsgálni, hogy mi minősül újrahasználható csomagolószernek: olyan csomagolószer, amely az MSZ EN 13429:2004 Csomagolás – Újrahasználat szerinti szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás alapján alkalmas csomagolásként történő többszöri felhasználásra;

A leggyakrabban előforduló újrahasználható csomagolószerek a többször felhasználható, EUR raklapok, melyeknek nyilvántartása komoly fejtörést okoz a vállalkozásoknak. Viszont rengeteg speciális forgó raklapot, műanyag ládát (KLT, szállító konténer), IBC tartályt, rácsos szállító konténert (gitterbox), raklap magasító keretet, fém ládákat és fém, vagy műanyag raklapokat, szállító állványokat is alkalmaznak a piaci szereplők. A szabályozás speciális elemeket tartalmaz, akár a kötelezettség megállapítása is nehézségekbe ütközik.   

Most nézzük sorban a kötelezettséget, az újrahasználható csomagolószerekkel kapcsolatosan:

Belföldi előállítású újrahasználható csomagolószerek: Csomagolást végző vállalkozásként ugyan úgy, mint minden más csomagolószernél el kell tudnunk dönteni, hogy mi számunkra az optimális: ha a beszállítónk megfizeti a termékdíjat, vagy ha esetleg megtaláljuk a módját annak, hogy mi válhassunk kötelezetté. Jellemzően akkor akarunk kötelezetté válni, ha a göngyölegeket forgatjuk, vagy külföldi értékesítéshez is felhasználjuk azokat. A belföldön forgó göngyölegek speciális szabályait a következő cikkünkben mutatjuk be részletesen, de az átvállalásról beszélnünk kell általánosan, ugyanis ezzel a külföldre kerülő göngyölegek termékdíját meg tudjuk takarítani, viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy a belföldi értékesítéshez (vagy saját célból) felhasznált, átvállalva beszerzettek után a termékdíj kötelezettség keletkezik.

Külföldi előállítású újrahasználható csomagolószerek: A termékdíj-kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatalkor vagy első saját célú felhasználáskor keletkezik. Kivéve, ha alkalmazzuk a speciális, forgó göngyölegekre vonatkozó szabályokat. Ha a külföldről behozott göngyöleget kizárólag külföldi értékesítéshez használjuk fel, úgy kötelezettség sem keletkezik.

Külföldről más termék alkotórészeként, tartozékaként történő újrahasználható csomagolószer behozatal:

A jogalkotó mentesíteni akarta azokat a göngyölegeket, amik nem Magyarországon válnak hulladékká, mert visszaszállításra kerülnek külföldre bizonyos időn belül. Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználása során, ha a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontját követő 365 napon belül közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállították. Ebben az esetben a saját célú felhasználás a kicsomagolást jelenti, oly módon, hogy nem válik a csomagolószer hulladékká és megfelel az újrahasználható csomagolószer meghatározásának.

Viszont a csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges elválasztása a terméktől – kivéve a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő külföldről visszahozott újrahasználható csomagolószer elválasztását –, amennyiben a csomagolást alkotó csomagolószer után a termékdíj-kötelezettség nem került korábban teljesítésre vagy a csomagolószer termékdíja visszatérítésre került. Tehát ezt a jogi passzust megfordítva, az értelmezésünk szerint a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő külföldről visszahozott újrahasználható csomagolószer után nem keletkezik kötelezettség, amennyiben a korábbiakban az teljesítésre került.

Néhány további gondolat a témában, mely elsődlegesen gyakorlati tapasztalaton alapszik és az esetleges konkrét ügyekben további elemzés szükséges.

.         A belföldről beszerzett használt raklap után nincs termékdíj kötelezettség, mert más már megfizette a termékdíjat

.         A külföldről behozott használt raklap után fennáll az érintettség, amennyiben nem kerül külföldre visszaszállításra, mert belföldön még nem fizette meg utána a kötelezettséget senki.

.         A CHEP (kék színű) raklap után nem áll fent a kötelezettség, mert az engedélyezett bérleti rendszer szabályainak megfelel. Még akkor sem, ha az külföldről érkezik áruval, vagy üresen.

.         Külföldre történő értékesítés esetén nem lehet a termékdíjat visszaigényelni a használt vagy hulladékká vált termékdíjköteles termék után, kivéve az újrahasználható csomagolószer-nyilvántartásban található csomagolószer esetében. Nyilvántartás szabályai alapján.

.         Javasolt a raklapokat külön cikkszámon nyilvántartani, kategóriákat meghatározni, készlet mozgást rendszer szinten vezetni. Javasolt kategóriák (amelyik előfordulhat): Külföldi áruval érkező, Külföldről üresen érkező, Belföldi használt raklap, Belföldi új raklap, Belföldről átvállalva beszerzett.

.         Egy optimális göngyöleg kezelési rendszer felépítése: Külföldi értékesítéshez a külföldről érkező, átvállalva beszerzett göngyöleget célszerű felhasználni, Belföldi értékesítéshez viszont a használt raklapot.

.         A fém raklapok, szállító állványok, a vtsz számuk miatt nem minősülnek kötelezett csomagolószernek

.         A 300 liternél nagyobb vas, acél és alumínium tartályok, hordók az űrtartalmuk alapján nem minősülnek kötelezett csomagolószernek

.         Az IBC tartályok, műanyag hordók után sem áll fent az érintettség, amennyiben 300 liternél nagyobb az űrtartalmuk, de itt meg kell vizsgálni, hogy van-e termékdíjköteles részegysége a „szállító eszköznek”, mint például fa, vagy műanyag raklap, műanyag kupak, amikre a részlet szabályokat alkalmazni kell attól még, hogy a „fő termék” kivételként került meghatározásra.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalónkkal segítséget tudtunk nyújtani az többutas raklapokkal, újrahasználható csomagolószerekkel kapcsolatos termékdíj kötelezettségének világában való eligazodáshoz, mind a környezet védelmének, mind a fizetési kötelezettség optimalizálásához megfelelő rendszer kialakításhoz.

Declaration

The Green Tax Service Ltd. hereby declares that the person compiling this professional information material performed the task to the best of his knowledge, trying to compile the deepest analysis based on the information, and acted with the expected care and caution.

This summary does not contain the regulations provided for in the Complete Product Fees Act and its implementing decree, only its most significant points. Its purpose is not to cite the references to completeness and legal norm in detail, but to provide practical guidance, the primary purpose of which is clarity.

The findings, opinions and suggestions described in the professional material reflect the legal interpretation and professional opinion of the author and qualify as a recommendation and not an exclusive method. The statement of Green Tax Service Ltd. contains the professional opinions, suggestions and methods provided by the provisions of the Product Fees Act and the applied market practice to the maximum.

Green Tax Service Ltd. excludes its liability for possible errors and omissions. GREEN TAX SERVICE Kft. has no competence to interpret the legislation, it does not bind the courts or authorities in a possible legal dispute.