A termékdíj-kötelezettség átvállalásának szabályai

A termékdíj-kötelezettség átvállalásának szabályai

Környezetvédelmi termékdíj tanácsadó vállalatként az általunk ellátott feladatok egyik meghatározó részét a termékdíj átvállalási szerződések „végig menedzselése” jelenti. Ez a folyamat sok esetben nem zajlik gördülékenyen, bizonyos félreértések, félre értelmezések, felesleges „jogászkodások” okán. Jelen cikkünk célja, hogy tiszta vizet öntsünk ezen szerződésekkel kapcsolatosan a pohárba, valamint eloszlassuk a kételyeket, vélt és valós kockázatokat bemutatva.

A számlán átvállalás szabályait most ne is vizsgáljuk, mert a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék vevői tisztában vannak az előírásokkal, fókuszáljunk most a szerződés alapján történő átvállalásra. Egyáltalán miért van szükség a termékdíj átvállalásra? Erre a válasz egy mondatban igen egyszerű, vagy elakarunk kerülni kétszeres díjfizetést, vagy a termék végeredményében nem belföldön fog hulladékká válni, részletesen kifejtve, ahogy az a későbbiekben látszik, már sokkalta bonyolultabb. Például létjogosultsága van olyan termék gyártás esetén, ami maga is termékdíj köteles és az alapanyaga is az. A létjogosultság másik fő okát az teremti meg, hogy az Unióban, ahol minden tagállamban van termékdíjhoz hasonlatos jogszabályi háttér – az irányelvek alapján – de a csomagolást létrehozó az, aki a szabályozás hatálya alatt van. Magyar sajátosság, hogy mivel sokkal kevesebb gyártó, vagy behozó van, ezért a jogalkotó nem a csomagolás létrehozóját, hanem a csomagolószer első belföldi forgalomba hozóját, vagy saját célú felhasználóját hozza ki fő szabály szerint kötelezettnek. Így a kötelezett és a csomagolást végző, valamint a becsomagolt terméket külföldre értékesítő vagy kiszállító személye elválik/elválhat egymástól.

Mely esetekben vállható át a termékdíj-kötelezettség?

.         A termékdíjköteles termék első belföldi vevője a termék legalább hatvan százalékát külföldre értékesíti (pontos hivatkozás: Ktdt 14 § (5) a) pontja aa) alpontja)

.         A termékdíjköteles termék vevője, aki már átvállaló kereskedőtől vásárol a megvásárolt termékdíjköteles termék legalább hatvan százalékát külföldre értékesíti (pontos hivatkozás: Ktdt. 14 § (5) a) pontja ab) alpontja)

.         A bérgyártó (pontos hivatkozás: Ktdt. 14 § (5) b) pontja)

.         a 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés (pontos hivatkozás: Ktdt. 14 § (5) c) pontja)

.         A csomagolószer kereskedője (pontos hivatkozás: Ktdt. 14 § (5) d) pontja)

.         A csomagolószer első belföldi vevője, ha csomagolást hoz vagy bércsomagoltatás keretében csomagolást hozat létre a csomagolószerből, továbbá ha az újrahasználható csomagolószer engedélyezett bérleti rendszerének szabályai szerint az újrahasználható csomagolószert bérbe adja (pontos hivatkozás: Ktdt 14 § (5) e) pontja ea) alpontja)

.         A csomagolószer „második” vevője, aki már átvállaló kereskedőtől vásárol, és ha csomagolást hoz vagy bércsomagoltatás keretében csomagolást hozat létre a csomagolószerből, továbbá ha az újrahasználható csomagolószer engedélyezett bérleti rendszerének szabályai szerint az újrahasználható csomagolószert bérbe adja (pontos hivatkozás: Ktdt 14 § (5) e) pontja eb) alpontja)

.         A csomagolóanyag első belföldi vevője, anyagában, méretében, megjelenésében továbbfeldolgozott csomagolóanyag, csomagolóeszköz, illetve csomagolási segédanyag előállítására használja fel (pontos hivatkozás: Ktdt 14 § (5) f) pontja fa) alpontja)

.         A csomagolóanyag „második” vevője, aki már átvállaló kereskedőtől vásárol, és anyagában, méretében, megjelenésében továbbfeldolgozott csomagolóanyag, csomagolóeszköz, illetve csomagolási segédanyag előállítására használja fel (pontos hivatkozás: Ktdt 14 § (5) f) pontja fb) alpontja)

.         A 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag első belföldi vevője esetében azt változatlan formában és állapotban, vagy más kiszerelésben, kiskereskedelmi értékesítés keretében továbbértékesítő (pontos hivatkozás: Ktdt 14 § (5) g) pontja ga) alpontja)

.         A 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag „második” vevője, aki már átvállaló kereskedőtől vásárol, azt változatlan formában és állapotban, vagy más kiszerelésben, kiskereskedelmi értékesítés keretében továbbértékesítő (pontos hivatkozás: Ktdt 14 § (5) g) pontja gb) alpontja)

 

 

 

Összefoglalva egy ábrában az átvállalás jogcímeit és legfontosabb szabályait:

Miután felismertük, hogy olyan a tevékenységünk, ami alapján jogosultak vagyunk a termékdíj átvállalásra, meg kell kötni az átvállalási szerződést, melynek a tartalmi elemei a jogszabályban meghatározottak.

A termékdíj-kötelezettség átvállalási szerződés kötelező tartalmi elemei:

.         a szerződő felek nevét, címét, adószámát vagy adószám hiányában adóazonosító jelét

.         a termékdíjköteles termék megnevezését, vámtarifaszámát, KT vagy CsK kódjának első három jegyét

.         az átvállalás időszakának a meghatározását

.         az átvállalás jogcímének pontos jogszabályi helyét

Érdekes, amikor szakmai vitákba bocsátkoznak a piaci szereplők az átvállalások tekintetében, pedig a fentiek alapján nem is olyan bonyolult, hogy miket kell egy átvállalási szerződésnek tartalmaznia. Ha ezek benne vannak, a szerződés jogszerű. Minden más csak felesleges jogi okoskodás.

Attól még, hogy az átvállalási szerződés aláírásra került a felek által, az még nem hatályos. Az átvállalási szerződés hatályosságához, ideértve annak módosítását is, a szerződésnek az állami adó- és vámhatóság részéről történő nyilvántartásba vétele szükséges.

A szerződés megszűnésére vonatkozó dokumentum keltétől számított 15 napon belül kell elektronikus úton megküldenie az állami adó- és vámhatóságnak. A szerződés nyilvántartásba vételéről szóló kérelemhez a szerződést nem kell csatolni. A szerződés az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vételének napjától, vagy ha a felek a szerződésben későbbi időpontban állapodnak meg, a szerződésben megjelölt időponttól hatályos. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételről mindkét szerződő felet értesíti.

Szerződéses átvállalás esetén a belföldi forgalomba hozatalról szóló számlán – a számla tételeire hivatkozva – a következő szöveget kell feltüntetni: „a termékdíj-kötelezettség a Ktdt. 14. § (5) bekezdés …) pontja …) alpontja alapján a vevőt terheli”. Amennyiben ez nem pontosan így és nem az átvállalás megfelelő jogcímére hivatkozik, úgy az átvállalás nem jön létre, a kötelezettség nem száll át az átvállalóra, és amennyiben ezt egy adóhatósági ellenőrzés tárja fel, a termékdíj bírság a termékdíj hiány 100%-a lehet.

Egyéb, fontos szabályok az átvállalással kapcsolatosan:

.         Az átvállalót kötelezettnek kell tekinteni

.         Átvállalás esetén a termékdíj-kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor, saját célú felhasználáskor, vagy készletre vételkor keletkezik

.         Szerződés alapján legfeljebb 3 év időtartamra vállalható át a kötelezettség. (megjegyzés: így a szerződés időtartama maximálva van, tehát a 3 év letelte után nem lehet meghosszabbítani, hanem új szerződést kell kötni.)

.         A kötelezett átalakulása, egyesülése, szétválása során létrejövő, új adóazonosító számmal rendelkező kötelezett esetében, vagy az átvállalás jogcímének módosítása esetén új átvállalási szerződés kötése, és annak a nyilvántartásba vétele szükséges.

.         Ktdt. 14 § (5) a) pont aa) és ab) alpontja esetén az átvállalás tárgynegyedévének utolsó napjától, legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani, ellenkező esetben a 366. napon beáll a termékdíj-kötelezettség

.         Az átvállaló az átvállalt kötelezettség teljesítését a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően igazolja. A végrehajtási rendelet taxatív felsorolást tartalmaz, hogy különböző jogcímek esetén pontosan milyen kimutatást kell tudni bemutatni egy ellenőrzés során. Az átvállalva beszerzett termékekkel tehát el kell tudni számolni, a mit és mennyit vettünk, és mi lett vele kérdésre kell megadni a választ, kötelezettség esetén a termékdíjat megfizetni. Ennek meglétére különösen oda kell figyelni.

.         Az átvállalva beszerzett mennyiséget a bevallás ATV lapján vallani kell

.         Az átvállalás nem terjed ki az átvállalt termék csomagolására, azután az eredeti kötelezettnek kell fizetni.

.         Kereskedőként termékdíj nélkül beszerzett cikk nem adható tovább kereskedőnek termékdíj nélkül (két 14§ (5) d) pontos szerződés nem állhat egymás után egy értékesítési láncolatban.) Kereskedőként átvállalva beszerzett cikket csak termékdíjjal növelten adhatjuk tovább kereskedőnek.

.         Belföldről vásárolt csomagolószerek után nincs kötelezettség, amennyiben a beszállítókkal az átvállalási szerződések nem lettek megkötve. Viszont ezekre a termékekre értelemszerűen a vevővel sem lehet további átvállalást megkötni, hisz azt csak kötelezettként lehet megkötni.

.         Fontos odafigyelni továbbá, hogy a termékdíjjal növelten beszerzett csomagolószerek után ne valljuk be a kötelezettséget, ugyanis ebben az esetben egyszerre kifizetjük azt a termék árában a beszállító felé, illetve ugyan ezt a termékdíjat meg is fizetjük a NAV felé. Ebben az esetben kétszeresen rontjuk a saját ár résünket. Ha a vevőnek termékdíj nélkül értékesítünk, akkor is rontjuk, viszont „csak” egyszeresen, ugyanis a beszállítónak kifizetjük, de a vevőtől nem kérjük el.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai tájékoztatóval segítséget tudtunk nyújtani az átvállalások most már talán nem is annyira bonyolult útvesztőjében való eligazodáshoz. További kérdésük esetén a Green Tax Service Kft. rendelkezésre áll a termékdíjjal kapcsolatos kérdésekben.

Declaration

The Green Tax Service Ltd. hereby declares that the person compiling this professional information material performed the task to the best of his knowledge, trying to compile the deepest analysis based on the information, and acted with the expected care and caution.

This summary does not contain the regulations provided for in the Complete Product Fees Act and its implementing decree, only its most significant points. Its purpose is not to cite the references to completeness and legal norm in detail, but to provide practical guidance, the primary purpose of which is clarity.

The findings, opinions and suggestions described in the professional material reflect the legal interpretation and professional opinion of the author and qualify as a recommendation and not an exclusive method. The statement of Green Tax Service Ltd. contains the professional opinions, suggestions and methods provided by the provisions of the Product Fees Act and the applied market practice to the maximum.

Green Tax Service Ltd. excludes its liability for possible errors and omissions. GREEN TAX SERVICE Kft. has no competence to interpret the legislation, it does not bind the courts or authorities in a possible legal dispute.