Kihirdetésre került a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet

Kihirdetésre került a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet

A Magyar Közlöny 2023 évi 37. számában megjelent a 80/2023. (III. 14.) Kormány rendelete. Az elmúlt időszak leginkább „várt” jogszabályáról beszélünk, ugyanis ez teljes egészében átrajzolja a hazai hulladékgazdálkodás rendszerét, új és szerteágazó feladatokat róva a piaci szereplők részére.

Jelen szakmai összefoglaló megírásakor a legtöbb gazdasági társaságot érintő feladatokat vetjük górcső alá, nem a mélységi tájékoztatás a cél, hanem a legfontosabb szabályozási elemeket vizsgáljuk, megkongatva a vészharangot és bemutatva a tennivalókat, melyek mindannyiunkát megpróbáltatások elé állítanak. A koncessziós társaságra (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., továbbiakban MOHU Zrt.) vonatkozó előírásokat nem részletezzük jelen összefoglalóinkban. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kihirdetésre került a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alternatívájaként több esetben, mint ahogy a „szakmában”, az Uniós jog alapján elterjedt angol nyelvű betűszót, az EPR-t fogjuk használni, mely az „Extended Producer Responsibility” rövidítése.

Mire terjed ki a rendelet hatálya?

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekre (a továbbiakban: körforgásos termék), a körforgásos termékek hulladékára és az ezekkel kapcsolatos, e rendelet szerinti tevékenységekre terjed ki. A jogszabály a fogalom meghatározások során hivatkozik a termékárami kormányrendeletekre. Ilyen szakági jogszabályok a következők esetén léteznek, melyek részletes előírásait is mélyen ismerni szükséges: csomagolás, elektronika, elem és akkumulátor, hulladékká vált gépjárművek, valamint a SUP kormányrendeletek, melyek az egyszer használatos műanyag termékekről szólnak.

A körforgásos termékek az alábbiak:

.         csomagolások (figyelem, nem csomagolószer, eltérő alany lehet a termékdíjhoz képest);

.         meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek;

.         elektromos és elektronikus berendezések;

.         elemek és akkumulátorok;

.         gépjárművek;

.         gumiabroncs;

.         irodai papír;

.         reklámhordozó papír;

.         sütőolaj és zsír;

.         meghatározott textil termékek;

.         fabútorok.

Ennek a jogszabálynak a szellemiségében is, a külföldről behozó, legyen az Unión belülről, vagy harmadik országból behozatal, a szabályozás tekintetében gyártónak minősül. A némi bonyolultságot okoz, hogy körforgásos termékeket nyolc számjegyből álló azonosítószámmal, a körforgásos kóddal (a továbbiakban: KF kód) kell azonosítani, valamint a kötelezettséget megállapítani sem egyszerű.

A gyártó kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeinek teljesítése

A körforgásos termék gyártója a kötelezettségét a kijelölt koncessziós társaság útján teljesíti (kollektív teljesítés). A jogszabály lehetőséget biztosít egyénileg teljesítésre is a következők tekintetében:

.         elektromos és elektronikus berendezések

.         gépjárművek

.         ipari vagy gépjármű elemek és –akkumulátorok

.         betétdíjas termék

Egyéni teljesítésnek minősül a gyártó által, ha a következő feltételek teljesülnek, illetve a hasznosításáról és ártalmatlanításáról gondoskodik:

.         saját vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának telephelyén való átvétele, illetve

.         a körforgásos termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel közösen, az értékesítés helyén történő átvétele.

Ennek érdekében koncesszori alvállalkozói szerződést kell kötni. A rendelet ennek keret szabályait, kötelező tartalmi elemeit ugyan nevesíti, de a konkrét díjak és feltételek – bejelentés és adatszolgáltatás rendszeressége, módja – nem került meghatározása. A jelenlegi termékdíjas rendszerben, csomagolószer és gumiabroncs termékáramban van a legtöbb egyéni teljesítő, viszont ezekben az új rendszer szerint az egyéni teljesítés nem választható.

Egy nagyon különös speciális szabály is megjelenik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendeletben, mely a fogyasztók felé értékesítők „mentesítő szabályait” hivatott meghatározni. Miből adódik a probléma? Hogy nem a csomagolószer a kötelezett, hanem a csomagolás, így aki csomagolna, érintett lenne. Nézzünk néhány példát, ahol csomagolási tevékenység folyik: patika, pékség, cukrászda, virágbolt, hentes, és „Mari néni”, aki a piacon becsomagolja számunkra a portékáját, és még sokan mások. Ha bele gondolunk, hogy a mostani termékdíjas rendszerben 30 000 adóalany van, mentesítő szabály nélkül a kötelezettek száma több százezer is lehet.

A következő adóalanyok válnak így kötelezetté, annak érdekében, hogy a nagy mennyiségű, viszont jellemzően és relatív kevés csomagolószert felhasználó vevőiket mentesítsék:

 „A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerből, továbbá a fogyasztó számára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a fogyasztó számára értékesített csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli.„

Ez komoly fejtörést fog okozni a csomagolószer forgalmazóknak, mert ez alapján nekik kell tudniuk, hogy a vevő mire is használja, pontosabban mire és hol – értékesítés helyén – a csomagolószert, ugyanis ez alapján a kötelezettség fennállásának megállapítása (az adott körülményben elvárható gondosság és körültekintés mellett) az Ő feladata. A hordtasakok tekintetében alakult ki a piacon egy nyilatkoztatási mizéria, mely most hatványozottan fog megjelenni minden más csomagolószernél is, amit az „eladó térben” használhatnak fel csomagolásra.

Reklámhordozó papír vs. irodai papír vs csomagolószer

A termékdíj törvényben hosszú évek után és a piaci tanácsadók jelzése alapján végre tisztázásra került július 1-étől a szabályozás, melyet az EPR rendelet is átvett, miszerint: ami egyszerre csomagolás és irodai papír is lehet, az csomagolószernek minősül, ami irodai papír és reklámhordozó papír és a termék gazdasági reklámtartalma meghaladja a nyomtatott felületre vetítve az 50 százalékot az reklámhordozó papírként EPR köteles, az alatt viszont irodai papírként.

Társított csomagolás

A termékdíj törvényhez hasonlóan, ha a társított csomagolás tömegének legalább kilencvenöt százalékát egynemű anyag teszi ki, a kötelezettségek teljesítése során a társított csomagolást az egynemű anyag fő alkotó szerinti csomagolás anyagáramnak kell tekinteni.

Körforgásos termék a körforgásos termékben

Ez egy hiánypótló szabályozás, mely most megfogalmazásra került, ugyanis a termékdíj törvény szempontjából ugyan a jogszabály szellemisége alapján, holisztikus szemléletet alapul véve ez kiolvasható volt, viszont az EPR kormányrendelet egyértelmű szabályt alkotott. Ha a körforgásos termék tartozéka vagy alkotórésze is körforgásos termék, az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítése során a körforgásos termék mennyiségének a tartozék vagy alkotórész mennyiségével csökkentett mennyiség minősül. Ez alól, egyébként érthető okból a gépjárművek tekintetében ez a szabályozás nem alkalmazható. Ez utóbbi esetében valójában nem tiltó, hanem megengedő szabályról beszélünk, ugyanis a komplett gépjármű után egyszerűsödik az EPR díjfizetési kötelezettség.

A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség átvállalása

A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség szerződés alapján és meghatározott módon átvállalható. Hasonló a szabályozás, mint ahogy az a termékdíj törvényben ismert, viszont egy igen szűk, de nagy volumenben érintett kör tud ezzel élni: a gépjárműgyártók. Az átvállalási szerződés kiterjedhet: elektromos, elektronikus berendezésre, elem és akkumulátorra, valamint gumiabroncsra. Mivel az autógyárak túlnyomó részt külföldre értékesítenek, ezért ezzel a szabályozással valósul meg, hogy a fizetési kötelezettség végeredményében az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor keletkezzen.

Kiterjesztett gyártói felelősségi díjról általában

A körforgásos termékekre kiterjedően a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért a termék gyártója pénzügyi hozzájárulást (a továbbiakban: kiterjesztett gyártói felelősségi díj) fizet.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség fő szabály szerint a körforgásos termék, gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése szempontjából forgalomba hozatalnak minősül a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, vagy külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása, ideértve a tulajdonjog más körforgásos termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását is (megjegyzés: sütőolaj és –zsír, esetén nem értelmezhető a tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházás).

A korábbi jogszabály tervezethez képest a most elfogadott rendezi a kötelezettség egyéb irányait, megnyugtató módon, alapul véve a környezetvédelmi termékdíj évek során kialakított rendszerét és vívmányait, bizonyos szinten párhuzamot vonva azzal. Így kötelezettség keletkezik például a saját célú felhasználás vagy az áfa adóraktár, illetve a termékdíj raktárból belföldre történő kitárolás esetén.

Továbbá meghatározza a jogszabály azokat az eseteket is, amiket nem minősít forgalomba hozatalnak, így ezek után viszont kötelezettség sem keletkezik. Ilyenek például a természetes személy által, nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása, vagy saját célú felhasználása, Áfa és termékdíj raktárba való beraktározás/betárolás és azon belüli átruházás, vámjogi szabadforgalomba kerülését megelőző átruházása, Áfa fizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág átruházás keretében történő átadása esetén.

A legfontosabb ütközés mégis a termékdíj törvény és az EPR rendelet tárgyi hatályából adódik, míg első a csomagolószert, a másik a csomagolást veszi célba fő szabály szerint. Komoly és megjegyzendő kockázat, hogy ha valaki szolgáltatásnyújtás keretében csomagolószert használ fel (vagy használatba ad) csomagolásra, akkor a kötelezettsége mint saját célú felhasználó keletkezik.  

Az EPR díjfizetési kötelezettség szabályai és a termékdíj-fizetési kötelezettség időpontja összhangban van egymással, annyi kitétellel, hogy itt sem szabad megfeledkezni a csomagolószer/csomagolás közötti eltérő tárgyi hatály miatti különbségről.

Kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértéke és megfizetése

Az egységre vetített mértékét a jogszabály mellékletében meghatározott díjkód szerint kell meghatározni. Ennek mértékét a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben fogja meghatározni (minden évben, a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslata alapján. A kollektív teljesítés esetén a gyártó által forgalomba hozott, a tárgynegyedévre vonatkozó adatszolgáltatásában szereplő körforgásostermék-mennyiség és az egységnyi díjtétel szorzata. Tehát itt is húzhatunk egy párhuzamot a termékdíj kiszámításának módjához képest. Az egyéni teljesítőknél egy további ismeretlennel kell szembe találniuk magukat, ugyanis a koncessziós társasággal kötött szerződésben meghatározott díjtétellel kell számolni. A MEKH ezeket a díjtételeket is közzé teszi a honlapján, melyet minden év szeptember 16-án felülvizsgál.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat negyedévente, MOHU Zrt. által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Ehhez nyilván tudnia kell a MOHU Zrt-nek, hogy kinek és miről kell számlát kiállítania, melyről a nyilvántartásba vétel és adatszolgáltatásról szóló részben részletes tájékoztatást adunk.

Ha valami miatt téves adatok alapján lett a számla kiállítva, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül a helyes adatoknak a MOHU Zrt. és egyidejűleg az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére történő megküldésével kezdeményezheti a javítást/a helyesbítést. A felülvizsgálati igény bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya van.

Feltüntetési kötelezettség

Hatalmas kő esett le a szívünkről, mikor megláttuk a végleges jogszabályt, hogy a tervekhez képes egy sokkal egyszerűbb előírást tartalmaz a tervezetthez képest. A körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti a következő szöveget: „ A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

Nyilatkozat esetén: a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével – feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre.

Átvállalása esetén: a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a vevőt terheli.

A körforgásos termék vevője által igényelt esetben: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre került.”

Nyilatkozat tételi lehetőség

Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább hatvan százalékát önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállítja. A belföldön forgalomba hozott termékek után kötelezettnek minősül, illetve akkor is, ha meghatározott határidő alatt nem szállítja ki a terméket. A nyilatkozat 3 évre tehető meg, meghatározott adattartalommal.

Nyilvántartásba vételi kötelezettség

A gyártó vagy a meghatalmazott a körforgásos termékkel végzett tevékenységének megkezdését megelőzően kérelmezi az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál a nyilvántartásba vételét. Ez a pont némi átfedést, külön önálló nyilvántartásba vételi szabályokat fogalmaz meg. Jelenleg nyilvántartásba vételi kötelezettség fennáll a Zöldhatóságnál az elektromos és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, egyszerhasználatos műanyag termékek és gépjárművek tekintetében. Az országos hulladékgazdálkodási hatóság a gyártót 15 napon belül nyilvántartásba veszi, amennyiben nincs szükség hiánypótlásra felhívásra.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

A gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termékről meghatározott, KF kód szerinti nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartások adatairól negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot szolgáltat.

Az országos hulladékgazdálkodási hatóság a gyártó nyilvántartásának adatait a MOHU Zrt. részére átadja a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig.

A nyilvántartást az adatszolgáltatásra kötelezettnek úgy kell vezetnie, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és az ellenőrzések során a termék- és hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa.

Egyéb szabályozás

A rendszeres párbeszéd biztosítása érdekében termékáramonként működő országos konzultatív testületek a kiterjesztett gyártói felelősség fórumok és a kiterjesztett gyártói felelősség díjtanácsok fognak működni. A működésükről részletesebb infó nem áll rendelkezésre, de nem kötelező erejű ajánlásokat fogalmazhatnak meg a MEKH és a miniszter számára. Ellenőrzési jogkörrel az országos hulladékgazdálkodási hatóság valamint az egyéb hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hulladékgazdálkodási hatóságok rendelkeznek.

A kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos jogszabálynak minősül, melynek megszegése esetén hulladékgazdálkodási bírság kiszabására nyílik lehetőség.

A rendelet nagyrészt 2023. július 1-jén lép hatályba, viszont annak érdekében, hogy addigra a rendszer élesben indulhasson, bizonyos pontok 2023. április 1-jén, illetve 2023. május 1-jén (Nyilvántartásba vételi kötelezettség) lépnek hatályba.

Felhívjuk az olvasóink figyelmét, hogy jelen cikk összeállítása során kizárólag a szerző által legfontosabbnak ítélt pontok kerületek bemutatásra, törekedve a közérthetőségre. A teljes jogszabály megismeréséhez szükséges a teljes 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet mélységi megismerése és értelmezése.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk eligazodni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer „gyártókra” vonatkozó előírásokban. A Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.

Declaration

The Green Tax Service Ltd. hereby declares that the person compiling this professional information material performed the task to the best of his knowledge, trying to compile the deepest analysis based on the information, and acted with the expected care and caution.

This summary does not contain the regulations provided for in the Complete Product Fees Act and its implementing decree, only its most significant points. Its purpose is not to cite the references to completeness and legal norm in detail, but to provide practical guidance, the primary purpose of which is clarity.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

Green Tax Service Ltd. excludes its liability for possible errors and omissions. GREEN TAX SERVICE Kft. has no competence to interpret the legislation, it does not bind the courts or authorities in a possible legal dispute.