Számlán való feltűntetési kötelezettség a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatályba lépésével

Számlán való feltűntetési kötelezettség a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatályba lépésével

Az elmúlt időszakban megjelent szakmai összefoglalóink kivétel nélkül a 80/2023. (III. 14.) Kormányrendelettel voltak kapcsolatosak, mely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szól. Most összeszedtük a számlán való feltűntetéssel kapcsolatosan felmerülő feladatokat.  

Jelen szakmai összefoglaló bemutatja, hogy az elfogadott jogszabály milyen hatással van a vállalatok számlázási előírásaira. Mind a környezetvédelmi termékdíj, mind az EPR rendelet előírásait, és azok kapcsolatait lépésről lépésre bemutatjuk. A környezetvédelmi termékdíj törvény számlázási szabályaival kapcsolatosan a következő tájékoztatót készítettük a korábbiakban: https://ktdt.hu/a-termekdij-torveny-es-vegrehajtasi-rendeletenek-szamlan-valo-feltuntetesre-vonatkozo-eloirasai/ .

Környezetvédelmi termékdíj

Első lépésben tisztázni szükséges, hogy a környezetvédelmi termékdíj törvény és a kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet (továbbiakban EPR rendelet) egymástól elkülönülő, önálló szabályozás, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben párhuzamot lehet vonni a kettő között. Így a két jogszabály határozhat meg azonos, de különböző előírásokat is. Így igaz ez a számlán való feltűntetési kötelezettségre is. Mindenki számára örömteli hír, hogy a termékdíj törvény előírásaiban a számlán megjelenő mondatokra vonatkozóan a számlán való feltűntetési kötelezettség nem változott.

Változás történik viszont abban az esetben, amikor a termékdíj mértéke, összege is megjelenik a számlán, ekkor ugyanis már van némi tenni való. 2023.07.01-től a befizetendő termékdíj mértéke a kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékével, de legfeljebb nulla értékig csökkentett összegben kerül meghatározásra. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy nem a teljes termékdíj összeg jelenik meg a számlán, hanem a kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékével csökkentett összeg.

Vegyünk egy papír csomagolószerrel kapcsolatos példát (a példa most még fiktív, mivel az EPR díj mértéke jelenleg nem ismert, azt legkésőbb május 31-ig tudjuk meg).

Nézzünk bele az „üveggömbünkbe” és képzeljük el, hogy a papír esetén 16 Ft/kg lesz a kiterjesztett gyártói felelősségi díj. A csomagolószer forgalmazó vállalatok akik kötelezettek és a vevőjük termékdíjjal növelten kiállított számlát kapnak, azoknak a termékdíj fizetési kötelezettsége a következőkép fog alakulni: termékdíj mértékéből a 19 Ft/kg-ból le kell vonni az EPR díjat, ami a példa szerint 16 Ft/kg. Így az Állami Adóhatóság felé a kötelezettnek 3 Ft/kg fizetési kötelezettsége keletkezik. Hangsúlyozni szükséges, hogy az EPR kötelezett fő szabály szerint a csomagolást végző vállalat (kivéve a fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószer, ahol a „boltnak” csomagolószert beszállítót terheli a kötelezettség).

Az összes, ezidáig termékíjjal növelten cikk tekintetében szükséges a cikktörzs átállítása, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal csökkentett összeg kerüljön a vevő részére kiszámlázásra július 1-ét követően.

Ez a díjváltoztatási metódus a következő termékáramok esetén jelenik meg:

•    csomagolószer;

•    elektromos és elektronikus berendezések;

•    akkumulátorok;

•    gumiabroncs;

•    irodai papír;

•    reklámhordozó papír;

Azoknál a cikkeknél, amik „csak” a termékdíj törvény hatálya alatt vannak és az EPR alatt nem, ott nincs változás, ilyenek a következők:

•    az egyéb kőolajtermék

•    az egyéb műanyag termék;

•    az egyéb vegyipari termék;

Érdekes helyzetet fog teremteni, ha bármelyik termékáramban az EPR díj magasabb összegű lesz, mint a környezetvédelmi termékdíj, mert akkor a termékdíj díjtétele 0 Ft/kg mértékig csökkenthető.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díj kiszámlázása

A környezetvédelmi termékdíjhoz hasonló módon nincs tiltó szabály, hogy a belföldi vevő részére az EPR díj kiszámlázásra kerüljön. Ebben az esetben javasolt a termék eladási árától elkülönítve kiszámlázni az EPR díjat úgy, hogy az áru tömegének a jogszabályban előírásra kerülő díj mértékével megszorzott összege legyen feltűntetve, illetve javasolt mellé a körforgásos kódot (KF kód) is feltüntetni. Amit nem tilt jogszabály azt lehet, így ez egy kereskedelmi megállapodás része. A KF kódok felépítéséről a későbbiekben kerül tájékoztató anyag összeállításra.

Feltüntetési kötelezettség a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (nem termékdíj):

Általános eset:

Hatalmas kő esett le a szívünkről, mikor megláttuk a végleges jogszabályt, hogy a tervekhez képest egy sokkal egyszerűbb előírást tartalmaz a végleges verzió. A körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton fel kell tünteti a következő szöveget: „ A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

Ez ebben a formában viszont további kérdéseket vet fel. A mondat egyszerűnek tűnik, de vigyázni kell, hogy a valóságot tükrözze, azaz, hogy a fenti mondat kizárólag a tényleges kötelezettségre vonatkozóan nyújtson tájékoztatást. Így javasolt a számlán a körforgásos termékek és azonosító kódszámaik feltűntetése is, amely ugyan nem jogszabályi előírás, viszont pontosítja a kötelezettséget.

Néhány „egyszerű” példával szemléltetve a fentieket.

1. A csomagolószer gyártó és azt „becsomagoló”, valamint külföldről becsomagolt csomagolószert behozó vállalat esetén: 1.1. csomagolások tekintetében (az általunk gyártott, vagy külföldről behozott termékek csomagolására vonatkozóan, mely nem érvényes a forgalomba hozott csomagolószerekre, illetve belföldi vásárlású termékek csomagolására): „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

2. Csomagolószert „bolti kiskereskedelmi értékesítésben felhasználó” vevő felé értékesítő esetén (csomagolás utáni kötelezettséget most nem vizsgálva): A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószer után, a vevő nyilatkozata alapján: 1.1. csomagolások: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

Jogszabályi emlékeztető: 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 11. § (1) A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerből, továbbá a fogyasztószámára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a fogyasztó számára értékesített csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli.

Ebben az esetben, az egyértelműség érdekében javasolt a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kg-ban meghatározni a megfelelő díjtétellel megszorozva, Körforgásos Kódonként (KF kód) kiszámlázni, ráterhelni a vevőre, mindezt a termék árától elkülönítve megtenni.

3. Külföldről becsomagolt, akkumulátorral működő elektronikai berendezést behozó vállalat esetén: 1.1. csomagolások, 1.3. elektromos és elektronikus berendezések, 1.4. elemek és akkumulátorok: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

4. Külföldről becsomagolt dohányterméket behozó vállalat esetén: 1.1. csomagolások, 1.2.8. dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

5. Külföldről becsomagolt: bútor, lakástextil, elektronika, elem és akkumulátor behozó és belföldön forgalomba hozó vállalat esetén: 1.11. bútorok fából, 1.10. textiltermékek, 1.3. elektromos és elektronikus berendezések, 1.4. elemek és akkumulátorok, 1.1. csomagolások: „ A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

6. Csomagolást végző, növény olaját előállító és belföldön értékesítő vállalat esetén: 1.1. csomagolások, 1.9. sütőolaj és –zsír tekintetében: „ A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

7. Szolgáltatás keretében csomagolási tevékenységet folytató vállalat esetén: A vállalatunk által felhasznált csomagolószerek vonatkozásában: 1.1.       csomagolások: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

A fenti példákból látszik, hogy javasolt hivatkozni arra, egyértelmű módon, akár túlmutatva az egyszerű számlán való feltűntetési kötelezettségen, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetés milyen „termékáramok” tekintetében terheli az adott vállalatot, beazonosítva a körforgásos termékeket és azok azonosító kódszámaikat is.

A körforgásos termékek a következők:

1.1.      csomagolások

1.2.      egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek

1.3.      elektromos és elektronikus berendezések

1.4.      elemek és akkumulátorok:

1.5.      gépjárművek

1.6.      gumiabroncs

1.7.      irodai papír

1.8.      reklámhordozó papír

1.9.      sütőolaj és –zsír

1.10.    textiltermékek

1.11.    bútorok fából.

Emlékeztetőül, hogy mi tartozik az egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek közé:

1.2.1. ételtároló edények, azaz ételtartók, például dobozok tetővel vagy anélkül, amelyek olyan ételek tárolására szolgálnak, amelyek:

a) azonnal fogyaszthatók helyben vagy elvitelre,

b) fogyasztása általában az edényből történik, valamint

c) készételként fogyaszthatók, azaz további elkészítést, például főzést, forralást vagy melegítést nem igényelnek,

beleértve például a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényeket, kivéve az italtárolókat, tányérokat és tasakokat, valamint az ételt tartalmazó csomagolásokat;

1.2.2. flexibilis anyagból készült zacskók vagy csomagolások olyan élelmiszerek tárolására, amelyeket a zacskóból vagy csomagolásból készételként történő azonnali fogyasztásra szánnak;

1.2.3. legfeljebb három liter űrtartalmú italtárolók, vagyis folyadék tárolására használatos tárolók, például italpalackok, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is, valamint a kompozit italcsomagolás, beleértve a kupakokat és a fedeleket is, kivéve azokat az üveg vagy fém italtárolókat, amelyeknek a kupakja vagy a fedele műanyagból készült;

1.2.4. italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét;

1.2.5. könnyű műanyag hordtasakok a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európaiparlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 1c. pontjában meghatározottak szerint;

1.2.6. nedves törlőkendők, azaz előre megnedvesített kozmetikai és háztartási törlőkendők;

1.2.7. léggömbök, kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valamint a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat;

1.2.8. dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba;

1.2.9. halászeszközök;

Ezek a példák mind szépek és jók, míg addig, ameddig a termékgyártás, és termék behozatal mellett nem végez belföldről beszerzett termékekkel kereskedelmi tevékenységet is az adott vállalkozás. Ez azért okoz némi fejtörést, mert van, ami után őt terheli az EPR kötelezettség és van, ami után nem. Ebben az esetben javasolt a számla tételeire hivatkozni, vagy külön számlán kiszámlázni azokat a termékeket, amik után keletkezik a kötelezettség az eladónál és külön számlán, ami után nem. Ez a számlázási folyamatok nagyfokú átgondolását igényli, annak érdekében, hogy a számlán való feltűntetés a valóságot tükrözze. 

Nyilatkozat tételi lehetőség:

Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább hatvan százalékát önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállítja. A belföldön forgalomba hozott termékek után kötelezettnek minősül, illetve akkor is, ha meghatározott határidő alatt nem szállítja ki a terméket. A nyilatkozat 3 évre tehető meg, meghatározott adattartalommal.

Nyilatkozat esetén a kötelezett: a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével – feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre.

Átvállalás esetén:

A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség szerződés alapján és meghatározott módon átvállalható. Hasonló a szabályozás, mint ahogy az a termékdíj törvényben ismert, viszont egy igen szűk, de nagy volumenben érintett kör tud ezzel élni: a gépjárműgyártók. Az átvállalási szerződés kiterjedhet: elektromos, elektronikus berendezésre, elem és akkumulátorra, valamint gumiabroncsra. Mivel az autógyárak túlnyomó részt külföldre értékesítenek, ezért ezzel a szabályozással valósul meg, hogy a fizetési kötelezettség végeredményében az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor keletkezzen.

Átvállalása esetén feltűntetendő: „a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a vevőt terheli”.

Egyéb esetben:

A körforgásos termék vevője által igényelt esetben: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre került.”. Ezt a jogszabályi előírást nem igazán tudjuk értelmezni, hogy miért merülhet fel egy vevőben ennek a feltűntetésnek az igénye, ugyanis az EPR rendszerben nincs visszaigénylési lehetőség, illetve vásárolt késztermék esetén nem kérdés, hogy a vevő nem lehet érintett ebben a jogszabályban.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk eligazodni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltüntetendő szöveggel kapcsolatos előírásokban. A Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.

Declaration

The Green Tax Service Ltd. hereby declares that the person compiling this professional information material performed the task to the best of his knowledge, trying to compile the deepest analysis based on the information, and acted with the expected care and caution.

This summary does not contain the regulations provided for in the Complete Product Fees Act and its implementing decree, only its most significant points. Its purpose is not to cite the references to completeness and legal norm in detail, but to provide practical guidance, the primary purpose of which is clarity.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.