Sok a „potyautas” cég, várható ellenőrzések a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerben

Sok a „potyautas” cég, várható ellenőrzések a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerben

2025. május 7-én és 8-án a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a Green Tax Service Kft-vel közösen három városra kiterjedő tájékoztató rendezvényt és „workshopot” tartott, melynek témája a teremékdíj törvény és EPR rendszer 2025-ös változásai, az ellenőrzések várható irányai, valamint a büntetési tételek voltak.

A három rendezvény helyszíne sorban Kiskunhalas, Baja, másnap Kalocsa voltak. Ugyan január 1-jével léptek életbe a változások, illetve a 2025. I. negyedéves bevallásának határideje már eltelt, mégis közel száz vállalkozás vett részt a három eseményen. Kiderült, hogy a vállalkozások meg kívánnak felelni a jogszabályi előírásoknak, még akkor is, ha most szembesülnek a kötelezettségük fennállásával, illetve aggodalmukat fejezték ki a 2025. április 1-jével életbe lépett bírság rendelettel kapcsolatosan. Ez által a kérdések is eköré a téma köré összpontosultak, hogy: ki a kötelezett, illetve milyen bírság tételekre kell számítani mulasztás estén?!

Az előadáson elhangzott, hogy sok a tanácstalan cég, akiknek javasolt gyakorlott EPR és termékdíj ügyintézővel felvenni a kapcsolatot. A Green Tax Service Kft. kapacitást és IT rendszert fejlesztett, hogy további Partnereknek nyújthasson segítséget, már havi pár tízezres költség mellett. Nyilván mindenkinek mérlegre kell tenni, hogy a témára fordított idő vagy a tanácsadói díj kifizetése a könnyebbség. Az első kötelezetti regisztráció a ma már gyakorlott tanácsadóknak is anno napokba tellett. 

A legnagyobb kockázati forrást az jelenti, hogy nagyon sok vállalkozás a mai napig nem ismerte fel az érintettségét, pedig az EPR rendszer 2023. július 1-jével lépett életbe hazánkban. A kiinduló kötelezetti létszám nagyságrendileg tízezer vállalat volt, akiknek a száma ma közel huszonnyolcezer főre emelkedett, ami megegyezik a korábbi termékdíjas rendszerben lévő kötelezettek számával. Az óvatos becslések szerint további hatvanezer vállalat még a mai napig nem ismerte fel az érintettségét, komoly kockázzanak kitéve vállalkozását.

Ki a kötelezett?

Fontos megjegyezni, hogy a behozó a gyártóval esik egy tekintet alá. A jogszabály célja, hogy a piaci elérhetőséget elsőnek biztosító legyen a kötelezett, az Ő kötelezettsége a pénzügyi forrás megteremtése a majdan hulladékká váló cikk gyűjtési, hasznosítási, ártalmatlanítási oldalon.

·         Nagyon leegyszerűsítve mindenki, aki terméket külföldről behoz. Külföld nem csak a harmadik ország, hanem az Unió is. Általában a termékek be vannak csomagolva és ha azok belföldre kerülnek eladásra, vagy saját célból felhasználásra, akkor kötelezettség keletkezik. Nyilván a csomagolatlan szálas áru, takarmány, kavics  nincs becsomagolva, ami a teherautó platóján érkezik be.

·         Mindenki, aki csomagol és a becsomagolt terméket belföldön eladja. A csomagolás a körforgásos termék. Néhány kivételt leszámítva.

·         Az adott csomagolószer tekintetében nem csomagolási tevékenységet végző csomagolószer forgalmazók: bizonyos nagy mennyiségű csomagolást végző által felhasznált, de jellemzően személyenként nem nagy volumenben felhasználásra kerülő csomagolások esetén nem a csomagolásra felhasználó a kötelezett. Ilyen cikkek: ételtároló edények, italtartó poharak, hordtasakok, az értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerek (éhmt csomagolások). Éhmt csomagolószerekre gyakori példa, amit csomagolásnak kell tekinteni: pizzás doboz, streetfood tálca, tortás doboz, popcornos doboz, piskóta füles, szalagfüles és egyéb tömbös vagy rollos „eladótéri” tasakok. Nem tartozik a kivételek alá egyébként a hullámkarton dobozok, a futártasakok, a ragasztó szalagok, a kézi és gépi stretch fóliák, raklapok.

·         Aki EPR köteles terméket gyárt és hoz forgalomba önállóan vagy más termék részeként (csomagolásról már az előbbiekben beszéltünk). Ezek a következők: bizonyos egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek, reklámhordozó papír, elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok, gépjárművek, gumiabroncs, sütőolaj és –zsír, textiltermékek, bútorok fából.

·         Asztalosok – bútorok fából kategóriában jó eséllyel érintettek. Természetesen az épületasztalosok kivételt képeznek ez alól, illetve azok után az összetevők után, amik nem fából készülnek nincs kötelezettség (műanyag bútor, fémbútor, márvány és üveglappal). Fontos, hogy a préselt fa lemezgyártó nem fizeti meg a termék EPR díját. Nyilván ez alól kivétel a már mart bútor elemek fából, amik vtsz szám alapján már kötelezettek, mint például a méretre vágott, mart, színezett ajtó frontok, fiók elemek.  

·         Varrodák, varrónők – a szövetanyag nem kötelezett. A kötelezettség a késztermék után keletkezik, ruházati cikkek, lakástextíliák (például szőnyeg, függöny). Nem kötelezettek például a táska termékek, de a bőr cipő már igen.

·         Gépjármű behozók – Az EPR rendszerben külön kategória, ráadásul tovább bonyolítja a helyzetet, hogy termékáramonként, vagy átalány alapján is meghatározható a kötelezettség. Ráadásul az egyéb kőolaj miatt a termékdíj kötelezettség is fennáll, a gumiabroncs, akkumulátor mellett, nem megfeledkezve az elektronikai kötelezettség megfelelő meghatározásáról sem.

·         Teherautó, munkagép, ipari gép behozók.  – A kötelezettség megállapításának egyik legnehezebb területe a 3,5 tonna össztömegű teherautók, illetve a további két kategória tekintetében. Itt is jogértelmező legyen a talpán, aki a megfelelő időszakaszban a megfelelő módon állapítja meg a kötelezettségét.

·         És még sokan mások, gyártók, behozók, csomagolók, hulladéktermelők, a kötelezettségük megállapítása alapján.

A kötelezettség megállapítását termékdíj és EPR tekintetében három idősávban kell megállapítani. 2023. július 1 előtt, 2023. július 1 és 2024. december 31. között, 2025. január 1 után. Itt párhuzamosan kell vizsgálni a termékdíj és EPR bevallási és fizetési kötelezettség fennállását, vagy fenn nem állását. Ezáltal is bonyolítva a kötelezettség pontos meghatározását.

Mi lesz az ellenőrzések várható módszertana?

Üveggömbünk ugyan nincs, de információnk szerint a kockázatértékelés módszertana kialakítás alatt van, az ellenőrzési terv a 2025-ös évre meg előír célszámokat és irányokat. Korábbi hírünk a témával kapcsolatosan: https://ktdt.hu/vallalkozok-figyelem-hamarosan-portyara-indul-a-hulladekhatosag/

Le kell szögezni, hogy a „Nagytestvér” mindent is lát, valamint a hatóságok egymással beszélgetnek, információt és adatot cserélnek a megfelelő jogszabályi előírások mentén.

Amik alapján a hatósági célkereszt vállalkozásunkra irányulhat a következők (nem csak, de ez a leginkább jellemző:

·         Vámhatározatok – az adó ág látja a harmadik országos termék beszerzéseket. A vámokmányokon, vámhatározatokon látszik a termék vámtarifaszáma és annak tömege is.

·         KSH Intrastat adatszolgáltatások – bizonyos cégek kötelezettek intrastat adatszolgáltatásokra a közösségi termék beszerzések tekintetében. Ennél is fontos adatigény a vámtarifaszám és a tömegadatok.

·         Közösségi áfabevallás – A60-as nyomtatvány. A könyvelők, ha látnak magyar adószám nélküli termék beszerzést az Unión belül, Ők ezt a nyomtatványt biztosan ki fogják tölteni (akár egy óvatlanul magyarnak tűnő honlapról történő rendelés esetén is).

·         Termékdíj bevallások – aki érintett volt a termékdíjban, az jó eséllyel az EPR rendszerben is érintett lett. Néhány jellemző kivétel azért akad, például a raklap gyártó, aki nem pántol és nem hoz be külföldről semmit, Ő nem érintett az EPR rendszerben, de minden más szereplő igen.

·         Csomagolószer beszerzők – az online számla adatokból látszik, hogy ki vásárolt csomagolószereket. Természetesen ezek között lehet néhány, fent említett kivétel kategória is, vagy némely esetben külföldi értékesítéshez is felhasználásra kerülhet a csomagolószer, de kockázati elemként meg kell említeni. Meg kell jegyezni, hogy a következő mondat nem a csomagolószerre, hanem annak csomagolására vonatkozik: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

Mik a büntetési tételek?

Általánosságban elmondható, hogy az alapbírság 200 000 Ft, mely elmaradt regisztrációkra és adatszolgáltatásokra is alkalmazható. A rendszer indulása óta egy regisztráció, illetve 7 darab adatszolgáltatást kellett legrosszabb esetben teljesíteni. Akinek az adott negyedévben nem volt fizetési kötelezettsége, de korábban volt, akkor a fizetési kötelezettség nem keletkezésére vonatkozó adatszolgáltatás benyújtása is kötelezettség. Jelenleg ezt összeadva 1,6 millió Ft a kockázat. Továbbá a meg nem fizetett EPR díjat meg kell fizetni, melyre a hiányra vetített 50%-os mértékű további büntetés is hozzáadódik.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal Országos környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya, Koncessziós Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály az EPR szempontból eljáró hatóság (OHH- Országos Hulladék Hatóság). A MOHU-nak nincs ellenőrzési jogköre, viszont a piaci szereplők, szakmai érdekképviseleti szervek a magas EPR díjak okán, és a rendszerből kimaradók versenytorzító magatartását megelőzendő a NAV Rendészeti Főosztály vagy a megyei illetőségű hulladékhatóságok bevonását szorgalmazzák a potyautasok felderítésének érdekében.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk megkongatni a vészharangokat. Egyetlen cél, hogy gyorsabbak legyünk, mint a hatóság és önállóan pótoljuk visszamenően a mulasztásokat, így elkerülve az igen magas büntetési kockázatokat, mielőtt a hatóság ránk talál. Szükség esetén vegyék fel a kapcsolatot tanácsadó céggel. Kérdés esetén a Green Tax Service Kft. munkatársai állnak rendelkezésre.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet által előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.