A termékdíj köteles csomagolószerek, amik sosem válnak csomagolássá

A termékdíj köteles csomagolószerek, amik sosem válnak csomagolássá

Az elmúlt napokban rengeteg megkeresést kaptunk piaci szereplőktől, hogy mi a helyzet, hogyan kell értelmezni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben azokat a csomagolószereket, amiket arra terveztek és szántak, hogy ne csomagolási, hanem egyéb felhasználási célt töltsenek be.

A kérdés nagyon egyszerűnek tűnik, ugyanis a termékdíj törvényben megtalálható a fizetendő díj meghatározására vonatkozó képlet. Ennek a képletnek az alkalmazása, alkalmazhatósága a mai napig nem egyértelműen tisztázott, ugyanis a piaci szereplők, csomagolóipari gyártó, forgalmazó cégek, ugyan nagyrészt egységesen kezelik, de van némely szereplő, aki a kialakulni látszó piaci gyakorlattal ellentétes számítási módszert alkalmaznak.

A kérdés, hogy a csomagolószereknél „kinullázódik-e” a termékdíj vagy sem, amikor az EPR díj magasabb a környezetvédelmi termékdíj mértékénél, „kinullázódik-e” azoknál a csomagolószereknél, amik kizárólag a vtsz számuk alapján csomagolószer, a felhasználási céljuk alapján nem, illetve, hogy akkor is „kinullázható-e”, ha termékdíj és az EPR kötelezett személye eltérő?

Csomagolószer vs Csomagolás

A „nulladik” szintű félreértést az adja, hogy a piaci szereplők nincsenek tisztában a két fogalom közötti markáns különbséggel. A termékdíj törvény főszabály szerint a csomagolószert tekinti a tárgyi hatály alatt, míg az EPR rendszer a „csomagolásokat” veszi célkeresztbe (a csomagolási kormányrendelet hatálya alá tartozó csomagolás).

Termékdíj törvény szerint: csomagolószer: a csomagolóanyag, a csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag. Az, hogy mi minősül termékdíjköteles terméknek, a 2011. évi LXXXV. törvény 1. melléklete határozza meg. Termékdíjköteles termékek, anyagok köre: Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá (Csomagolószer) tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.

Most viszont nézzük meg, hogy mi minősül a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint csomagolásnak.

2 § 1. csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden árut a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; csomagolás lehet:

a) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;

b) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint

c) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;

Ha a csomagolószert valaki felhasználja, betölt a csomagolási funkciót (dobozba rakjuk a terméket, raklapra pakolunk, körbe tekerjük stretch fóliával, pántoljuk, élvédőzzük, felcímkézzük, a csévére rátekercselünk bármilyen papír vagy műanyag terméket), akkor csomagolási tevékenységet végzünk. A csomagolási tevékenység az, ami az EPR kötelezettséget keletkezteti jelen esetben.

Tehát a belföldi előállítású, vagy külföldről behozott csomagolószerek tekintetében szétválik a két jogszabály alanya, amennyiben a csomagolószer termékdíj kötelezettje és a csomagolást végző eltérő gazdasági szereplő! A csomagolószer-gyártó, behozó cég a forgalomba hozott csomagolószer után NEM lesz EPR kötelezett. EPR kötelezett a csomagolást végző lesz!!!

Kérdések:

1. számú kérdés: Keletkezik-e termékdíj fizetési kötelezettség 57 Ft/kg-os díjtétellel, azok után a műanyag termékek után, amik a vtsz számuk alapján termékdíjköteles termékek, viszont nem csomagolási célra tervezék és szánták? Ilyen termékek például: szemetes zsák, sittes zsák, padló jelölő szalag, talajtakaró fólia?

2. számú kérdés:  Keletkezik-e termékdíj fizetési kötelezettség a külföldről behozott vagy átvállalva beszerzett csomagolószerek után, amik a csomagolási funkció betöltése előtt bármilyen okból hulladékká válnak?  Ilyen okok lehetnek a különböző töltési selejtek, csomagolás során történő bármilyen sérülés, vagy csomagolószer selejtezés során, melynek oka lehet akár dizájn váltás, vagy bári olyan indok, aminek következtében az adott csomagolószertől annak tulajdonosa megválni szándékozik, vagy megválni köteles.

Álláspontunk:

Mivel egyik esetben sem történik meg a csomagolási funkció, ezért fizetendő termékdíjtételeiket meghatározó általános formula alapján a termékdíj fizetési kötelezettség mértéke (T értéke) nulla. Ezen termékek tekintetében fogyasztás csökkentő intézkedés nem szükséges, illetve a pénzügyi forrást teremtő funkció, a szóban forgó termék- és anyagáram tekintetében nem a környezetvédelmi termékdíj, hanem a kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendeletben meghatározottak alapján valósul meg. Ezen álláspont alapján valósulhat meg a véleményünk szerint kizárólag a hatályos környezetvédelmi termékdíj és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatos norma szöveg, az Energiaügyi Minisztérium állásfoglalása, valamint Európai Uniós cél és irányelv.

Álláspontunk indokolása:

A termékdíj törvény 2. mellékletében van egy igen fura képlet.

A termékdíj meghatározásához a termék- és anyagáramonként fizetendő termékdíjtételeiket meghatározó általános formula fog „segítséget” nyújtani!

A termék- és anyagáramonként fizetendő termékdíjtételeiket meghatározó általános formula:

T = (AT – F)

T: a két tizedes pontossággal kiszámított és a kerekítés általános szabályai szerint forintra kerekített termékdíjtétel (Ft/kg) azzal, hogyha (AT – F) eredménye negatív összeg, a T értéke nulla,

AT: az adott termék- vagy anyagáramra vonatkozó általános termékdíjtétel (Ft/kg). Pl műanyag 57 Ft/kg, papír 19 Ft/kg, Fa 19 Ft/kg, hordtasak 1900 Ft/kg (kivéve lebomló, mert ott 500 Ft/kg).

F: az adott termék- vagy anyagáramra vonatkozó, a termékdíj megállapítási időszak első napján hatályos, Ht. szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díj (Ft/kg), csomagolószer esetén az abból előállításra kerülő csomagolás után fizetendő Ht. szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell figyelembe venni. Azon termék- és anyagáramok esetén, amelyekre a Ht. szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díj nem kerül megállapításra, az F értéke 0.

Mivel a bevallási kötelezettség nem változik, csak a díjtétel „nullázódik” ki (hordtasakok kivételével, ahol egyedül magasabb a termékdíj, mint az EPR díj), így a csomagolószer gyártója, behozója, kötelezettje tömeg alapon, CsK kódonként, de nulla értékben fogja a csomagolószerre vonatkozó bevallást benyújtani. Ez független attól, hogy ha a csomagolószer első belföldi forgalomba hozója és a csomagolást végző személye esetleg elválik egymástól, akkor is ezzel a képlettel kell számolni. Így a vállaltirányítási rendszerekben 2023.07.01-re virradóan át kellett állítani a fenti alapján a díjtételeket „0” értékűre.

Az Energiaügyi Minisztérium Kiemelt Hulladékáramok Főosztálya Iktatószám: KHF/9592-1/2023-EM állásfoglalást adott ki „Tájékoztatás a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályaival összefüggésben, Budapest 2023. május 24-ei keltezéssel a következő tartalommal:  

Ez alapján az állásfoglalás megnyugtató választ adott arra, hogy, ami termékdíjköteles csomagolószer annak a termékdíj tételének összege csökkenthető a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal. Az állásfoglalás termékáramot nevesít, bővebben, mint a termékdíj törvény és EPR rendelet, amelyek viszont termék- vagy anyagáramra vonatkozó általános termékdíjtételt (Ft/kg), illetve kiterjesztett gyártói felelősségi díjat.

Álláspontunkat alátámasztja továbbá, hogy a környezetvédelmi termékdíj elveszítette 2023.07.01-étől a pénzügyi forrást teremtő funkcióját, azt átvette a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer. Így azon csomagolószerek után, melyeket nem kell fogyasztást csökkentő intézkedéssel érinteni, azok után a termékdíj fizetési kötelezettség fennállása indokolatlan. Egyedül a hordtasak tekintetében indokolt, az Uniós elvárásoknak való megfelelés eléréséhez fogyasztáscsökkentést elősegítő szabályozással, többletdíjazással szankcionálni, ami egyébként a jelenlegi jogszabályi környezetben meg is valósul. A szóban forgó műanyag termékek esetén (szemeteszsákok, sittes zsákok) tekintetében nincs szükség fogyasztáscsökkentő intézkedésre, ugyanis az a keletkezett hulladék elszállításának eszköze, annak vele járója, alkalmazása a hulladékkezelést elősegíti, ráadásul és túlnyomó részt a lakossági, magánszemély felhasználók által alkalmazva.

Tovább menve, meg kell vizsgálni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer célját, okát, létjogosultságát, kitekintve a kapcsolódó Európai Uniós előírásokra.

A Magyarországon működő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása a hulladékgazdálkodással összefüggő európai uniós jogszabályok módosítása miatt, az európai uniós irányelvek átültetése, az uniós célértékek teljesítése érdekében volt szükséges.

2018. július 4-én lépett hatályba a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv (a továbbiakban: HKI) módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelv, amely a tagországok kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereire (a továbbiakban: EPR rendszer) alapkövetelmények teljesítését írja elő. A módosított HKI 3. cikk 21. pontja szerinti „kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer”: a tagállamok által hozott olyan intézkedések együttese, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termékek gyártói viseljék a pénzügyi felelősséget, illetve a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követően a hulladékkezelésért.

Az Európai Unió hulladékgazdálkodással összefüggő irányelvei az alábbi hulladékok tekintetében határoznak meg a tagállamok számára elérendő gyűjtési, illetve újrafeldolgozási célértéket:

.         települési hulladék,

.         csomagolási hulladék,

.         elektromos, elektronikus berendezések hulladéka,

.         elem és akkumulátor hulladék,

.         hulladékká vált gépjárművek

A csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban CSIE) preambuluma rögzíti, hogy a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzésére megfelelő intézkedéseket kell hozni, illetve hogy a csomagolással és a csomagolási hulladékkal való gazdálkodás azt követeli meg a tagállamoktól, hogy a visszajuttatásra, összegyűjtésre és hasznosításra megfelelő rendszereket hozzanak létre. Száz szónak is egy a vége: ami nem válik csomagolássá, az után nem szükséges pénzügyi forrást teremteni.

Egyéb tájékoztatás Partnereink felé:

A szóban forgó kérdéssel kapcsolatosan álláfoglalás került benyújtásra az Energiaügyi Minisztérium Kiemelt Hulladékáramok Főosztálya, mint jogalkotóhoz, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, Központi Irányítás, Adózói Kapcsolatok Főosztálya részére.

A Green Tax Service Kft a kérdésben a kommunikációját az állásfoglalás ismeretében tudja folytatni.

Nehéz kérdés, hogy az állásfoglalás megérkezéséig tanácsadóként mit javasoljuk a partnerinknek?! Mi segítséget tudunk nyújtani a jogértelmezésben, de ha egy kérdést a jogszabály nem szabályoz, vagy nem szabályoz egyértelműen, akkor nem áll módunkban tanácsot adni, mert annak megalapozott jogszabályi háttéren kell alapulnia, természetesen a piaci gyakorlat, a hatósági és jogalkotói gyakorlat és szándék ismeretében. Egy öt hónapja kihirdetett, egy hónapja hatályos és a hatályba lépés előtt két nappal módosított jogszabállyal kapcsolatosan lehetetlen felelősségteljes álláspontot képezni, ilyen és hasonló állásfoglalásokra kapott válaszok nélkül. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége (VJASZSZ) által benyújtott állásfoglalás kérésekre (2023. május 14, illetve 2023. július 11.), melynek összeállításának munkacsoportjában a Green Tax Service Kft is aktív szerepet vállalt,  a mai napig nem érkezett válasz a jogalkotótól.

Ha mi lennénk (de ugye nem vagyunk) a szemetes, sittes zsák és hasonlók gyártói, akkor lehetséges, hogy a legrosszabb forgatókönyvre felkészülve, a megnyugtató állásfoglalásig a műanyagok tekintetében fizetendő termékdíjat valószínűleg kiterhelnénk a vevőnkre.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk vázolni a kialakult helyzetet, még akkor is, ha a kérdésre jelenleg nincs egzakt válasz.

Declaration

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet által előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

The findings, opinions and suggestions described in the professional material reflect the legal interpretation and professional opinion of the author and qualify as a recommendation and not an exclusive method. The statement of Green Tax Service Ltd. contains the professional opinions, suggestions and methods provided by the provisions of the Product Fees Act and the applied market practice to the maximum.

Green Tax Service Ltd. excludes its liability for possible errors and omissions. GREEN TAX SERVICE Kft. has no competence to interpret the legislation, it does not bind the courts or authorities in a possible legal dispute.