A termékdíj törvény, és végrehajtási rendeletének számlán való feltüntetésre vonatkozó előírásai

A termékdíj törvény, és végrehajtási rendeletének számlán való feltüntetésre vonatkozó előírásai

Az elmúlt időszakban a vállalkozások nagy része egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos jogszabályi megfelelésnek, melynek elsődleges oka, talán az, hogy a médiában is felkapott téma lett a műanyag hordtasakok engedélyezésének vagy tiltásának a kérdése, betétdíjas rendszer bevezetése, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyéb jogszabályi hátterek átalakítása, szigorítása.  Jelen helyzetben nem történik más, mint a vállalkozások egyre tudatosabbak akarnak lenni a témában, mely számos kérdést generál. A Green Tax Service Kft szakcikke ezúttal a számlázással és számán való feltüntetés körül kialakult félreértéseket és városi legendákat hivatott eloszlatni. 

Cikkünk elején rögtön egy jó hírrel kezdjük: általános esetben egy cégnek nincs semmilyen termékdíjjal kapcsolatos számlán való feltüntetési kötelezettsége. A termékdíjban kötelezett vállalkozásoknak is csak bizonyos, a jogszabályban előírt speciális esetekben van bármilyen „záradékolási” kötelezettsége és ez a kérdés ráadásul a termékdíj törvényben pontosan le van határolva. 

A korábbi termékdíj törvény értelmében (2012. január 1-ét megelőzően) a csomagolást végző cégek voltak főszabályként a kötelezettek, majd a csomagolószer gyártók, behozók. A változás után a csomagolást végző vállalkozások azon aggódtak, hogy vajon a beszállítója (vagy annak a beszállítója) megfizeti-e a termékdíjat, vagy sem? Őket minden kétséget kizáróan meg tudjuk és tudtuk anno is nyugtatni, hogy ha magyar adóalanytól vásárolja a csomagolószert és az áfával növelt számlát bocsát ki, akkor minden kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy a csomagolást végző cég nem válhat kötelezetté, mert előtte már valaki (vélhetően) megfizette a csomagolószer termékdíját. Fogalmilag kizárt az érintettség, a bizonyító erejű okirat meg nem más, mint a beszállítói számla. 

Kijelenthetjük, hogy a csomagolást végzőknek, vagy becsomagolt terméket behozóknak semmilyen feltüntetési kötelezettségük nincs, ugyanis 2016. január 1-étől a jogalkotó hatályon kívül helyezte a következőt: „a csomagolás termékdíj-kötelezettség az eladót terheli”, illetve szintén ezen időpillanattól a csomagolószer utáni kötelezetteknek is egyszerűbbé vált az élete, ugyanis „a csomagolószer termékdíj összege bruttó árból ………………… Ft” szintén már nem hatályos számla elem. Azok a vállalkozások, akik ezeket a mondatokat nem varázsoltatták le a számláikról az informatikusaikkal sem követnek el semmilyen hibát, ugyanis többlet információ miatt a megítélésünk szerint nincs jogalapja az ellenőrző hatóságnak mulasztást megállapítani, büntetést foganatosítani. Természetesen bízva abban, hogy a fennmaradt mondatok ténylegesen az adott cégre vonatkozóan a valóságot tartalmazzák, tényleg érintettek a csomagolásban, vagy a csomagolószer tekintetében Ők a kötelezettek és bruttó árba beépítették a nettó termékdíj összegét. 

Viszont ezen túl tényleges, speciális kötelezettségeket ír elő a jogszabály, amit most végig veszünk lépésről lépésre. 

Visszaigénylésre jogosult vevő igénye alapján: 

A törvény 13. § (3) bekezdése taxatíve felsorolva leírja, hogy mi a vevő visszaigénylésének alap dokumentumaként szolgáló beszállítói számla kötelező tartalmi elemei. A kötelezettnek, illetve a kötelezett vevőinek a számlán fel kell tüntetni a termékdíjköteles termék környezetvédelmi termékkódját (a továbbiakban: KT kód), csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus kódját (a továbbiakban: CsK kód), a termékdíj mértékét és összegét, továbbá a termékdíj megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait. Megfizetést igazoló dokumentumok adatai közül – legalább a termék első belföldi forgalomba hozatalakor – a kötelezett által kibocsátott számla számát, keltét, a kötelezett nevét, címét, adószámát a számlának tartalmaznia kell. Javasolt a félreértések elkerülése érdekében, ahol a számla tartalmazza az adatokat, csak nem jelenik meg minden még egyszer a számlán (alul lent, mint egy külön záradék) a következő feltüntetése: Az értékesített termékek tekintetében a termékdíj-kötelezettség a ………… Kft-t terheli.

A jogszabály értelmében a vevőnek a számla kibocsátását megelőzően kellene jeleznie a visszaigénylési szándékát, és hogy kéri a számlán való feltüntetést, annak elmaradása esetén reklamációra az általános, számla megkifogásolására vonatkozó szabályok szerint van lehetősége. Abban az esetben, ha a visszaigénylés alapjául szolgáló számla nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket úgy a visszaigénylés kockázatos (adóbírság az adóhiány háromszorosa lehet). A minden kétséget és kockázatot kizáró módszer a számla ismételt kiállítása jelenti, aminek az ötletétől a kibocsátója nem igazán lesz boldog, főleg, ha a vevő utólagosan, több év tekintetében kíván a visszaigénylés lehetőségével élni. A kibocsátott számla javítására/kiegészítésére a számlával egy tekintet alá eső okirat is alkalmas, viszont annak minden számviteli, számla kibocsátásra vonatkozó előírással összhangban kell lennie. 

Nyilatkozatot tevő vevő felé kiállított számlán: 

Ha a vevő a végrehajtási rendeletnek megfelelő nyilatkozatot megtetette, az alapján időszaki nyilatkozat befogadása esetén: “a(z)……………. termékdíja a vevő … számon iktatott időszakra vonatkozó nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre”, eseti nyilatkozat tekintetében: “a(z)……………….. termékdíja a vevő eseti nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre” mondatokat kell a számlán feltüntetni. Mindkét mondat esetén az első pontozott vonalra a törvény 1 § (3) szerinti termékdíjköteles terméket kell megjeleníteni – termékáram megjelölésével, mint például „a csomagolószer”. Az időszaki nyilatkozatoknak iktató számot kell adni és annak összhangban kell lenni a számlazáradékkal. A jogszabály nem határozza meg az iktatószám felépítését, tehát bármilyen betű és vagy szám kombináció megfelelő és természetesen csak az áttekinthetőséget könnyíti meg, ha valamilyen logikai összefüggés alapján kerül meghatározásra. 

Hatályos szerződéses átvállalás során: 

Az átvállalásra vonatkozó feltüntetés összhangban kell állnia az átvállalási szerződés jogcímével (Ktdt. 14 § (5)). Az általános mondat így néz ki: “a termékdíj-kötelezettség a Ktdt. 14. § (5) bekezdés … ) pontja … ) alpontja alapján a vevőt terheli”. A pontozott vonal kitöltéséhez a szerződés nyújt segítséget, például csomagolást végző vevő esetén, aki eredeti kötelezettel köt átvállalást, a helyes feltüntetés a következő:  “a termékdíj-kötelezettség a Ktdt. 14. § (5) bekezdés e) pontja ea) alpontja alapján a vevőt terheli”. Kivétel ez alól a továbbforgalmazó kereskedő átvállalása, mely esetben a d) pontnak nincs alpontja, így a második pontozott vonal vagy kihúzásra kerül egy vonallal, vagy megmarad a … üresen. 

Fontos megjegyzendő még, hogy a feltüntetést a számla tételeire hivatkozva kell elvégezni. Ezt a piaci szereplők úgy szokták megoldani, például: a számlán szereplő összes tétel tekintetében; vagy a *-gal megjelölt tételek esetén; vagy a számlán lévő 1, 2,5. tétel esetén: és ezt követően tüntetik fel a hatályos mondatot. 

Az egyéb kőolajtermék termékdíj-kötelezettség számla alapján való átvállalása:

A számlán „az egyéb kőolajtermék vevője nem termékdíj-kötelezett, a bruttó árból ……… Ft termékdíj átvállalásra került” szövegű záradékot kell feltüntetni.

Ez utóbbi pontok esetén (nyilatkozat és átvállalás), amennyiben az előírtak nem kerültek feltüntetésre úgy a kötelezettség keletkezik, illetve nem száll át a vevőre. 

Néhány vevő ennek a passzusnak a pozitív hozadékát kihasználva bizonyos beszerzések esetén kéri például az átvállalást és a számlán való feltüntetést, bizonyos cikkek esetén pedig nem. Ezt jogszabály nem tiltja, ugyanis az átvállalás egy lehetőség a termékdíj nélküli vásárlásra. Még hatályos átvállalási szerződés esetén is kérheti a vevő, hogy bizonyos tételekre, vagy bizonyos szállításokra ne kérje azok alkalmazását. Ez valójában a megrendelő döntése, de ezt a beszállítónak is el kell fogadnia. Például kialakult piaci gyakorlat, hogy reklámhordozó papírok esetén azokra a tételekre kéri a vevő az átvállalást, ami biztosan elhagyja az országot az a) pontos átvállalás esetén, annak érdekében, hogy ne kelljen folyamatosan figyelni, hogy teljesül-e a 60%-os kiszállítás, vagy sem. Vannak olyan csomagolószer forgalomba hozók, akik nem vállalják fel a többlet adminisztrációt és az üzletpolitikájuk szerint a vevő csak egyféle pénzügyi státuszt választhat, ami meg szintén pusztán kereskedelmi döntés.  

Termékdíj raktárba való beszállítás esetén: 

A kötelezett köteles továbbá a számlán feltüntetni a nyilatkozatra vonatkozó előíráson túl, a termékdíjköteles termék termékdíjának alapját képező tömegét és KT vagy CsK kódját.

A termékdíjköteles termék ipari termékdíjraktár engedélyese részére, a termékdíj-visszaigénylés igénybevételével történő értékesítése esetén az eladó köteles a számla tételeire hivatkozva feltüntetni „a termékdíj visszaigénylését az eladó igénybe veszi” szöveget, továbbá a termékdíjköteles termék KT vagy CsK kódját, mennyiségét, díjtételét és a visszaigénylés összegét.

Egyéb tapasztalatok: 

Általános kérdés, hogy mely esetekben kell CsK/KT kódot és súlyt feltüntetni. Sajnos csak a visszaigénylés és a termékdíj raktár esetén ír ilyet elő a jogszabály. Átvállalás és nyilatkozat esetén a jogszabály nem kötelez ilyenre, ami nagyban megnehezíti a vevők nyilvántartási kötelezettségét. Természetesen a vevők kiköthetik, mint kereskedelmi megállapodás feltételeként a CsK/KT kódok és súlyok feltüntetését, melynek megvalósulását szintén nem szankcionálja az ellenőrző hatóság. 

A csomagolószer tekintetében érintett vállalkozásoknak azt a tanácsot szoktuk adni, hogy a termék számlázása során külön soron hozzák a termékdíjat CsK kód és súly feltüntetése mellett, mert így egy termékdíj ellenőrzés során, látszik, hogy nem csak a termékdíj, hanem annak áfa tartalma. 

Sokszor felmerül kérdésként, hogy ugyan nem mi vagyunk a kötelezettek, mert csomagolószer kereskedőként termékdíjjal növelten vesszük a cikkeket, viszont továbbszámlázhatjuk-e a vevőnk felé ezt? Erre szintén az a válasz, hogy igen, de nehogy a vevő esetlegesen kötelezettnek gondoljon bennünket, erre hívjuk fel a figyelmet. 

Szintén kérdés, hogy csak a csomagolószer termékdíja, vagy a csomagolás termékdíja is tovább hárítható-e a vevő részére? Mivel a jogszabály ezt sem szabályozza, és itt nem feltétlenül arra gondolunk, hogy pongyola lenne, hanem a piaci szereplők kezébe, kereskedelmi döntésként a felek egybe hangzó szabad akaratára bízza.

Bízunk benne, hogy jelen összefoglalónk segítségre lesz a jogszabály által előírtak pontos betartásában, későbbi kereskedelmi viták, esetleg egy Adóhatósági ellenőrzés kockázatainak elkerülésének érdekében. 

Declaration

The Green Tax Service Ltd. hereby declares that the person compiling this professional information material performed the task to the best of his knowledge, trying to compile the deepest analysis based on the information, and acted with the expected care and caution.

This summary does not contain the regulations provided for in the Complete Product Fees Act and its implementing decree, only its most significant points. Its purpose is not to cite the references to completeness and legal norm in detail, but to provide practical guidance, the primary purpose of which is clarity.

The findings, opinions and suggestions described in the professional material reflect the legal interpretation and professional opinion of the author and qualify as a recommendation and not an exclusive method. The statement of Green Tax Service Ltd. contains the professional opinions, suggestions and methods provided by the provisions of the Product Fees Act and the applied market practice to the maximum.

Green Tax Service Ltd. excludes its liability for possible errors and omissions. GREEN TAX SERVICE Kft. has no competence to interpret the legislation, it does not bind the courts or authorities in a possible legal dispute.