Az egyéb kőolajtermékre vonatkozó speciális szabályozási háttér bemutatása

A termékdíj törvény egyik leginkább perifériára szorult szabályozási része az egyéb kőolajtermékekre vonatkozó előírások. Ennek oka talán az, hogy relatív kevés vállalkozást érint, viszont akiket igen, azokat mélységében és nagyfokú kockázatok mentén. A mostani szakmai tájékoztatónk célja, hogy bemutassuk ezzel a termékdíjköteles termékkörrel kapcsolatos legfontosabb szabályokat.  

A kötelezettség megállapításához a leges-legfontosabb a termékek vtsz számának pontos ismerete. Hagyományainktól eltérően – ugyanis nem célunk általában a jogszabály pontos idézése – most mégis kivételt kell, hogy tegyünk, jelen összefoglaló mellékleteként felsoroljuk a termékdíjköteles egyéb kőolajtermékeket vtsz szám szerinti felsorolásban a törvény I. számú melléklete alapján. Nagyon sokszor az okozza a problémát, hogy igen nehéz, főleg egy külföldről behozott, vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként behozott cikk vámtarifa számának a meghatározása, pedig ez a legszűkebb keresztmetszet. Mi is úgy dolgozunk, hogy igazságügyi vámtarifa szakértőhöz irányítjuk a Partnerünket, aki a termék adatlap, biztonsági adatlap, egyéb gyártói dokumentáció alapján meghatározza azt, de sajnos sok esetben nem áll rendelkezésre elegendő információ, ezért tovább irányítjuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézetéhez a vámtarifa szám meghatározása érdekében szakvélemény (vagy szükség esetén kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – KTF) megszerzése érdekében.

Most nézzük sorban a kötelezettséget, az egyéb kőolajtermékek eredete szerint:

Belföldi előállítású egyéb kőolajtermék: az első belföldi forgalomba hozó első vevőjét, vagy a saját célú felhasználót terheli termékdíj-kötelezettség. Meg kell vizsgálni tehát, hogy az a belföldi adóalany, akitől vásárlunk, vajon hazai gyártó, vagy külföldről behozó, mert ez határozza meg a kötelezett személyét.

A termékdíj-kötelezettség keletkezésének időpontja: A termékdíj-kötelezettség a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

A jogszabály lehetőséget biztosít a belföldi vevők részére, hogy a számla alapján a termékdíj-fizetési kötelezettséget belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó, annak a kibocsátott számlán történő feltüntetésével a kötelezettől (aki a belföldi forgalomba hozó vevője) átvállalhatja.

Ebben az esetben a számlán fel kell tüntetnie az első belföldi forgalomba hozónak: „az egyéb kőolajtermék vevője nem termékdíj-kötelezett, a bruttó árból ……… Ft termékdíj átvállalásra került”

Külföldi előállítású egyéb kőolajtermék: A termékdíj-kötelezettség az első belföldi forgalomba hozót vagy első saját célú felhasználót, vagy a készletre vételt végzőt terheli.

Külföldről más termék alkotórészeként, tartozékaként történő egyéb kőolajtermék: A szabályok megegyeznek a külföldi előállításúra vonatkozó termékekével. A bonyolultságot sok esetben az okozza, hogy nem vagyunk tisztában azzal a ténnyel, hogy az eszközeink tartalmaznak ilyen olajokat. Ha gépjárművet, munkagépek, targoncát, hidraulikus alkotórészt tartalmazó, vagy speciális kenő olaj tartállyal rendelkező gépet hozunk be, akkor a kötelezettség fennállását maradéktalanul meg kell vizsgálni.

Speciális szabályok:

A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha a kötelezett az egyéb kőolajterméket alapanyagként használja fel. Emellett sajnos a bevallási kötelezettség, ugyan nullás értéken, de keletkezik, speciális KT kód alkalmazása mellett!

Ennek a pontnak a megértéséhez meg kell vizsgálni, hogy mi minősül alapanyagként történő felhasználásnak: a termékdíjköteles termék oly módon történő felhasználása, amely során a termékdíjköteles termék a technológiai eljárás szerint épül be egy másik termékbe, egyéb kőolajtermék esetén elveszítve az eredeti tulajdonságait. Egyéb kőolaj termékek esetén a szépségipari termékek, krémek előállítása minősül ilyen alapanyagként történő felhasználásnak.

A jogalkotó az újrahasznosítást is támogatni kívánja azzal a ponttal, hogy szintén nem kell megfizetni a környezetvédelmi termékdíjat a kötelezettnek, ha a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből újrafinomítás vagy más célra történő újrahasználat eljárással előállított termékdíjköteles terméket belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi.

Sőt, a jogszabály az újrahasznosítás ösztönzése érdekében még visszaigénylési lehetőséget is biztosít, ugyan csak a kötelezett részére, oly módon, hogy az általa befizetett egyéb kőolajtermék termékdíját visszaigényelheti, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált, a kötelezettnél termékdíjköteles egyéb kőolajtermék anyagában történő hasznosításra történő átadás-átvételének tényét és a hasznosítás tényét igazolja.

A használt vagy hulladékká vált termékdíjköteles egyéb kőolajtermék termékdíját külföldre történő értékesítés esetén vissza lehet igényelni (természetesen a rendelkezésre álló nyilvántartás megléte ehhez szükséges).

Néhány további gondolat a témában, mely elsődlegesen gyakorlati tapasztalaton alapszik és az esetleges konkrét ügyekben további elemzés szükséges.

• Bizonyos vtsz számoknál a kenőzsírok kivételként lettek meghatározva a jogszabályban, tehát azok után nincs érintettség.
• A teljesen szintetikus olajok után sem áll fent az érintettség, ugyanis azok nem kőolaj termékek. Meg kell vizsgálni, hogy az adott termék tartalmaz-e kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat, viszont ennek tényét vegyi labor vizsgálattal célszerű alátámasztani.
• A technikai spray-ket (kenő, tisztító, felület kezelő) minden esetben mélységében meg kell vizsgálni, mert kockázati tényező tud lenni mind jövedéki adó, mind termékdíj tekintetében.

Csekély mennyiségű kibocsátókra vonatkozó kedvező szabályozás ennél a termékáramnál is létezik: a tárgyévben 40 kg egyéb kőolajterméket kizárólag végfelhasználó vevő részére – belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó, vagy készletre vevő kötelezett, akinek választás esetén az átalány díj mértéke 4000 Ft/év. Akik a fő szabály szerint fizetik a termékdíjat, azokat 114 Ft/kg-os díjtétel terhel.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalónkkal segítséget tudtunk nyújtani az egyéb kőolajtermékek termékdíj kötelezettségének világában való eligazodáshoz.

1. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Termékdíjköteles termékek, anyagok köre (csak egyéb kőolaj termék)

Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.

1. c)    egyéb kőolajtermékek

Declaration

The Green Tax Service Ltd. hereby declares that the person compiling this professional information material performed the task to the best of his knowledge, trying to compile the deepest analysis based on the information, and acted with the expected care and caution.

This summary does not contain the regulations provided for in the Complete Product Fees Act and its implementing decree, only its most significant points. Its purpose is not to cite the references to completeness and legal norm in detail, but to provide practical guidance, the primary purpose of which is clarity.

The findings, opinions and suggestions described in the professional material reflect the legal interpretation and professional opinion of the author and qualify as a recommendation and not an exclusive method. The statement of Green Tax Service Ltd. contains the professional opinions, suggestions and methods provided by the provisions of the Product Fees Act and the applied market practice to the maximum.

Green Tax Service Ltd. excludes its liability for possible errors and omissions. GREEN TAX SERVICE Kft. has no competence to interpret the legislation, it does not bind the courts or authorities in a possible legal dispute.