A hazai hulladékgazdálkodás jövője a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer tükrében

A hazai hulladékgazdálkodás jövője a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer tükrében

A jogalkotó szándéka szerint a környezetvédelmi termékdíj rendszert 2023.07.01-étől teljes egészében meg kívánja reformálni. Legfontosabb elem, hogy elveszíti pénzügyi forrás teremtő funkcióját, viszont megmarad fogyasztáscsökkentésre irányuló jogszabálynak. A bevallási és az adminisztrációs rendszer alapjaiban nem változik, ezáltal és végeredményében egy ellenőrzést elősegítő funkció is megjelenik a „sorok között”.

Jelen szakmai összefoglaló megírásakor kizárólag kormányrendelet tervezetet ismerünk, így fel kívánom hívni a figyelmet, hogy a végleges és elfogadott jogszabály eltérő rendelkezéseket is tartalmazhat. A rendszer körvonalai és a jogalkotói szándék világos. Bízunk abban, hogy a végleges norma szöveg az aggályosnak megítélt pontokat nem fogja tartalmazni a költség haszon elvet figyelembe véve.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alapvető célja, a koncessziós rendszer keretén belül, hogy biztosítsa a hulladék gyűjtéséhez és hasznosításához szükséges forrásokat, működtetésének költségeit a gyártók által megfizetett díjakból fedezik. Mindannyian, akik a szakmában dolgozunk értjük, hogy az Unió által előírt hasznosítási százalékokat teljesíteni kell, a lerakótól el kell téríteni a keletkezett hulladékok nagy részét és ehhez drasztikus szabályozásra van szükség, amihez pénzügyi forrást kell teremteni. Viszont a teljes rendelet csomag tervezet a szubjektív megítélésem szerint túlzó, nagyfokú, a hulladékgazdálkodási célok elérését nem kimutathatóan támogató, így többlet adminisztrációs terhet ró a piaci szereplőkre.

A kötelezettséget kollektíven és egyénileg is lehet teljesíteni, illetve szabályokat fogalmaz meg a koncessziós társaságra és azok alvállalkozóira, viszont jelen összefoglalóban kizárólag a „gyártó” kötelezettségeire fókuszálunk. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a külföldről behozó is a gyártóval esik egy tekintet alá.

Fontos megjegyezni, hogy a környezetvédelmi termékdíj törvényhez képest azonos termék és alanyi köröket is meghatároz (például elektronika, akkumulátor), eltérő alanyi kört (csomagolószer/csomagolás), csak körforgásos termékek (például: sütőolaj és zsír; meghatározott textil termékek; fabútorok) és persze megmaradnak csak termékdíjas termékek (egyéb vegyipari, egyéb műanyag ipari).

A tervezet alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek (a továbbiakban: körforgásos termékek) az alábbiak:

.         csomagolások (figyelem, nem csomagolószer, eltérő alany lehet a termékdíjhoz képest);

.         meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek;

.         elektromos és elektronikus berendezések;

.         elemek és akkumulátorok;

.         gépjárművek;

.         gumiabroncs;

.         irodai papír;

.         reklámhordozó papír;

.         sütőolaj és zsír;

.         meghatározott textil termékek;

.         fabútorok.

A némi bonyolultságot okoz, hogy körforgásos termékeket nyolc számjegyből álló azonosítószámmal, a körforgásos kóddal (a továbbiakban: KF kód) kell azonosítani. A környezetvédelmi termékdíjas jogszabályban ismert CsK és KT kódok beazonosítása is komoly fejtörést okoz a piaci szereplőknek, amit nem egyszerűsít, hogy most egy további kód rendszer megértése és alkalmazása válik szükségessé.

Kiterjesztett gyártói felelősségi díj:

A körforgásos termékekre kiterjedően a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért a termék gyártója pénzügyi hozzájárulást (a továbbiakban: kiterjesztett gyártói felelősségi díj) fizet. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék, gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik.

A forgalomba hozatal meghatározása mellőzi a környezetvédelmi termékdíj forgalomba hozatali meghatározása során az évek során elért pontosításokat, így az értelmezési nehézséget fog okozni a piaci szereplők számára.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése szempontjából forgalomba hozatalnak minősül a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, vagy külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása, ideértve a tulajdonjog más körforgásos termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását is.

Ez alapján felmerül a kérdés, hogy mit kezdjünk, az úgynevezett saját célú felhasználással? A termékdíj törvény nevesíti, hogy mi minősül saját célú felhasználásnak, a szóban forgó rendelet viszont nem említi. Kérdés, hogy például csomagolószer esetén a saját célból felhasználás (csomagolás létrehozás) után, ami nem forgalomba hozatalhoz kapcsolódik, az után nincs kiterjesztett gyártói felelősségi díj kötelezettség?

Ráadásul, ha már párhuzamot vonunk a termékdíj törvény és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer között, az előbbi egyértelműen szabályozza a forgalomba hozatal meghatározása során: csomagolószer csomagolás részekénti átruházását is forgalomba hozatalnak tekinti. Ezek szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer nem tekinti forgalomba hozatalnak, így díjfizetés sincs utána? A kérdés azért fontos, mert a jogszabály tervezet szerint: “ideértve a tulajdonjog más körforgásos termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását is” jelenti. Ami ebben az esetben a megítélésem szerint nem fedi le a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását is, tehát ebben a formában a normaszöveg tervezet alapján nem tekinti forgalomba hozatalnak, így azt következetesen olvasva kivételként határozza meg.

Másik kérdés a külföldről behozott alapanyagok, termékek csomagolására vonatkozik, melyek kicsomagolásra kerülnek. A külföldi előállítású csomagolást alkotó termékdíjköteles csomagolószer első belföldi forgalomba hozóját vagy a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék első belföldi birtokosát terheli a termékdíj kötelezettség, de mi a helyzet a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal? Ebben azt esetben az nem keletkezik, csak a termékdíj a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék után?

Nyilván az összes kérdésre a jogszabály szellemisége értelmében a válasz igen, bár ezt a norma szöveg tervezet a fentiek alapján mégsem tükrözi.

Nyilvántartásba vételi kötelezettség

A gyártó vagy a meghatalmazott a körforgásos termékkel végzett tevékenységének megkezdését megelőzően kérelmezi az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál a nyilvántartásba vételét. Ez a pont némi átfedést, külön önálló nyilvántartásba vételi szabályokat fogalmaz meg. Jelenleg nyilvántartásba vételi kötelezettség fennáll a Zöldhatóságnál az elektromos és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, egyszerhasználatos műanyag termékek és gépjárművek tekintetében. Ezek nagyrészt eljárási díj köteles eljárások, kérdés, hogy a szóban forgó is az lesz-e?

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

A gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termékről naprakész nyilvántartást vezet, a nyilvántartások adatairól negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot szolgáltat.

Ez a pont nagyon nagyfokú adminisztrációs többlet terhet jelent a gyártónak minősülő gazdálkodó szervezetek részére, mind részletességében, mind határidejében.  A termékdíj törvény a nyilvántartás minimális adattartama között meghatározza a termékdíj-kötelezettség keletkezésének napját, ami teljesíthető, viszont nem naprakész formában. Egy csomagolószer gyártó természetesen az általa eladott termékekkel kapcsolatosan pontos eladási adatokkal rendelkezik. Itt is aggályos, hogy a hatályos számviteli, számlázási szabályok sem várják el, hogy a forgalomba hozatal napja megegyezzen a kibocsátott számla kiállítási dátumával, viszont a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer ezt várná el. Így a jogforrási hierarchiában magasabb, illetve egyenlő szintű jogszabályokhoz képest szigorúbb előírásokat tartalmazna a naprakész nyilvántartás vezetési kötelezettséggel.

Viszont a csomagolószert csomagolásra felhasználóknál még nehezebb, illetve lehetetlen a naprakész nyilvántartás vezetése. Értékesítési, forgalomba hozatali, felhasználási riportokból határozzák meg utólag a termékdíj kötelezettségüket a csomagolásra felhasznált csomagolószerekről. Mivel a számviteli törvény, sem az adott vállalkozások számviteli politikája sem ír elő kötelező jelleggel naprakész nyilvántartást a felhasznált csomagolószerekről, ezért ezek az adatok nem állnak rendelkezésre az érintett vállalatoknál.

Tovább nehezíti a kérdést, hogy a vállalatok nem vezetnek nyilvántartást a termékdíjjal növelten beszerzett csomagolószerekről. Egy ilyen adminisztrációs teher új feladatokat ró a csomagolást létre hozó vállalatok számára.

Az adatszolgáltatási határidő így a piaci tapasztalatok alapján betarthatatlan és indokolatlan. Mivel részben ugyan azt a kört fedi le, aki a környezetvédelmi termékdíjban is érintett, ezért a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek megfelelő adatszolgáltatási határidőt a termékdíj bevallás határidejéhez képest korábban meghatározni nem célszerű, egyenesen kivitelezhetetlen. Célszerű lenne a fizetési kötelezettség időpontjával összhangban a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjában meghatározni.

Számlán való feltüntetés:

A gyártó a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton köteles feltünteti a termék KF kódját, a kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékét és összegét, továbbá a következő szöveget: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”.

Ez alól kivételként javasolt lenne meghatározni a csomagolást, ugyanis ez nagyfokú többlet adminisztrációs terhet, informatikai fejlesztési igényt és ezáltal költséget jelent a gyártókra. Élet és valószerűtlen, hogy a felhasznált csomagolószerekről (csomagolás KF kódonként) ez megvalósuljon. Azért is indokolt a csomagolás ez irányú megkülönböztetése, mert például egy csomagolószer gyártó/behozó is végez csomagolási tevékenységet, ráadásul az általa gyártott/behozott terméket is felhasználja csomagolásra. További adminisztrációs teher a csomagolást végző cégek felé, hogy az értékesített szállítmányt több csomagolási szintben (egyedi, gyűjtő, szállítói), több féle csomagolószer felhasználásával hozza forgalomba. Ez a kérdés vissza mutat, hogy egyáltalán érintett-e a forgalomba hozott termék csomagolása ugyanis az tartozékként vagy alkotórészként nem értelmezhető a megítélésünk szerint. A csomagoláson kívüli körforgásos termékek tekintetében ez megvalósítható, nem jelent aránytalan többlet terhet, bár új és megoldandó feladat. A csomagolószer első belföldi forgalomba hozói is CsK kód, díjtétel összeg feltüntetése mellett értékesítik a fizetési kötelezettség esetén a csomagolószereket.

Holisztikus szemlélettel vizsgálva a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert fontos kérdéseket nem szabályoz, ilyenek például:

• Az adatok módosítására vonatkozó szabályok, lehetőségek (javítás, önellenőrzés)
• Láncügylet, háromszög ügylet kérdése.
• Ha elválik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alanya és a terméket külföldre kiszállító személye, vagy más, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alá tartozó termék előállításához felhasználó személye, úgy a jogszabály tervezet nem tér ki a kettős fizetési kötelezettség elkerülésére vonatkozó szabályokra (visszaigénylés, nem fizetés).
• A rendelet nem szabályozza a többutas, újrahasználható betétdíjas/visszaváltási díjas csomagolószerek csomagolásra felhasználóinak kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettségére vonatkozó szabályait.

A fenti kérdéseinket és aggályainkat megküldtük a társadalmi egyeztetésbe bevont azon szakmai szervezetek részére, akiknek tagjai vagyunk. Ezek közül talán a legnagyobb erővel bíró Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ), Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) és Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) részére is. Nem kérdés, hogy a környezet védelme és a hulladék lerakás csökkentése, a körforgásos gazdaság elérése kiemelt céljának kell lennie minden piaci szereplőnek. Viszont az indokolatlan adminisztrációs terhek, valamint a számtalan jogértelmezési kérdés ezt a célt legkevésbé sem szolgálja. Reméljük, hogy a politikai döntéshozók egy, a célt szolgáló, eredményes, pontosan definiált jogszabályi háttért alakítanak ki és fogadnak el, meghallgatva a piaci szereplők szakmai érveit is.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk eligazodni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer „gyártókra” vonatkozó előírásokban. A Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.

Declaration

The Green Tax Service Ltd. hereby declares that the person compiling this professional information material performed the task to the best of his knowledge, trying to compile the deepest analysis based on the information, and acted with the expected care and caution.

This summary does not contain the regulations provided for in the Complete Product Fees Act and its implementing decree, only its most significant points. Its purpose is not to cite the references to completeness and legal norm in detail, but to provide practical guidance, the primary purpose of which is clarity.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

Green Tax Service Ltd. excludes its liability for possible errors and omissions. GREEN TAX SERVICE Kft. has no competence to interpret the legislation, it does not bind the courts or authorities in a possible legal dispute.