Keletkezett hulladékok utáni termékdíj kötelezettség szabályai

Keletkezett hulladékok utáni termékdíj kötelezettség szabályai

A környezetvédelmi termékdíj törvény egyik célja, hogy a környezetet terhelő vagy veszélyeztető termékek által okozott környezeti veszélyeztetések, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. Tehát a hulladékképződést kívánja végeredményében díjfizetéssel terheli. Sok esetben a hulladék nem termékdíj fizetésre kötelezett vállalatoknál keletkezik. Vizsgáljunk meg néhány hulladékképződési esetet és nézzük, meg, hogy a termékdíj kötelezettség kit is terhel valójában.

Jelen szakcikkünkben néhány eset példán keresztül fogjuk megvizsgálni a kötelezettség fennállását. Természetesen, ha a hasonló hulladék nem az itt bemutatott tevékenységi körrel rendelkező vállalatnál jelenik meg a szabályok arra is hasonló módon érvényesek. Meg kívánjuk jegyezni továbbá, hogy minden ügylet egyedi, ezért kérjük, vegyék fel velünk a kapcsolatot a kötelezettség pontos megállapítása érdekében.

Külföldi alapanyagot felhasználó gyártó vállalat csomagolási hulladékai: A külföldi alapanyagok kicsomagolását követően létrejött csomagolási hulladék után, mint a csomagolási hulladék első belföldi birtokosát a termékdíj kötelezettség a gyártó vállalatot terheli. Ezen a tényen még az sem változtat, hogy ha esetleg a gyártási tevékenységét a bérgyártás keretén belül végzi el, ugyanis még, ha sem az alapanyagon, sem a végterméken tulajdonjogot nem is szerez, a kicsomagolást követően létrejött csomagolási hulladék az Ő birtokában van.

Logisztikai szolgáltatók kicsomagolás után keletkező hulladéka: Ez a kérdés a termékdíj törvény egy legvitatottabb és legtöbb kérdést generáló jogesete, ugyanis a jogszabályváltozás, ami 2016-ban lépett érvényben, némileg ellentétes volt a piaci gyakorlattal. A tájékozott adóalanyok tisztában voltak azzal, hogy saját célú felhasználás (külföldi cikk kicsomagolása) után a kötelezettség keletkezik. A kérdés abban rejlett, hogy a kicsomagolást ténylegesen végző, vagy a kicsomagolás megrendelője, a termék, vagy alapanyag tényleges tulajdonosát terheli-e a kötelezettség. 2016. január elsejét követően ezt a kérdést a termékdíj törvény egyértelműen szabályozza. Ez a módosítás egy olyan hulladékképződést is lefedett, amikor nem történt a cikk életében belföldi forgalomba hozatal, csak kicsomagolás, ami során csomagolási hulladék keletkezett. Tegyük fel például, hogy egy Németországból érkező áru, a részleges kicsomagolást vagy átcsomagolást követően például Szlovákiában került kiszállításra. A kicsomagolás miatt keletkezett csomagolási hulladékról gondoskodni kell, tehát ez után is beáll a kötelezettség, még akkor is, ha magát a cikket nem belföldön hozzák forgalomba. A logisztikai szolgáltatóknál a legnagyobb kihívás megállapítani, hogy a betárolt cikkek tekintetében mi az áru útja, illetve, hogy történik-e bármi olyan tevékenység, amikor a cikkek nem az eredeti, beérkezés során meglévő csomagolásba kerül továbbszállításra.

 A külföldről behozott termék kicsomagolását követő csomagolási hulladék utáni kötelezettség fennállásának megállapítása érdekében továbbá meg kell vizsgálni, hogy a külföldről történő behozatalt (az államhatár átlépését) követően történt-e tulajdonjog átruházás, vagy sem. Amennyiben a külföldről behozott áru csomagolását képező termékdíjköteles csomagolószerek tulajdonjogának átruházására nem került sor a csomagolás teljes, vagy részleges lebontását megelőzően, abban az esetben a csomagolási hulladék első belföldi birtokosát, azaz a logisztikai szolgáltatót, mint a csomagolás lebontását (kicsomagolását) ténylegesen végzőt terheli.

A törvényi meghatározás szerint a külföldről behozott áru csomagolását alkotó csomagolószer (mint termékdíjköteles termék) – tulajdonjog átruházás hiányában – a csomagolás lebontásának művelete eredményeként a csomagolási hulladék birtokba kerülése keletkeztet saját célú felhasználással termékdíj-kötelezettséget. Természetesen a belföldi adóalanytól, belföldi felrakási címről érkezett cikkek kicsomagolása után nem keletkezik kötelezettség, ha az után már valaki megfizette a termékdíjat.

Doboz üzem gyártási hulladékai: Egy hazai termelő vállalat elsősorban hullámkarton dobozok, betétlapok és hasonló csomagolószerek gyártásával foglalkozik. A hullámkarton lemezekből vágják ki a kimetszett dobozokat, a vágás során szélvágatok keletkeznek, melyek hulladékká válnak. A gyártás alatt, például a klisé, szerszám, vagy akár a gép beállítása során, illetve a nyomtatás következtében keletkezhet egyéb selejt is. Továbbá előfordulhat az is, hogy a minőség ellenőrzés megállapítja, hogy a tűzés, ragasztás, vagy a nyomtatott minta nem megfelelő minőségű, így a termék nem eladható a vevő számára. Papír hulladékként tömörítésre és eladásra kerülnek. Bizonyos selejt mennyiségeket felhasználnak a kiszállításra kerülő áru alá, mint pántolási alátét.

A gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék után nem keletkezik termékdíj kötelezettség, amennyiben az hulladékként hulladékkezelőnek átadásra kerül. Az utólagos minőség ellenőrzés is tekinthető a gyártási folyamat részeként, hisz az megelőzi a készletre vételt és ez által az eladást. Kiemelten fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben a hulladék azonosító kód nem vonatkozhat csomagolási hulladékra, mert az visszaélésre adhat okot, és bírság kockázatát jelenti a hulladék termelőnél. De, ha a selejt mennyiség felhasználható a gyártó üzemnél csomagolásra a pántolás során, az nem hulladék, tehát az után a kötelezettség viszont keletkezik.

Műanyag zsákokat gyártó vállalat vevői visszáruja: a kész termékek eladásra kerültek, viszont a vevő minőség ellenőrzése vette észre, hogy az adott cikkek sérültek, nem megfelelő minőségben kerültek legyártásra a műanyag üzem által. A vevő a termékeket visszaküldte, és kért helyette megfelelő mennyiségű, kifogástalan minőségű terméket. A vállalt a zsákokat ledarálta és újra terméket állított elő. A termékdíj törvény ide vonatkozó rendelkezései: számviteli nyilvántartásokba felvett, a késztermékként forgalomba hozott, majd a vevői minőségi kifogással érintett visszáru után nem keletkezik termékdíj-kötelezettség a technológiai folyamatba visszavezetett maradékanyag vagy a selejt felhasználása esetén. Amennyiben azokat a gazdálkodó a gyártási folyamatba nem vezeti vissza és hulladékként kezeli, beáll a termékdíj kötelezettség, a késztermék leselejtezése saját célú felhasználásnak minősül.

Üdítőital palackozó üzem PET palack hulladékai: a palackokat előformából fújja a vállalat, majd beletölti a terméket, végül készletre veszi. Három leggyakoribb hulladékképződés fordul elő, a fújás, a töltés során, valamint a késztermék is hulladékká válhat. A fújási selejt tipikus gyártási, technológiai hulladék, nem keletkezik kötelezettség utána, de mint a hullámkarton doboz üzem esetén, a hulladék kezelőnek való átadás során a hulladékok azonosító kódjára igen komolyan oda kell figyelni. A töltő sorra már a minőségileg megfelelő palackok kerülnek fel, tehát ha abban a folyamatban selejt képződik, azután viszont a kötelezettség beáll. És ez már csomagolási hulladék a hulladékos azonosítás szerint. Ha a késztermék szavatossága lejár, kiderül, hogy baktériumot tartalmaz, szennyezett, vagy bármi okból kifolyólag nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, ebben az esetben, mivel már a csomagolás maga létrejött, a termékdíj kötelezettség is keletkezik.

Porszívó gyár külföldről behozott elektromos motor hulladékai utáni kötelezettség: A termékdíj-köteles termék (mint jelen esetben az elektromos motor) alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak, így e tekintetben termékdíj-kötelezettség sem keletkezik, de hangsúlyozni szükséges, hogy a hulladékká válásnak a gyártási folyamat során kell megtörténnie. Ha a beépülő termék eleve hibás (vagy bármilyen oknál fogva nem visszük be a termelésbe) a fenti kitétel nem teljesül, hiszen a termékdíj-köteles termékről még a gyártási folyamatot megelőzően kiderül, hogy nem használható fel és az a társaság nem küldi vissza a külföldi cégnek, hanem hulladéként kezeli. Az így keletkezett mennyiség után saját célú felhasználás címén termékdíj-kötelezettség keletkezik.

Declaration

The Green Tax Service Ltd. hereby declares that the person compiling this professional information material performed the task to the best of his knowledge, trying to compile the deepest analysis based on the information, and acted with the expected care and caution.

This summary does not contain the regulations provided for in the Complete Product Fees Act and its implementing decree, only its most significant points. Its purpose is not to cite the references to completeness and legal norm in detail, but to provide practical guidance, the primary purpose of which is clarity.

The findings, opinions and suggestions described in the professional material reflect the legal interpretation and professional opinion of the author and qualify as a recommendation and not an exclusive method. The statement of Green Tax Service Ltd. contains the professional opinions, suggestions and methods provided by the provisions of the Product Fees Act and the applied market practice to the maximum.

Green Tax Service Ltd. excludes its liability for possible errors and omissions. GREEN TAX SERVICE Kft. has no competence to interpret the legislation, it does not bind the courts or authorities in a possible legal dispute.