A hazai jogrendben a környezetvédelmi termékdíj, mint a fenntartható hulladékgazdálkodás finanszírozó rendszere némi, ámbár nem nagy túlzással nem más mint „egy zöld köntösbe bújtatott adó”. Mint minden adót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőriz és annak nem megfelelő adózói betartása, vagy figyelmen kívül hagyása komoly szankciókat vonhat maga után. Ugyan ez érvényes a hulladékgazdálkodási kötelezettségekre is, annyi különbséggel, hogy ezt a „Zöldhatóság” ellenőrzi.
Jelen cikkünkben a szankció rendszer kockázatait fogjuk bemutatni, azzal a fenntartással, hogy nincs üveggömbünk, amiben látjuk az esetleges konkrét eljárást, ugyanis nagyon fontos, hogy minden ellenőrzés valójában nem a hatóság és a vállalat, hanem emberek között zajlik, így annak szerves része a „pszichológiai hadviselés”, mely nagyon jó és nagyon rossz irányba is el tudja vinni a dolgokat.
Nagyon sok vállalkozás elfelejti, hogy a környezetvédelmi termékdíj semmivel nem alacsonyabb jogrendű szabályozás, mint az Áfa, vagy az Szja. törvény. Az, hogy a szennyező – termékdíjköteles – terméket kibocsátó (gyártó, behozó, átvállaló) vállalat számára nem opció, hogy hozzájárul-e a hulladékgazdálkodás költségeihez, vagy sem. A környezetvédelmi termékdíj nem egy díj, amit a környezetükkel törődő vállalatok a pozitív példamutatásuk miatt elismerésként kapnak, hanem egy szankció rendszer a „szennyező fizet” elv alapján.
Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel: a környezetvédelmi termékdíj
A termékdíjbírság mértéke a termékdíjhiány száz százaléka. Halkan megjegyzem, hogy más adók esetén ez ötven százalék, tehát nagyobb „gazfickók” vagyunk, ha a termékdíjat nem fizetjük meg, mintha a jövedelmünket titkolnánk el az Adóhatóság elől.
A termékdíj jogellenes visszaigényelése, egyéni hulladékkezelés teljesítését választó kötelezett nem teljesítése esetén a termékdíj-különbözet után megállapított hiány háromszorosa szerinti összeg.
Ha termékdíj hiányt állapít meg a hatóság, akkor mulasztást is elkövetünk, aminek szintén van egy lehetséges szankciója. Mulasztási bírság mértéke 500 ezer forint is lehet. Fontos, hogy a termékdíj kötelezettség nem csak azt jelenti, hogy fizetek-e vagy sem, hanem a jogszabály kilenc darab kötelezettséget ír elő, ráadásul a legtöbb vállalkozás tekintetében negyedéves gyakorisággal.
A termékdíj-kötelezettség a következőkből áll:
. bejelentkezési,
. bejelentési, változás-bejelentési
. termékdíj-megállapítási, termékdíj-előleg megállapítási
. termékdíj-bevallási, termékdíj-előleg bevallási
. termékdíj-fizetési, termékdíj-előleg fizetési
. bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,
. nyilvántartás-vezetési
. adatszolgáltatási, ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is
. nyilatkozattételi
Tehát mulasztási bírság kiszabására a legszigorúbb jogértelmezés szerint minden jogcím tekintetében lehetőség van, az elévülési idő pedig az általános adó jogszabályok szabályok szerinti öt év, kivéve, ha volt minden adónemre és költségvetési támogatásra kiterjedő, lezárt időszakot keletkeztető ellenőrzés.
Most térjünk rá a speciális hulladékgazdálkodási területekre, melyekben a Green Tax Service Kft. segítséget tud nyújtani a környezet védelme és nem utolsó sorban a büntetések elkerülése érdekében.
A 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet, mely az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről
Számszerűsítve néhány jellemző mulasztási szankciót:
. ha a gyártó a bejelentési kötelességét nem teljesíti: 200 000 forint
. ha a gyártó adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen vagy nem teljesíti: 200 000 forint,
. ha a gyártó a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget nem teljesíti: 350 000 forintban,
. ha a gyártó a hasznosítási, valamint az ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti, vagy az elektromos berendezésben a veszélyes anyagok alkalmazásának külön jogszabályban meghatározott határértékét túllépi 300 000 forintban állapítja meg.
Tehát ha valaki, a bejelentési és az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti és 5 éves elévülési idővel számolunk, az 1 200 000 Ft-os mulasztási szankciót is magával vonhat legrosszabb esetben, az egyéb kötelezettség szegéseket nem is vizsgálva.
A 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, mely az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről
Számszerűsítve néhány jellemző mulasztási szankciót:
. ha a gyártó a bejelentési kötelességét nem teljesíti: 1 000 000 forint
. ha a gyártó adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen vagy nem teljesíti: 500 000 forint, mely ismételt kötelezettségszegés esetén 1 000 000 forintig terjedhet
. ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget nem teljesíti: a kötelezettségszegés mértékével arányos összeg, azonban legfeljebb 500 000 forint
. ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a visszavételi kötelezettségét nem teljesíti: 500 000 forint
. ha a kereskedő az átvételi kötelezettségét nem teljesíti: 100 000 forint, mely ismételt kötelezettségszegés esetén 250 000 forintig terjedhet
. ha a gyártó az általa forgalmazott hordozható elem, illetve akkumulátor tömegéről valótlan adatot szolgáltat és ez által begyűjtési kötelezettségét a valósnál kisebb mértékűnek tünteti fel, a szolgáltatott adat és a valós mennyiség közötti eltérés minden kg-ja után 1000 forint
. ha a gyártó az elem, illetve akkumulátor forgalmazási előírásait szegi meg: 2 000 000 forint.
Tehát ha valaki, a bejelentési és az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti és 5 éves elévülési idővel számolunk, az 6 000 000 Ft-os mulasztási szankciót is magával vonhat legrosszabb esetben, az egyéb kötelezettség szegéseket nem is vizsgálva.
Hulladékgazdálkodási bírság
Ennek megállapításáról és módjáról a 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet ad szabályozást. Ez igen szerteágazó és sok ismeretlenes egyenlet alapján határozza meg a szankció rendszert.
Azt le kell szögezni, hogy akinél éves szinten, a helyi közszolgáltatónak átadott kommunális hulladékon kívüli hulladéka keletkezik, annak nyilvántartás vezetési kötelezettsége áll fent. Ha bizonyos mennyiséget meghalad éves szinten a keletkezett hulladék, akkor adatszolgáltatási kötelezettsége is keletkezik.
Az adatszolgáltatási kötelezettség abban az esetben áll fent, ha a hulladéktermelő telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, nem veszélyes hulladék a 2000 kg-ot, nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja. Az adatszolgáltatás csak akkor teljesíthető, ha az előbb említett tömeg adatok elérése esetén a hulladéktermelő be is jelentette ezirányú kötelezettségét az „átlépést követő” 15 napon belül.
A hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási, nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettségek, elmulasztása esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül 200 000 Ft lehet. Veszélyes hulladék esetén ez azt összeg többszöröse is lehet, ugyanis ennél megjelenik szorzószámként a tízes szám, amivel fel kell szorozni az alapbírságot.
Annak ellenére, hogy a bírság tételek igen magasak, azok elkerülésére van lehetőség, melyben segítséget tudunk nyújtani, ráadásul a büntetési tételhez képest társaságunk biztosan olcsóbban dolgozik, mint a fent említett hatóságok. A büntetéshez képest a „rendrakási költség” elhanyagolható, úgy gondoljuk, hogy egy felelősen és fenntarthatóan működő vállalnál nem kérdés, hogy erre a területre is hangsúlyt kell, hogy fektessen, illetve a „Nagytestvér” nagyon sok mindent lát”, lehet, hogy már célkeresztben van a vállalatunk. Nem érdemes kockáztatni.
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai tájékoztatóval segítséget tudtunk nyújtania környezetvédelmi termékdíj, elektromos és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, valamint a keletkezett hulladékokkal kapcsolatos mulasztások szankcióinak bemutatásában. További kérdésük esetén a Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.
English 
Hungarian