„Merre visz az EPR-es út?” Avagy tapasztalatok és javaslatok a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatosan

„Merre visz az EPR-es út?”

Avagy tapasztalatok és javaslatok a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatosan

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) turbulens változásai (vagy bizonyos esetekben pont a stagnálása) a 2025-ös évben is próbára tette a piaci szereplőket. Ezek a szereplők, tanácsadók, szakmai érdekképviseleti szervek igyekeztek közös álláspontot kialakítani sok-sok kérdésben és minden fórumon jelezni ezt a témáért felelős Energiaügyi Minisztérium, valamint a MOHU Zrt. képviselői felé. 

Szeretném hangsúlyozni, hogy a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége (VJASZSZ) termékdíj és EPR tagozatvezetőjeként nem csak a saját tapasztalatomat, hanem az EPR tanácsadással foglalkozó tagozati tagok tapasztalatai alapján kialakított egységes véleményünket képviselem. Bizonyos javaslataink átültetésre kerültek a jogszabályba, sok esetben kaptunk iránymutatást, de további módosítások szükségesek a Tagozat, illetve a Szövetségek álláspontja alapján. Továbbá fontos, hogy más szakmai szervezetekkel is együtt dolgozunk, jogszabályt értelmezünk, álláspontot alakítunk ki (CSAOSZ, KSZGYSZ, HOSZ).

A jelenleg alkalmazott EPR rendszerrel kapcsolatosan három fő problémakört határozhatunk meg: 

·         Magas EPR díjak

• Adminisztrációs és hulladékgazdálkodási terhek, nehézségek
• Nagyszámú rendszeren kívüli, potyautas kötelezett. 

Most pedig nézzük meg ezeket kicsit mélyebben:

Magas EPR díjak

Derült égből villámcsapásként érte az EPR kötelezett vállalatokat a rendkívüli, 2025. október 1-jén hatályba lépő évközi díjtétel módosítás. Ennek tervéről jó eséllyel csak egy nagyon szűk kör tudhatott, hisz a szakmai szervezetek, érdekképviseletek ezt álmukban sem gondolták. További nehézséget okozott, hogy a felkészülésre még a minimálisan elvárható harminc nap sem állt rendelkezésre, ugyanis a rendelet 2025. szeptember 23. napján jelent meg. Az összes kereskedelmi megállapodást ez felülírja, hiszen ez -főleg az élelmiszeriparban, ahol forintokon megy az alku- igencsak megcsorbítja a vállalatok jövedelmezőségét. Ezt megelőzően is az Európai Unió egyik leginkább költséges EPR rendszerét üzemeltettük.

Kicsit vizsgáljuk meg a díjtétel módosítást részleteiben. A társított (kompozit) csomagolás díja magasabb lett a papír díjtételénél, ami, ha abból indulunk ki, hogy az EPR díjak tükrözik a hulladék kezelés díját, ami a társított esetén magasabb, akkor valójában a korábbi alacsonyabb díjat nem értettük. Szintén „nem értjük” a nem újrahasználható fém 198 Ft/kg-os szolgáltatási díját sem, ami ugyan „csak” 6,5%-os emelkedés, viszont egy olyan anyagfajtánál, aminek a visszagyűjtése már a korábbi termékdíjas rendszerben is kiemelkedően teljesített, ha visszaemlékszünk ez volt az a csomagolás (sörösdoboz), amit a hajléktalanok a DRS rendszert megelőzően is kiszedtek a kukákból és gondoskodtak a hulladék leadásáról.

Üveg csomagolás esetén a 107 Ft-ra változás közel 40%-os díjemelést jelent, ami szintén az élelmiszeriparra terhelődik, ugyanúgy, mint a sütőolaj és -zsír esetén a 36 Ft/kg-ról 62 Ft/kg-ra változása, mely 72%-os növekményt jelent.  Az autóipar sem járt jobban, ugyanis az átalánydíj 30-40%, valamint a tételes gépjármű, illetve gépjármű elem, akkumulátor 60-70%-os változáson esett át. A rendszer igazi „vesztesei” a bútoripari cégek, ahol a díjtétel 17 Ft/kg-ról 51 Ft/kg-ra emelkedett, azaz megháromszorozódott.

2025. október 14-én kedden azonban a Magyar Közlönyben újabb energiaügyi miniszteri rendelet jelent meg, amely szerint a reklámhordozó papírok kiterjesztett gyártói felelősségi díja visszaáll a 204 Ft-ról kilónként 94 forintra. Indoklás nincs. A rendeletmódosítás szerdától hatályos, de október 1-ig visszamenőleg érvényes, tehát mintha a díjemelés meg se történt volna, viszont kizárólag a reklámhordozó papírok tekintetében. Nyilván a hirtelen jött díjemelés a nyomdaipart is felkészületlenül érte, sőt a nyomdákat csőddel fenyegető rendeletként említették. A díjemelés visszavonása üdvözlendő, bár ez most mindenkinél húsba vágó kérdés, nem csak a nyomdáknál, hanem a ruha, bútor, gépjármű gyártóknál és behozóknál, sőt, a sütőolaj esetében az élelmiszeriparnál is.

Adminisztrációs és hulladékgazdálkodási terhek, nehézségek

A potyautas cégekről még a későbbiekben szó fog esni. A díjak mértéke mellett a bonyolult adminisztrációs terhek is elrettentik főleg a kis kibocsátókat a rendszerhez való csatlakozástól. Ezeknek a kicsiknek opciós lehetőséget kell biztosítani a korábban a termékdíjas rendszerben meglévő átalány fizetésre éves bevallás és ellenőrizhető nyilvántartás vezetése mellett. Azért az már ne okozzon gondot senkinek, hogy hány kg csomagolószert vásárolt, főleg, ha az csak éves pár számlát érint. Felmerült az egyeztetéseken továbbá, hogy a csomagolószer forgalmazók „visszavállalhassák” az EPR díjat. Nyilván ez rájuk adminisztrációs teher, de piaci lehetőség is. Egy csekély csomagolószer felhasználó, ha nem akar az általános szabályok szerint bajlódni, sőt még az átalány is terhes számára, de csomagolást végez, akkor így maga a rendszer „jól járna”. Nincs ingyen vacsora, olyan jogszabályt meg nem lehet alkotni, ami mindenkinek jó.

A jogszabályt a bevezetése óta ugyan többször módosították, viszont amiket a szakmai szervezetek „problémás, megoldandó területként aposztrofáltak”, azok jelenleg még nem kerültek kezelésre. Most bemutatjuk, hogy milyen jellegű módosításokat köszöntenének a piaci szereplők. A csekély mennyiségűek átalány díján és a visszavállalás lehetőségén túl még mindig nem kerültek jogalkotói szinten elfogadása például: egyszerhasználatos (SUP, ÉHMT) csomagolások speciális szabályainak kivezetése, meghatalmazott képviselő korlátlan felelősségének eltörlése, újrahasználható csomagolószerek pozitív, EPR díjban megjelenő ösztönzése,  bérgyártás, bércsomagolás szabályaink normaszövegbe való emelése, elektromos és elektronikai termék utáni kötelezettség pontos lehatárolása, fogalmak tisztázása (például: önálló funkció, berendezés, gyártásközi elektronika), EPR bevallási határidő kitolása, EPR adatszolgáltatások módosításának lehetősége a hatósági ellenőrzésre rendelkezésre álló elévülési idő alatt, az EPR díj visszaigénylés lehetőségének megteremtése – amennyiben nem belföldön válik végül hulladékká a cikk, de hosszabb az értékesítési lánc, mint két szereplő. Ezek a javaslatok mind egy átlátható, leszabályozott rendszert vetítenének elő, mely garantáltan még a koncessziós társaságnál is nagyobb EPR bevételt realizálna annak „igazságossága” okán.

Nagyszámú rendszeren kívüli, potyautas kötelezett

Értjük, hogy a koncessziós társaság prognosztizált EPR bevételei elmaradtak az elvártaktól, viszont a szakmai szervezetek álláspontja szerint több tízezres azoknak a potyautas cégeknek a száma, akik nincsenek benne a rendszerben ezidáig. Ezek helyett a cégek helyett a „révészt” úgy tűnik, hogy a jogkövető cégek fizetik, tovább torzítva az eddig is igen éles versenyhátrányt a „megbúvókkal szemben”. Tisztában vagyunk azzal, hogy az előírt Uniós gyűjtési és hasznosítási százalékoktól elmaradunk, fejleszteni szükséges, amihez meg pénz kell, viszont ez valójában egyöntetű, egységes és igazságos „közteherviselés” mellett valósulhat csak meg. 

Minden jogszabály annyira erős, amennyire betartatják. Aki benne van, az jó eséllyel törekszik a jogszabályoknak való megfelelésre, viszont a legnagyobb problémát a rendszeren kívüliek jelentik. A szakmai szervezetek a jogkövető cégek érdekeit képviselik és látják melyek azok az iparágak, melyeknek a szereplői sok esetben kívülállók (tisztelet a kivételnek).

Az, hogy mi lesz az ellenőrzések várható módszertana, jelenleg nem ismert. Üveggömbünk ugyan nincs, de információnk szerint a kockázatértékelés módszertana kialakítás alatt van, illetve az ellenőrzési terv a 2025-ös évre előír célszámokat és irányokat. Le kell szögezni, hogy a „Nagytestvér” mindent is lát, valamint a hatóságok egymással beszélgetnek, információt és adatot cserélnek a megfelelő jogszabályi előírások mentén.

Amik alapján a hatósági célkereszt vállalkozásunkra irányulhat: (nem csak ezek, de ezek a leginkább jellemzők):

·         Vámhatározatok – az adó ág látja a harmadik országos termék beszerzéseket. A vámokmányokon, vámhatározatokon látszik a termék vámtarifaszáma és annak tömege is.

·         KSH Intrastat adatszolgáltatások – bizonyos cégek kötelezettek intrastat adatszolgáltatásokra a közösségi termék beszerzések tekintetében. Ennél is fontos adatigény a vámtarifaszám és a tömegadatok.

·         Közösségi áfabevallás – A60-as nyomtatvány. A könyvelők, ha látnak magyar adószám nélküli termékbeszerzést az Unión belül, Ők ezt a nyomtatványt biztosan ki fogják tölteni (akár egy óvatlanul magyarnak tűnő honlapról történő rendelés esetén is).

·         Termékdíj bevallások – aki érintett volt a termékdíjban, az jó eséllyel az EPR rendszerben is érintett lett. Néhány jellemző kivétel azért akad, például a raklap gyártó, aki nem pántol és nem hoz be külföldről semmit, Ő nem érintett az EPR rendszerben, de minden más szereplő igen.

·         Csomagolószer beszerzők – az online számlaadatokból látszik, hogy ki vásárolt csomagolószereket. Természetesen ezek között lehet néhány, fent említett kivétel kategória is, mint például a csomagolószer kereskedők, vagy azok a beszerzők, akik kizárólag külföldi értékesítéshez használnak fel csomagolószert, de kockázati elemként, vizsgálandó területként meg kell említeni Őket is. Meg kell jegyezni, hogy a következő mondat nem a csomagolószerre, hanem annak csomagolására vonatkozik, mely önmagában félreértésre ad okot: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”, támogatja azt, hogy a kötelezettek ne ismerjék fel a kötelezettségüket.

A büntetési tételek viszont magasak. Általánosságban elmondható, hogy az alapbírság 200 000 Ft, mely elmaradt regisztrációkra és adatszolgáltatásokra is alkalmazható. A rendszer indulása óta egy regisztrációt, illetve 9 darab adatszolgáltatást kellett legrosszabb esetben teljesíteni. Akinek az adott negyedévben nem volt fizetési kötelezettsége, de korábban volt, akkor a fizetési kötelezettség nem keletkezésére vonatkozó adatszolgáltatás benyújtása is kötelezettség. Továbbá a meg nem fizetett EPR díjat meg kell fizetni, melyre a hiányra vetített 50%-os mértékű további büntetés is hozzáadódik.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya, Koncessziós Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály az EPR szempontból eljáró hatóság (OHH – Országos Hulladék Hatóság). A MOHU-nak nincs ellenőrzési jogköre, viszont a piaci szereplők, szakmai érdekképviseleti szervek a magas EPR díjak okán, és a rendszerből kimaradók versenytorzító magatartását megelőzendő a NAV Rendészeti Főosztály vagy a megyei illetőségű hulladékhatóságok bevonását szorgalmazzák a potyautasok felderítésének érdekében, de ezzel kapcsolatosan a jogalkotói szándék nem ismert.

Bízunk abban, hogy ha sokat „mantrázzuk” a fenti pontokat, akkor imáink megfelelő helyeken meghallgatásra találnak, ezáltal egy igazságos, nyomon követhető, transzparens és a hazai hulladékgazdálkodást előmozdító rendszer épül fel.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet által előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.