A visszaigénylés környezetvédelmi
termékdíj törvény egyik leginkább bonyolult, mély szakmai tudást és alapos
odafigyelést igénylő jogintézménye. Nagyon szigorú nyilvántartási rendszert és
formai megfelelést ír elő a jogszabály és magas büntetési tételeket. Amennyiben
a bevallás VIS lapja kitöltésre kerül, jó eséllyel megjelenhet a Nemzeti Adó-
és Vámhivatal és kérdéseket tehet fel, amikre célszerű jó előre
felkészülni.
A
jogszabály egyik kimondatlan alapelve, hogy azokat a cikkeket terhelje, amik Magyarországon vállnak hulladékká,
illetve egy adott cikk után csak egyszer
keletkezzen a kötelezettség. Tehát például ha a termék elhagyja az országot
önállóan, külföldre kerül értékesítésre, termékdíjköteles termék alapanyagaként
kerül felhasználásra, vagy a csomagolószert nem csomagolás előállítására
használják fel, úgy lehetőség van optimalizálni a termékdíjas folyamatokat a
visszaigénylés lehetőségével.
Ha
megállapítást nyert, hogy a visszaigénylési jogosultságunk fennáll, akkor meg
kell vizsgálni, hogy a háttér
dokumentáció és a nyilvántartásunk
biztonságosan megfeleltethető-e a jogszabályi előírásoknak.
Kezdjük
a háttér dokumentáció alap bizonylatával, ami nem más, mint a beszállítói számla. A számlán kell
feltünteti a törvényben előírtakat pontosan, ugyanis ebből állapítható meg,
hogy a kötelezett eleget tett az előírásoknak. Ez az egyik legfontosabb és
egyébként maximálisan logikus szabály, hogy termékdíjat azon termékek után
lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése ténylegesen és igazolható módon
megtörtént.
Mi
van abban az esetben, ha a számla nem
tartalmazza a jogszabályi előírásokat? Sajnos ezen a ponton meg is állt a
visszaigénylésünk lehetősége. A visszaigénylésre jogosult vevő igénye alapján
kell feltüntetni a visszaigénylési „záradékot”, ha ez nem valósul meg, a
beszállító nem tesz eleget a számlán való feltüntetési kötelezettségének, ami a
számla be nem fogadására, visszautasítására teremt jogalapot. Fontos, hogy itt
is a számla befogadására vonatkozó általános szabályok az érvényesek.
Ez
a helyzet kezelhető, de mi van abban az esetben, ha a visszaigénylésre jogosult
vevő utólagosan kap észbe, hogy mégiscsak szeretne visszaigényelni, de a számla
tartalmában nem alkalmas a fent leírtaknak? Na, itt kezdődhetnek el a viták a
felek között, amit célszerű békés úton rendezni. A legbiztonságosabb eljárás,
ha a beszállító javítja
visszamenőlegesen a számláit, újra
kiállítja azokat. Megítélésem szerint méltánytalan, hogy egy vevő, akár
elévülési időn belüli teljes időszakra hirtelen észbe kapva szeretné a
beszállítóval az összes számlát újra gyárttatani, bár láttunk már ilyet, mely
esetben az „erősebb kutya” érdekei
érvényesülnek. Szerencsére a csomagolóipar nagy szereplői már eleve úgy
számláznak, hogy az a visszaigénylés lehetőséget magában hordozza. Megoldást
kínálhat a számlával egy tekintet alá
eső okirattal történő javítás. Ebben az esetben a visszaigénylőnek kell
méltányolnia a visszaigénylésben rejlő kockázatokat. Termékdíj képviselőként
minden esetben felhívjuk a partner figyelmét, hogy mérlegeljen és a
kockázatokat számításba véve hozza meg a döntéseit, mert amennyiben a számlán
való feltüntetés nem a számlán történik meg, úgy az után nem áll módunkban
felelősséget vállalni, mert az már számviteli, pénzügyes kérdés, ahol a
számlázás szabályai az irányadóak.
Tegyük
fel, hogy a beszállítói számlán „mindent le tudunk pipálni”, aminek rajta kell
lennie, most már csak a visszaigénylési nyilvántartást kell kialakítani. Mindenekelőtt az ügylet megtörténtét kell
minden kétséget kizáróan bebizonyítani. Például a külföldre történő értékesítés
számlával vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirattal és
szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható. Tehát „mérleg elv szerint”
össze kell kötni a beszállítói számlát a külföldre kiszállítások számlájával,
vagy fordítva. Logikusan ebből látja a hatóság, hogy csak annyi termékdíj lett
visszaigényelve, amennyi ténylegesen megfizetésre került és a termék elhagyta
az országot. Kimondottan fontos, hogy a nyilvántartás mind a törvény, mind a
végrehajtási rendeletben előírtaknak megfeleljen, ellenkező esetben ugyan maga
a visszaigénylési jogosultság fennáll, viszont a tartalmi előírásoknak való meg
nem felelés miatt maga a tényleges visszaigénylés nem jogszerű, tehát
jogosulatlanná válik arra.
A
visszaigénylés legnagyobb kockázatát a magas büntetési tétel jelenti, ugyanis a
termékdíjbírság mértéke a visszaigényléssel érintett összeg háromszorosa.
Kimondottan
haladó termékdíjjal foglalkozó kollégáknak ajánljuk kizárólag a
visszaigénylésben gondolkozást. Mivel a jogszabály több alternatív lehetőséget
is biztosít a visszaigénylés elkerülésére (átvállalási szerződés, termékdíj
raktár, nyilatkozat), ezért azzal csak és kizárólag különösen indokolt esetben javasolt
élni, zárt nyilvántartási rendszer és kellően magas visszaigénylendő összeg
esetén.
Declaration
The Green Tax Service Ltd. hereby declares that the person compiling this professional information material performed the task to the best of his knowledge, trying to compile the deepest analysis based on the information, and acted with the expected care and caution.
This summary does not contain the regulations provided for in the Complete Product Fees Act and its implementing decree, only its most significant points. Its purpose is not to cite the references to completeness and legal norm in detail, but to provide practical guidance, the primary purpose of which is clarity.
A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja
az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények,
javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét
tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de
jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX
SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.
A GREEN TAX SERVICE Kft. nem
rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban
foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat,
hatóságokat nem köti.