Válaszok az EPR rendszerben – 4. rész

Válaszok az EPR rendszerben – 4. rész

Az EPR rendelet már több, mint két éve lépett életbe, és számtalan kérdés merült fel az előírásokkal kapcsolatosan. Ugyan a jogszabályt többször módosították, viszont nagyon sok kérdés továbbra sem került tisztázásra normaszöveg szinten. Mostani cikkünk célja az elmúlt időszakban felmerült kérdésekre kapott jogalkotói állásfoglalásokban szereplő válaszok bemutatása.

Lényeges megjegyezni, hogy az állásfoglalások leginkább releváns részleteit mutatjuk be, viszont felhívjuk a figyelmet, hogy a jogértelmezés minden esetben a kötelezett feladata és felelőssége. Jelen szakmai összefoglaló néhány felmerült kérdésre próbál választ adni a rendelkezésre álló állásfoglalások alapján.

 1. Keletkezik-e EPR fizetési kötelezettsége a csomagolást végzőnek a gyártási technológia során felhasznált csomagolószerek után?

Folyamat leírása: hazai gyártó vállalat a termelési folyamat során a félkész terméket becsomagolja, azokat átszállítja telephelyen belül másik gyártócsarnokba, vagy akár az országon belül más gyáregységbe. A gyártási folyamat következő lépése során a félkész termék kicsomagolásra kerül, a csomagolásból belföldön csomagolási hulladék képződik.

Jogértelmezés: A gyártási technológia során a félkész áruk csomagolására használt csomagolás hulladékká válásával saját célú felhasználással kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettsége keletkezik a gyártónak.

2. Keletkezik-e EPR fizetési kötelezettsége a csomagolószer első belföldi forgalomba hozójának a Csomagolási kormányrendelet (Cskr) 1. melléklet 2.1.-ben meghatározott cikkek esetén, amennyiben azok bolti kiskereskedelmi értékesítés esetén magánszemély végfelhasználó felé kerülnek értékesítésre?

Folyamat leírása: Hazai gyártó, közösségi, vagy importáló vállalat, aki első belföldi fogalomba hozónak minősül eldobható tányérok és poharak, háztartási fólia (folpack, frissen tartó fólia), szendvicses zacskók, alufólia tekintetében. Ezeket a termékeket az értékesítési lánc végén bolti kiskereskedelmi értékesítés során – értékesítés helyén eladott cikkek -jellemzően magánszemély vásárolja meg, mint „polc terméket’, és azokat nem az eladás helyén használja fel csomagolásra.

Jogértelmezés: Amennyiben az adott termék általános felhasználási céljára, jellemzőire — ideértve például a kialakítást, esztétikai elemeket, méretet, kiszerelést is —, nem tekinthető a Rendelet 11. § (1) bekezdés szerinti (ÉHMT) csomagolószernek, akkor a csomagolószer gyártót nem terheli kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség. Ennek vizsgálata azonban csak egyedileg, fentiek figyelembevételével lehetséges, a gyártó és a vevő közötti értékesítés során fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel szükséges tisztázni.

3. Tehet-e nyilatkozatot a kötelezett gyártó vevője, aki a sütőolajat sütésre használja fel? Illetve a valóban hulladékká váló mennyiség tekintetében minősül-e gyártónak a gyártó vevője, aki a sütőolajat sütésre használja fel és csak a hulladékká váló mennyiség után kell-e az EPR fizetési kötelezettségét teljesítenie?

Folyamat leírása: egy belföldi termékgyártóvállalat sütéshez a rendelet 1.9. pontjában meghatározott sütőolajat használ fel. A sütés során az olaj bizonyos mennyisége technológiai eljárás szerint beépül a termékbe, nagyobb részt hulladékká válik, mely sütőolaj hulladékként koncesszori alvállalkozó részére kerül átadásra.

Jogértelmezés: Tehát nem tehet nyilatkozatot a gyártó vevője, így a gyártónál a teljes mennyiség után keletkezik az EPR kötelezettség.

Akkor tehet nyilatkozatot sütőolaj vonatkozásában a vevő, ha a megvásárolt sütőolajat más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel, amelynek során a sütőolaj a technológiai eljárás szerint beépül az előállított termékbe. A sütőolaj sütésre történő felhasználása nem minősül más termékbe történő beépülésnek. Más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként) nem kerül felhasználásra a sütésre használt olaj, az csupán konyhatechnológiai eljárás részeként kerül felhasználásra.

4. külföldi tulajdonú többutas göngyöleggel kapcsolatos konkrét kérdések: Kell-e külföldi tulajdonú többutas göngyöleg csomagolásra történő felhasználáskor belföldön kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetni, ha a göngyöleg tulajdonjoga sem ingyenesen sem visszterhes átruházással nem kerül belföldi gazdálkodó tulajdonába?

Jogértelmezés: 2025. január 1-jétől hatályos szövege alapján nem minősül saját célú felhasználásnak a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől, amennyiben az elválasztott csomagolás nem válik belföldön csomagolási hulladékká. A külföldi tulajdonú újrahasználható csomagolószer belföldi gazdálkodók által csomagolásra történő használatával nem keletkezik kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség, amennyiben a használatot követően a termék nem válik belföldön hulladékká.

Nagyon fontos, hogy felhívjuk a figyelmet arra, ami minden állásfoglalás záradékaként megjelenik: „a jogértelmezés a jogalkalmazó mindenkori feladata és felelőssége. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, továbbá a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet alapján a minisztérium állásfoglalás kibocsátására nem jogosult, ezért minisztériumi tájékoztatásokban foglaltakra a jogalanyok és a hatóságok nem hivatkozhatnak, azok nem használhatóak fel peres vagy közigazgatási eljárás során”.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk néhány további nyitott kérdést megválaszolni a rendelkezésre álló állásfoglalások alapján. Kérdések esetén a Green Tax Service Kft. munkatársai állnak rendelkezésre.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet által előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.