Év közben ismét változik a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) kormányrendelet

Év közben ismét változik a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) kormányrendelet

2025. július 14-én megjelent a Magyar Közlöny 85. száma, melynek része a kormány 203/2025. (VII. 17.) Korm. rendelete, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról.

Az Európai Parlament és a Tanács új, rendeleti szabályozást fogadott el az elemekre és az akkumulátorokra vonatkozóan, valamint módosította az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvi szabályozást is. Mivel az akkumulátorok esetében már EU rendeletről beszélünk, az közvetlenül alkalmazandó a tagállamok számára, viszont az irányelvi kötelezettségeket át kell ültetni a hazai jogrendbe. Sajnos az egyéb módosítások technikai jellegűek, továbbra sem tartalmazzák a szakmai szervezetek javaslatait, amelyek megítélésünk szerint előmozdítanák az adminisztrációs terhek csökkentését, ami vélhetően a rendszerben jelenleg nem bent lévő, becslések alapján legalább harmincezres nagyságrendű kötelezettet a jogkövető magatartás felé irányítaná. 

Most pedig nézzük végig a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal kapcsolatos jogszabályi változásokat.

1. Gépjárműátalány módosítása

A jogszabály módosítás kimondja, hogy a díjátalány tartalmazza a gépjármű csomagolásának kiterjesztett gyártói felelősségi díját is. Ez kiterjeszti, egyértelműsíti, hogy a csomagolásra is érvényes az átalány, még akkor is, ha jellemzően a járművek csomagolása utáni EPR díj mértéke elhanyagolható pénzügyi és adminisztrációs terhet jelent.

2. Számlázási szabályok változása

A koncessziós társaság a tárgyév negyedik negyedévét követően a kiterjesztett gyártói felelősségi díjról szóló számlát akkor is kiállítja a gyártó részére, ha a megelőző időszakokra megállapított, de még ki nem számlázott kiterjesztett gyártói felelősségi díjak általános forgalmi adó nélkül számított összege göngyölítetten nem éri el az 1000 forintot. Ez a módosítás is jellemzően adminisztratív és számviteli jellegű kérdés. Az árbevétel így az adott gazdasági évben keletkezik még akkor is, ha mértéke nem releváns.

3. Elem és akkumulátor nyilvántartási szám

Az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság a gyártó által közölt adatokat a nyilvántartásba vétel iránti kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veszi, ha a kérelem a tartalmi és a formai követelményeknek megfelel. A hatóság a nyilvántartásba vétel esetén nyilvántartási számot ad ki a gyártó részére.

4. Jogutód nélküli megszűnés

Az országos hulladékgazdálkodási hatóság hivatalból törli a nyilvántartásból a gyártót, ha tudomására jut, hogy a gyártó jogutód nélkül megszűnt. Ennek megvalósulásáról nincs információ, viszont információink szerint sok az anno regisztrált, de idő közben „eltűnt kötelezett”. Ha az eltűnés oka megszűnés, akkor ezzel a módosítással a hatósági nyilvántartás tisztul a kötelezettek tekintetében.

5. Elem és akkumulátor nyilvántartás módosítása

Az országos hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartásában szereplő – akkumulátor termékkategóriában nyilvántartásba vett – gyártónak 2025. szeptember 30. napjáig meg kell küldenie az EU akkumulátor rendelet szerinti módosított termékkategóriákat a hatóság részére, és kérnie kell a változás átvezetését. A kérelem alapján a megküldött adatokat a hatóság a nyilvántartásban 8 napon belül átvezeti. A módosítást megelőzően a gyártó nyilvántartási számának a nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján kiadott adatcsomag-azonosítót kell tekinteni. Ennek oka, hogy az Uniós irányelv 2025. augusztus 18-án módosult és már néhány külföldi értékesítési platform (Amazon) kéri az azonosítókat és annak hiányában megtagadhatják a termékek forgalmazását.

6. Új elem és akkumulátor kategóriák az EPR rendszerben

A korábbi három kategória (hordozható-, gépjármű-, ipari elem, akkumulátor) a következőképp módosul:

·         hordozható elem és akkumulátor

·         könnyűszállítóeszköz-elem, -akkumulátor (LMT)

·         elektromosjármű-elem, -akkumulátor

·         indításhoz, világításhoz és gyújtáshoz használt elem, akkumulátor (SLI)

·         ipari elem, akkumulátor

A nyilvántartás kialakításához meg kell különböztetni a nem újratölthető (elem), illetve az újratölthető cikkeket (akkumulátor). Az elemeknél egyszerűbb a helyzet, mert ott lehet alkáli és szén-cink, valamint egyéb elem. Az általános felhasználású hordozható elemnél és akkumulátornál, valamint a nem általános felhasználású hordozható elem, akkumulátor esetén meg kell különböztetni a következőket: Li-alapú, ólomsav, Ni-Cd, egyéb. Tehát ha van egy hordozható elem, akkumulátor, akkor elsődlegesen a felhasználás módját kell meghatározni, majd a kémiai összetevők szerinti fenti négy kategória valamelyikébe kell besorolni. Bonyolódik a helyzet a könnyűszállítóeszköz-elem, -akkumulátor (LMT), ipari elem, akkumulátor valamint az elektromosjármű-elem, -akkumulátor estén, ahol ugyanis hat kategóriát kell beazonosítani: Li-alapú: NMC, Li-alapú: LFP, más Li-alapú, ólom-sav, Ni-MH, egyéb, de figyelem, ipari elem, akkumulátor esetén Ni-Cd kategóriát kell külön bontani, nem pedig a Ni-MH kategóriát. Az indításhoz, világításhoz és gyújtáshoz használt elem, akkumulátor (SLI) esetén viszont egyszerű a helyzet, mert csak három a „magyar igazság”: a ólom-sav, Li-alapú, egyéb.

Már csak azt kell megállapítanunk, hogy a Magyarországon először forgalomba hozott elem és akkumulátorok új vagy használt termékként forgalomba hozott cikkek.

Most, hogy kellően elmélyültünk a hazai jogalkotó adminisztrációs elvárásaiban és némileg elszörnyülködtünk az elemek és akkumulátorok kémiai összetevőitől, vizsgáljuk meg, hogy maga az irányelv milyen további segítséget nyújt a kategóriák pontos meghatározásában (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/1542 RENDELETE (2023. július 12.)). Jelen cikkünk az EPR rendelet módosításaira helyezi a hangsúlyt, viszont a szóban forgó elem és akkumulátorokkal kapcsolatos egyéb előírásokat és kötelezettségeket a fent említett EU rendelet határoz ezen felül meg, közvetlenül alkalmazandó formában. Tehát ennek a rendeletnek az ismerete minden elemet és akkumulátort önállóan vagy más termék részeként, összetevőjeként az Unió területén elsőként forgalomba hozónak mélységében ismernie kell.

7. Egyéb kapcsolódó jogszabályok felsorolása, mely a módosítási csomagban érintett az EPR rendeleten túl.

·         A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

·         Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

·         Az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet módosítása

·         A hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet módosítása

·         A visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása

·         A pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályairól szóló 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen összefoglalóban kizárólag az általunk leginkább fontosnak ítélt változásokat mutatjuk csak be, a teljes módosítás megismeréséhez az EPR rendszerrel kapcsolatos, valamennyi hatályos és változással érintett jogszabályok normaszövegének mélységi áttanulmányozása szükséges.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összegzéssel segítettünk felkészülni az EPR és az azzal összefüggő szabályozásban bekövetkezett változásokra.  Kérdések esetén a Green Tax Service Kft munkatársai állnak rendelkezésre a megszokott elérhetőségeken.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet által előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.