A hazai hulladékgazdálkodás jövője a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer tükrében

A hazai hulladékgazdálkodás jövője a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer tükrében

A jogalkotó szándéka szerint a környezetvédelmi termékdíj rendszert 2023.07.01-étől teljes egészében meg kívánja reformálni. Legfontosabb elem, hogy elveszíti pénzügyi forrás teremtő funkcióját, viszont megmarad fogyasztáscsökkentésre irányuló jogszabálynak. A bevallási és az adminisztrációs rendszer alapjaiban nem változik, ezáltal és végeredményében egy ellenőrzést elősegítő funkció is megjelenik a „sorok között”.

Jelen szakmai összefoglaló megírásakor kizárólag kormányrendelet tervezetet ismerünk, így fel kívánom hívni a figyelmet, hogy a végleges és elfogadott jogszabály eltérő rendelkezéseket is tartalmazhat. A rendszer körvonalai és a jogalkotói szándék világos. Bízunk abban, hogy a végleges norma szöveg az aggályosnak megítélt pontokat nem fogja tartalmazni a költség haszon elvet figyelembe véve.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alapvető célja, a koncessziós rendszer keretén belül, hogy biztosítsa a hulladék gyűjtéséhez és hasznosításához szükséges forrásokat, működtetésének költségeit a gyártók által megfizetett díjakból fedezik. Mindannyian, akik a szakmában dolgozunk értjük, hogy az Unió által előírt hasznosítási százalékokat teljesíteni kell, a lerakótól el kell téríteni a keletkezett hulladékok nagy részét és ehhez drasztikus szabályozásra van szükség, amihez pénzügyi forrást kell teremteni. Viszont a teljes rendelet csomag tervezet a szubjektív megítélésem szerint túlzó, nagyfokú, a hulladékgazdálkodási célok elérését nem kimutathatóan támogató, így többlet adminisztrációs terhet ró a piaci szereplőkre.

A kötelezettséget kollektíven és egyénileg is lehet teljesíteni, illetve szabályokat fogalmaz meg a koncessziós társaságra és azok alvállalkozóira, viszont jelen összefoglalóban kizárólag a „gyártó” kötelezettségeire fókuszálunk. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a külföldről behozó is a gyártóval esik egy tekintet alá.

Fontos megjegyezni, hogy a környezetvédelmi termékdíj törvényhez képest azonos termék és alanyi köröket is meghatároz (például elektronika, akkumulátor), eltérő alanyi kört (csomagolószer/csomagolás), csak körforgásos termékek (például: sütőolaj és zsír; meghatározott textil termékek; fabútorok) és persze megmaradnak csak termékdíjas termékek (egyéb vegyipari, egyéb műanyag ipari).

A tervezet alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek (a továbbiakban: körforgásos termékek) az alábbiak:

·         csomagolások (figyelem, nem csomagolószer, eltérő alany lehet a termékdíjhoz képest);

·         meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek;

·         elektromos és elektronikus berendezések;

·         elemek és akkumulátorok;

·         gépjárművek;

·         gumiabroncs;

·         irodai papír;

·         reklámhordozó papír;

·         sütőolaj és zsír;

·         meghatározott textil termékek;

·         fabútorok.

A némi bonyolultságot okoz, hogy körforgásos termékeket nyolc számjegyből álló azonosítószámmal, a körforgásos kóddal (a továbbiakban: KF kód) kell azonosítani. A környezetvédelmi termékdíjas jogszabályban ismert CsK és KT kódok beazonosítása is komoly fejtörést okoz a piaci szereplőknek, amit nem egyszerűsít, hogy most egy további kód rendszer megértése és alkalmazása válik szükségessé.

Kiterjesztett gyártói felelősségi díj:

A körforgásos termékekre kiterjedően a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért a termék gyártója pénzügyi hozzájárulást (a továbbiakban: kiterjesztett gyártói felelősségi díj) fizet. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék, gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik.

A forgalomba hozatal meghatározása mellőzi a környezetvédelmi termékdíj forgalomba hozatali meghatározása során az évek során elért pontosításokat, így az értelmezési nehézséget fog okozni a piaci szereplők számára.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése szempontjából forgalomba hozatalnak minősül a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, vagy külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása, ideértve a tulajdonjog más körforgásos termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását is.

Ez alapján felmerül a kérdés, hogy mit kezdjünk, az úgynevezett saját célú felhasználással? A termékdíj törvény nevesíti, hogy mi minősül saját célú felhasználásnak, a szóban forgó rendelet viszont nem említi. Kérdés, hogy például csomagolószer esetén a saját célból felhasználás (csomagolás létrehozás) után, ami nem forgalomba hozatalhoz kapcsolódik, az után nincs kiterjesztett gyártói felelősségi díj kötelezettség?

Ráadásul, ha már párhuzamot vonunk a termékdíj törvény és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer között, az előbbi egyértelműen szabályozza a forgalomba hozatal meghatározása során: csomagolószer csomagolás részekénti átruházását is forgalomba hozatalnak tekinti. Ezek szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer nem tekinti forgalomba hozatalnak, így díjfizetés sincs utána? A kérdés azért fontos, mert a jogszabály tervezet szerint: “ideértve a tulajdonjog más körforgásos termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását is” jelenti. Ami ebben az esetben a megítélésem szerint nem fedi le a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását is, tehát ebben a formában a normaszöveg tervezet alapján nem tekinti forgalomba hozatalnak, így azt következetesen olvasva kivételként határozza meg.

Másik kérdés a külföldről behozott alapanyagok, termékek csomagolására vonatkozik, melyek kicsomagolásra kerülnek. A külföldi előállítású csomagolást alkotó termékdíjköteles csomagolószer első belföldi forgalomba hozóját vagy a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék első belföldi birtokosát terheli a termékdíj kötelezettség, de mi a helyzet a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal? Ebben azt esetben az nem keletkezik, csak a termékdíj a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék után?

Nyilván az összes kérdésre a jogszabály szellemisége értelmében a válasz igen, bár ezt a norma szöveg tervezet a fentiek alapján mégsem tükrözi.

Nyilvántartásba vételi kötelezettség

A gyártó vagy a meghatalmazott a körforgásos termékkel végzett tevékenységének megkezdését megelőzően kérelmezi az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál a nyilvántartásba vételét. Ez a pont némi átfedést, külön önálló nyilvántartásba vételi szabályokat fogalmaz meg. Jelenleg nyilvántartásba vételi kötelezettség fennáll a Zöldhatóságnál az elektromos és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, egyszerhasználatos műanyag termékek és gépjárművek tekintetében. Ezek nagyrészt eljárási díj köteles eljárások, kérdés, hogy a szóban forgó is az lesz-e?

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

A gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termékről naprakész nyilvántartást vezet, a nyilvántartások adatairól negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot szolgáltat.

Ez a pont nagyon nagyfokú adminisztrációs többlet terhet jelent a gyártónak minősülő gazdálkodó szervezetek részére, mind részletességében, mind határidejében.  A termékdíj törvény a nyilvántartás minimális adattartama között meghatározza a termékdíj-kötelezettség keletkezésének napját, ami teljesíthető, viszont nem naprakész formában. Egy csomagolószer gyártó természetesen az általa eladott termékekkel kapcsolatosan pontos eladási adatokkal rendelkezik. Itt is aggályos, hogy a hatályos számviteli, számlázási szabályok sem várják el, hogy a forgalomba hozatal napja megegyezzen a kibocsátott számla kiállítási dátumával, viszont a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer ezt várná el. Így a jogforrási hierarchiában magasabb, illetve egyenlő szintű jogszabályokhoz képest szigorúbb előírásokat tartalmazna a naprakész nyilvántartás vezetési kötelezettséggel.

Viszont a csomagolószert csomagolásra felhasználóknál még nehezebb, illetve lehetetlen a naprakész nyilvántartás vezetése. Értékesítési, forgalomba hozatali, felhasználási riportokból határozzák meg utólag a termékdíj kötelezettségüket a csomagolásra felhasznált csomagolószerekről. Mivel a számviteli törvény, sem az adott vállalkozások számviteli politikája sem ír elő kötelező jelleggel naprakész nyilvántartást a felhasznált csomagolószerekről, ezért ezek az adatok nem állnak rendelkezésre az érintett vállalatoknál.

Tovább nehezíti a kérdést, hogy a vállalatok nem vezetnek nyilvántartást a termékdíjjal növelten beszerzett csomagolószerekről. Egy ilyen adminisztrációs teher új feladatokat ró a csomagolást létre hozó vállalatok számára.

Az adatszolgáltatási határidő így a piaci tapasztalatok alapján betarthatatlan és indokolatlan. Mivel részben ugyan azt a kört fedi le, aki a környezetvédelmi termékdíjban is érintett, ezért a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek megfelelő adatszolgáltatási határidőt a termékdíj bevallás határidejéhez képest korábban meghatározni nem célszerű, egyenesen kivitelezhetetlen. Célszerű lenne a fizetési kötelezettség időpontjával összhangban a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjában meghatározni.

Számlán való feltüntetés:

A gyártó a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton köteles feltünteti a termék KF kódját, a kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékét és összegét, továbbá a következő szöveget: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”.

Ez alól kivételként javasolt lenne meghatározni a csomagolást, ugyanis ez nagyfokú többlet adminisztrációs terhet, informatikai fejlesztési igényt és ezáltal költséget jelent a gyártókra. Élet és valószerűtlen, hogy a felhasznált csomagolószerekről (csomagolás KF kódonként) ez megvalósuljon. Azért is indokolt a csomagolás ez irányú megkülönböztetése, mert például egy csomagolószer gyártó/behozó is végez csomagolási tevékenységet, ráadásul az általa gyártott/behozott terméket is felhasználja csomagolásra. További adminisztrációs teher a csomagolást végző cégek felé, hogy az értékesített szállítmányt több csomagolási szintben (egyedi, gyűjtő, szállítói), több féle csomagolószer felhasználásával hozza forgalomba. Ez a kérdés vissza mutat, hogy egyáltalán érintett-e a forgalomba hozott termék csomagolása ugyanis az tartozékként vagy alkotórészként nem értelmezhető a megítélésünk szerint. A csomagoláson kívüli körforgásos termékek tekintetében ez megvalósítható, nem jelent aránytalan többlet terhet, bár új és megoldandó feladat. A csomagolószer első belföldi forgalomba hozói is CsK kód, díjtétel összeg feltüntetése mellett értékesítik a fizetési kötelezettség esetén a csomagolószereket.

Holisztikus szemlélettel vizsgálva a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert fontos kérdéseket nem szabályoz, ilyenek például:

• Az adatok módosítására vonatkozó szabályok, lehetőségek (javítás, önellenőrzés)
• Láncügylet, háromszög ügylet kérdése.
• Ha elválik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alanya és a terméket külföldre kiszállító személye, vagy más, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alá tartozó termék előállításához felhasználó személye, úgy a jogszabály tervezet nem tér ki a kettős fizetési kötelezettség elkerülésére vonatkozó szabályokra (visszaigénylés, nem fizetés).
• A rendelet nem szabályozza a többutas, újrahasználható betétdíjas/visszaváltási díjas csomagolószerek csomagolásra felhasználóinak kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettségére vonatkozó szabályait.

A fenti kérdéseinket és aggályainkat megküldtük a társadalmi egyeztetésbe bevont azon szakmai szervezetek részére, akiknek tagjai vagyunk. Ezek közül talán a legnagyobb erővel bíró Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ), Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) és Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) részére is. Nem kérdés, hogy a környezet védelme és a hulladék lerakás csökkentése, a körforgásos gazdaság elérése kiemelt céljának kell lennie minden piaci szereplőnek. Viszont az indokolatlan adminisztrációs terhek, valamint a számtalan jogértelmezési kérdés ezt a célt legkevésbé sem szolgálja. Reméljük, hogy a politikai döntéshozók egy, a célt szolgáló, eredményes, pontosan definiált jogszabályi háttért alakítanak ki és fogadnak el, meghallgatva a piaci szereplők szakmai érveit is.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk eligazodni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer „gyártókra” vonatkozó előírásokban. A Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.