Keletkezett hulladékok utáni termékdíj kötelezettség szabályai
A környezetvédelmi termékdíj törvény egyik célja, hogy a környezetet terhelő vagy veszélyeztető termékek által okozott környezeti veszélyeztetések, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. Tehát a hulladékképződést kívánja végeredményében díjfizetéssel terheli. Sok esetben a hulladék nem termékdíj fizetésre kötelezett vállalatoknál keletkezik. Vizsgáljunk meg néhány hulladékképződési esetet és nézzük, meg, hogy a termékdíj kötelezettség kit is terhel valójában.
Jelen szakcikkünkben néhány eset példán keresztül fogjuk megvizsgálni a kötelezettség fennállását. Természetesen, ha a hasonló hulladék nem az itt bemutatott tevékenységi körrel rendelkező vállalatnál jelenik meg a szabályok arra is hasonló módon érvényesek. Meg kívánjuk jegyezni továbbá, hogy minden ügylet egyedi, ezért kérjük, vegyék fel velünk a kapcsolatot a kötelezettség pontos megállapítása érdekében.
Külföldi alapanyagot felhasználó gyártó vállalat csomagolási hulladékai: A külföldi alapanyagok kicsomagolását követően létrejött csomagolási hulladék után, mint a csomagolási hulladék első belföldi birtokosát a termékdíj kötelezettség a gyártó vállalatot terheli. Ezen a tényen még az sem változtat, hogy ha esetleg a gyártási tevékenységét a bérgyártás keretén belül végzi el, ugyanis még, ha sem az alapanyagon, sem a végterméken tulajdonjogot nem is szerez, a kicsomagolást követően létrejött csomagolási hulladék az Ő birtokában van.
Logisztikai szolgáltatók kicsomagolás után keletkező hulladéka: Ez a kérdés a termékdíj törvény egy legvitatottabb és legtöbb kérdést generáló jogesete, ugyanis a jogszabályváltozás, ami 2016-ban lépett érvényben, némileg ellentétes volt a piaci gyakorlattal. A tájékozott adóalanyok tisztában voltak azzal, hogy saját célú felhasználás (külföldi cikk kicsomagolása) után a kötelezettség keletkezik. A kérdés abban rejlett, hogy a kicsomagolást ténylegesen végző, vagy a kicsomagolás megrendelője, a termék, vagy alapanyag tényleges tulajdonosát terheli-e a kötelezettség. 2016. január elsejét követően ezt a kérdést a termékdíj törvény egyértelműen szabályozza. Ez a módosítás egy olyan hulladékképződést is lefedett, amikor nem történt a cikk életében belföldi forgalomba hozatal, csak kicsomagolás, ami során csomagolási hulladék keletkezett. Tegyük fel például, hogy egy Németországból érkező áru, a részleges kicsomagolást vagy átcsomagolást követően például Szlovákiában került kiszállításra. A kicsomagolás miatt keletkezett csomagolási hulladékról gondoskodni kell, tehát ez után is beáll a kötelezettség, még akkor is, ha magát a cikket nem belföldön hozzák forgalomba. A logisztikai szolgáltatóknál a legnagyobb kihívás megállapítani, hogy a betárolt cikkek tekintetében mi az áru útja, illetve, hogy történik-e bármi olyan tevékenység, amikor a cikkek nem az eredeti, beérkezés során meglévő csomagolásba kerül továbbszállításra.
A külföldről behozott termék kicsomagolását követő csomagolási hulladék utáni kötelezettség fennállásának megállapítása érdekében továbbá meg kell vizsgálni, hogy a külföldről történő behozatalt (az államhatár átlépését) követően történt-e tulajdonjog átruházás, vagy sem. Amennyiben a külföldről behozott áru csomagolását képező termékdíjköteles csomagolószerek tulajdonjogának átruházására nem került sor a csomagolás teljes, vagy részleges lebontását megelőzően, abban az esetben a csomagolási hulladék első belföldi birtokosát, azaz a logisztikai szolgáltatót, mint a csomagolás lebontását (kicsomagolását) ténylegesen végzőt terheli.
A törvényi meghatározás szerint a külföldről behozott áru csomagolását alkotó csomagolószer (mint termékdíjköteles termék) – tulajdonjog átruházás hiányában – a csomagolás lebontásának művelete eredményeként a csomagolási hulladék birtokba kerülése keletkeztet saját célú felhasználással termékdíj-kötelezettséget. Természetesen a belföldi adóalanytól, belföldi felrakási címről érkezett cikkek kicsomagolása után nem keletkezik kötelezettség, ha az után már valaki megfizette a termékdíjat.
Doboz üzem gyártási hulladékai: Egy hazai termelő vállalat elsősorban hullámkarton dobozok, betétlapok és hasonló csomagolószerek gyártásával foglalkozik. A hullámkarton lemezekből vágják ki a kimetszett dobozokat, a vágás során szélvágatok keletkeznek, melyek hulladékká válnak. A gyártás alatt, például a klisé, szerszám, vagy akár a gép beállítása során, illetve a nyomtatás következtében keletkezhet egyéb selejt is. Továbbá előfordulhat az is, hogy a minőség ellenőrzés megállapítja, hogy a tűzés, ragasztás, vagy a nyomtatott minta nem megfelelő minőségű, így a termék nem eladható a vevő számára. Papír hulladékként tömörítésre és eladásra kerülnek. Bizonyos selejt mennyiségeket felhasználnak a kiszállításra kerülő áru alá, mint pántolási alátét.
A gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék után nem keletkezik termékdíj kötelezettség, amennyiben az hulladékként hulladékkezelőnek átadásra kerül. Az utólagos minőség ellenőrzés is tekinthető a gyártási folyamat részeként, hisz az megelőzi a készletre vételt és ez által az eladást. Kiemelten fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben a hulladék azonosító kód nem vonatkozhat csomagolási hulladékra, mert az visszaélésre adhat okot, és bírság kockázatát jelenti a hulladék termelőnél. De, ha a selejt mennyiség felhasználható a gyártó üzemnél csomagolásra a pántolás során, az nem hulladék, tehát az után a kötelezettség viszont keletkezik.
Műanyag zsákokat gyártó vállalat vevői visszáruja: a kész termékek eladásra kerültek, viszont a vevő minőség ellenőrzése vette észre, hogy az adott cikkek sérültek, nem megfelelő minőségben kerültek legyártásra a műanyag üzem által. A vevő a termékeket visszaküldte, és kért helyette megfelelő mennyiségű, kifogástalan minőségű terméket. A vállalt a zsákokat ledarálta és újra terméket állított elő. A termékdíj törvény ide vonatkozó rendelkezései: számviteli nyilvántartásokba felvett, a késztermékként forgalomba hozott, majd a vevői minőségi kifogással érintett visszáru után nem keletkezik termékdíj-kötelezettség a technológiai folyamatba visszavezetett maradékanyag vagy a selejt felhasználása esetén. Amennyiben azokat a gazdálkodó a gyártási folyamatba nem vezeti vissza és hulladékként kezeli, beáll a termékdíj kötelezettség, a késztermék leselejtezése saját célú felhasználásnak minősül.
Üdítőital palackozó üzem PET palack hulladékai: a palackokat előformából fújja a vállalat, majd beletölti a terméket, végül készletre veszi. Három leggyakoribb hulladékképződés fordul elő, a fújás, a töltés során, valamint a késztermék is hulladékká válhat. A fújási selejt tipikus gyártási, technológiai hulladék, nem keletkezik kötelezettség utána, de mint a hullámkarton doboz üzem esetén, a hulladék kezelőnek való átadás során a hulladékok azonosító kódjára igen komolyan oda kell figyelni. A töltő sorra már a minőségileg megfelelő palackok kerülnek fel, tehát ha abban a folyamatban selejt képződik, azután viszont a kötelezettség beáll. És ez már csomagolási hulladék a hulladékos azonosítás szerint. Ha a késztermék szavatossága lejár, kiderül, hogy baktériumot tartalmaz, szennyezett, vagy bármi okból kifolyólag nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, ebben az esetben, mivel már a csomagolás maga létrejött, a termékdíj kötelezettség is keletkezik.
Porszívó gyár külföldről behozott elektromos motor hulladékai utáni kötelezettség: A termékdíj-köteles termék (mint jelen esetben az elektromos motor) alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak, így e tekintetben termékdíj-kötelezettség sem keletkezik, de hangsúlyozni szükséges, hogy a hulladékká válásnak a gyártási folyamat során kell megtörténnie. Ha a beépülő termék eleve hibás (vagy bármilyen oknál fogva nem visszük be a termelésbe) a fenti kitétel nem teljesül, hiszen a termékdíj-köteles termékről még a gyártási folyamatot megelőzően kiderül, hogy nem használható fel és az a társaság nem küldi vissza a külföldi cégnek, hanem hulladéként kezeli. Az így keletkezett mennyiség után saját célú felhasználás címén termékdíj-kötelezettség keletkezik.
Nyilatkozat
A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.
Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.
A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.
A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.
