2025.06.16. 0

Kertészek rémálma a hulladékgazdálkodásban: csomagolás, vagy nem csomagolás a műanyag virágcserép?

Kertészek rémálma a hulladékgazdálkodásban: csomagolás, vagy nem csomagolás a műanyag virágcserép?
2025.06.16. 0

Rövid cikkünkben arra vállalkozunk, hogy áttekintsük a témát, és választ adjunk a kérdésre.

Hogy is van ez most?

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR) mondhatnánk túlzott leegyszerűsítéssel, hogy az áru, annak csomagolása, és az értékesítés megtörténte számít, ám ez bizonyos esetekben nem fedné a valós helyzetet. A csomagolási kormányrendelet (442/2012 (XII.29.) Korm. rendelet) ettől jóval árnyaltabb, és több értelmezést ad, amikor a csomagolást definiálja. Csomagolás ugyanis „valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden árut a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek.”

Csomagolásból létezik fogyasztói (elsődleges), gyűjtő (másodlagos), szállítói (harmadlagos). Amennyiben azonosítottuk, hogy a csomagolás meghatározásában nevezett célok valamelyikét kiszolgálja az adott cserép, úgy már felmerülhet a gyanú és vizsgálni érdemes, hogy előáll-e valamilyen kötelezettség annál a gazdálkodónál, aki belehelyezi a növényt az edényzetbe: ő lesz-e az EPR kormányrendelet (80/2023 (III.14.) Korm. rendelet) szerinti gyártó (azaz a csomagolás, a körforgásos termék gyártója)?

Díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék gyártó általi első forgalomba hozatalával keletkezik. A forgalomba hozatal kérdésével párhuzamosan meg kell vizsgálni, hogy mik a forgalomba hozatal esetei, és hová történik az értékesítés, hol keletkezhet majd hulladék a csomagolásból. Amennyiben külföldre történik az értékesítés, a csomagolás nem itthon válik hulladékká, nyilvánvalóan nem hazánkban kell a kapcsolódó hulladékkezelési feladatokat ellátni, így a fizetési kötelezettség sem áll be. Ha klasszikusan vesszük azt a példát, hogy a növény értékesítésre kerül a kertészetből közvetlenül, akkor a döntési folyamatban azt kell megnézni, hogy az edényzet alkalmas-e a növény huzamosabb tárolására. A csomagolási kormányrendelet példái közt jelenleg azok a virágcserepek minősülnek csomagolásnak, „amelyek csak a növény árusítására és szállítására szolgálnak, huzamos tartására nem alkalmasak”.

(Zárójelben megjegyzendő, de fontos, hogy itt is érdemes időzni az értelmezéssel: mivel a példa kiemeli az árusítást és szállítást, így jogosan következtethetünk arra, hogy a termelés során használt műanyag cserepek eleve nem merítik ki ebben a konkrét esetben a csomagolás definíciót, azonban ez így nem szerepel szóról szóra a jogszabályban. Egy kertészetben ráadásul a cserepeket többször is felhasználhatják a növények átültetésekor, azaz jóideig nem feltétlen keletkezik mindezekből hulladék sem.)

És a szabály szerint mi a hulladék? „Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”. Tehát a termelési folyamatban egy más alkalommal is felhasználható virágcserépről nem kell úgy döntenie a tulajdonosnak, hogy meg akar tőle válni. Itt lehet lényeges megjegyezni és ismételten megerősíteni, hogy EPR díj fizetési kötelezettség a körforgásos termék első forgalomba hozatalához kapcsolódik, a körforgásos termék hulladékára nem fizetünk EPR díjat!

Ezzel szemben a huzamos tartásra alkalmas virágcserepek nem minősülnek csomagolásnak. Ezek a megfogalmazások nem csak itthon okoztak a gazdálkodóknak félreértéseket és nehézségeket, hanem más tagországokban is, ezért elindult ehhez kapcsolódóan több egyeztetési folyamat is.

Mi várható a jövőben?

Mindenképp igény mutatkozott több tagország részéről is arra, hogy a helyzetet megnyugtató és egyértelmű módon rendezze a folyamatosan alakuló jogszabályi környezet. 2025. január 22-én megjelent az EU PPWR rendelete, és a kihirdetést követő huszadik napon lépett hatályba. Alkalmazni a legtöbb passzust 2026. augusztus 12-től kell.

Az I. mellékletben itt már láthatóak a tárgyalások eredményei:

A csomagolásnak minősülő cikkek közt szerepel, hogy „virág- és növénycserepek, beleértve a palántázótálcákat is, amelyeket csak árusítást és szállítást szolgáló használatra szánnak”. Nem minősülnek csomagolásnak: „virág- és növénycserepek, beleértve a palántázótálcákat is, amelyeket a különböző termesztési szakaszokban a vállalkozások közötti kapcsolatokban használnak vagy a növénnyel együtt történő értékesítésre szánnak”

Rossz hír a jó hírben, hogy az I. számú melléklet tájékoztató jellegű lista, így a tagországok dönthetnek annak alkalmazásáról.

Hogyan jutottunk idáig?

Az uniós szabályok között hangsúlyosan le kell szögezni, hogy a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv (PPWD) -mint látjuk- a kilencvenes évek óta létezett, több alkalommal változott, módosult. Legnagyobb figyelmet talán a 2018. évi változások kapták, a módosító Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/852 irányelvet május 30-án írták alá, hatályba július 4-én lépett, az átültetés dátuma 2020. július 5-re datálható. 2024. december 31-től kellett a tagállamoknak biztosítani, hogy kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket hozzanak létre minden csomagolásra vonatkozóan (7. cikk). Miután a műanyag cserepek többféle alapanyagból is készülhetnek, és nem feltétlen minden esetben történik rövid értékesítési láncon a végfogyasztó felé történő eladás, így kérdéseket vetett fel ezek kategorizálása. Több szakami szervezet is tárgyalta a kérdést, mire az EU Csomagolási Rendeletéről (PPWR) szóló európai háromoldalú egyeztetési folyamat tárgyalópartnerei 2024. március 4-én végül megegyezésre jutottak- számolt be a ZVG (Német Kertészeti Szövetség). Ennek eredménye többek között az I. melléklet változása.

Összegezve a fentieket tehát látható, hogy itthon mindenképp mérvadó a fizetési kötelezettség kérdésének szempontjából, hogy keletkezik-e az értelmező rendelkezések szerinti csomagolás, ki az a gazdasági szereplő, aki a csomagolás gyártója, és megtörténik-e a forgalomba hozatal, valamint, hogy valóban fennáll-e, hogy a műanyag cserepet a növény árusítására és szállítására használják-e. Szeretnénk hozni egy rövid példát az esetleges jövőbeli változás szemléltetéséhez: jelenleg itthon, ha belföldi kertészeti szereplők egymás közt értékesítik a csomagolt palántákat vagy növényeket (ahol is a csomagolást nem arra szánták, hogy a növényt huzamosabb ideig, vagy egész élettartama alatt abban tartsák), akkor nagy valószínűséggel megvalósul az első belföldi forgalomba hozatal, így az a körforgásos termékre nézve fizetési kötelezettséget von maga után. Amennyiben a PPWR fent említett módosítása hatályossá válik és itthon döntés születne róla, hogy alkalmazzuk a mellékletben foglaltakat, akkor annyival lenne könnyebb bizonyos kertészeti szereplők dolga, hogy többszereplős ügyletben a forgalomba hozatal megvalósulása időben, folyamatban később, későbbi szereplőnél következne be, annál a gazdasági szereplőnél, aki először értékesít olyan partner felé, aki már kívül esik a termelési folyamatokon (pl nagykereskedő).

 

NAK/Pető Krisztina
Forrás: https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/108711-kerteszek-remalma-a-hulladekgazdalkodasban-csomagolas-vagy-nem-csomagolas-a-muanyag-viragcserep

Előző bejegyzésEPR szakmai konferenciaKövetkező cikk EUDR- szója termékvonal: Elkészült a második tájékoztató

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Legfrissebb híreink

  • Hulladékgazdálkodás: bekeményít a kormány
  • Itt kötnek ki a palackok, amiket visszaváltunk a boltokban
  • Hivatalossá váltak a magyar ESG-törvény módosításai

Kategóriák

  • Blog
  • Blog
  • Egyéb kategória
  • Hírek
  • Hírek

Meta

  • Bejelentkezés
  • Bejegyzések hírcsatorna
  • Hozzászólások hírcsatorna
  • WordPress Magyarország

Címkék

#EPRdíj #Hulladékgazdálkodás #Kiterjesztettgyártóifelelősségirendszer 2021 bevallás EPR EPR EPR jogszabály EPR VÁLTOZÁSOK EPR VÁLTOZÁSOK Fenntartható gyártói felelősség Fenntartható gyártói felelősség Green Tax Service Kft Hordtasak HulladékgazdálkodásGreenTaxService inforáció infó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer Kiterjesztett gyártói felelősség kezelése Kiterjesztett gyártói felelősség kezelése Kiterjesztett termékéletciklus menedzsment Kiterjesztett termékéletciklus menedzsment képviselet Környezetbarát termékdíj Környezetbarát termékdíj Környezeti termékdíj szolgáltatások Környezetvédelem Környezetvédelmi díjak optimalizálása Környezetvédelmi költségvetés Környezetvédelmi termékdíj tanácsadás kötelezettség Külföldi behozók termékdíj kötelezettsége Műanyag Számlázási tapasztalatok az EPR díj tekintetében tanácsadás tanácsadó termékdjí Termékdíj Termékdíj képviselet Termékdíj tanácsadás Termékdíj törvény termékek törvény Zöld gazdaság megoldások Zöld termékdíj
Copyright © 2019 Vinkó György minden jog fenntartva
Adatkezelési tájékoztató
  • Kezdőlap
  • Ügyvezetői köszöntő
  • Szolgáltatásaink
  • Szakértőink
  • Szakmai együttműködő partnereink
  • Referenciáink
  • Kapcsolat
  • Blog
  • Hírek
  • Impresszum
  • Regisztráció
  • Belépés
  • Adatkezelési tájékoztató

Disdukcapil Kab. Samosir

Universitas Gadjah Mada

 

matauangslot

sbobet

 

nono4d

nono4d

 

slot zeus

slot zeus

slot777

slot777

slot777

slot777

slot777

slot777

slot777

slot88

slot gacor 88

slot viral

slot bet kecil

slot demo

 

toto togel 4d

togel viral

situs toto

situs toto

situs toto

situs toto

https://unsuri.org/

https://itppi.id/

https://poltekcwe.id/

999 Slot

Slot777

https://internationaljournal-isssh.com/

Slot777

TOTO 4D

NANA4D

NANA4D