Kihirdetésre került a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet

Kihirdetésre került a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet

A Magyar Közlöny 2023 évi 37. számában megjelent a 80/2023. (III. 14.) Kormány rendelete. Az elmúlt időszak leginkább „várt” jogszabályáról beszélünk, ugyanis ez teljes egészében átrajzolja a hazai hulladékgazdálkodás rendszerét, új és szerteágazó feladatokat róva a piaci szereplők részére.

Jelen szakmai összefoglaló megírásakor a legtöbb gazdasági társaságot érintő feladatokat vetjük górcső alá, nem a mélységi tájékoztatás a cél, hanem a legfontosabb szabályozási elemeket vizsgáljuk, megkongatva a vészharangot és bemutatva a tennivalókat, melyek mindannyiunkát megpróbáltatások elé állítanak. A koncessziós társaságra (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., továbbiakban MOHU Zrt.) vonatkozó előírásokat nem részletezzük jelen összefoglalóinkban. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kihirdetésre került a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alternatívájaként több esetben, mint ahogy a „szakmában”, az Uniós jog alapján elterjedt angol nyelvű betűszót, az EPR-t fogjuk használni, mely az „Extended Producer Responsibility” rövidítése.

Mire terjed ki a rendelet hatálya?

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekre (a továbbiakban: körforgásos termék), a körforgásos termékek hulladékára és az ezekkel kapcsolatos, e rendelet szerinti tevékenységekre terjed ki. A jogszabály a fogalom meghatározások során hivatkozik a termékárami kormányrendeletekre. Ilyen szakági jogszabályok a következők esetén léteznek, melyek részletes előírásait is mélyen ismerni szükséges: csomagolás, elektronika, elem és akkumulátor, hulladékká vált gépjárművek, valamint a SUP kormányrendeletek, melyek az egyszer használatos műanyag termékekről szólnak.

A körforgásos termékek az alábbiak:

·         csomagolások (figyelem, nem csomagolószer, eltérő alany lehet a termékdíjhoz képest);

·         meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek;

·         elektromos és elektronikus berendezések;

·         elemek és akkumulátorok;

·         gépjárművek;

·         gumiabroncs;

·         irodai papír;

·         reklámhordozó papír;

·         sütőolaj és zsír;

·         meghatározott textil termékek;

·         fabútorok.

Ennek a jogszabálynak a szellemiségében is, a külföldről behozó, legyen az Unión belülről, vagy harmadik országból behozatal, a szabályozás tekintetében gyártónak minősül. A némi bonyolultságot okoz, hogy körforgásos termékeket nyolc számjegyből álló azonosítószámmal, a körforgásos kóddal (a továbbiakban: KF kód) kell azonosítani, valamint a kötelezettséget megállapítani sem egyszerű.

A gyártó kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeinek teljesítése

A körforgásos termék gyártója a kötelezettségét a kijelölt koncessziós társaság útján teljesíti (kollektív teljesítés). A jogszabály lehetőséget biztosít egyénileg teljesítésre is a következők tekintetében:

·         elektromos és elektronikus berendezések

·         gépjárművek

·         ipari vagy gépjármű elemek és –akkumulátorok

·         betétdíjas termék

Egyéni teljesítésnek minősül a gyártó által, ha a következő feltételek teljesülnek, illetve a hasznosításáról és ártalmatlanításáról gondoskodik:

·         saját vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának telephelyén való átvétele, illetve

·         a körforgásos termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel közösen, az értékesítés helyén történő átvétele.

Ennek érdekében koncesszori alvállalkozói szerződést kell kötni. A rendelet ennek keret szabályait, kötelező tartalmi elemeit ugyan nevesíti, de a konkrét díjak és feltételek – bejelentés és adatszolgáltatás rendszeressége, módja – nem került meghatározása. A jelenlegi termékdíjas rendszerben, csomagolószer és gumiabroncs termékáramban van a legtöbb egyéni teljesítő, viszont ezekben az új rendszer szerint az egyéni teljesítés nem választható.

Egy nagyon különös speciális szabály is megjelenik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendeletben, mely a fogyasztók felé értékesítők „mentesítő szabályait” hivatott meghatározni. Miből adódik a probléma? Hogy nem a csomagolószer a kötelezett, hanem a csomagolás, így aki csomagolna, érintett lenne. Nézzünk néhány példát, ahol csomagolási tevékenység folyik: patika, pékség, cukrászda, virágbolt, hentes, és „Mari néni”, aki a piacon becsomagolja számunkra a portékáját, és még sokan mások. Ha bele gondolunk, hogy a mostani termékdíjas rendszerben 30 000 adóalany van, mentesítő szabály nélkül a kötelezettek száma több százezer is lehet.

A következő adóalanyok válnak így kötelezetté, annak érdekében, hogy a nagy mennyiségű, viszont jellemzően és relatív kevés csomagolószert felhasználó vevőiket mentesítsék:

 „A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerből, továbbá a fogyasztó számára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a fogyasztó számára értékesített csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli.„

Ez komoly fejtörést fog okozni a csomagolószer forgalmazóknak, mert ez alapján nekik kell tudniuk, hogy a vevő mire is használja, pontosabban mire és hol – értékesítés helyén – a csomagolószert, ugyanis ez alapján a kötelezettség fennállásának megállapítása (az adott körülményben elvárható gondosság és körültekintés mellett) az Ő feladata. A hordtasakok tekintetében alakult ki a piacon egy nyilatkoztatási mizéria, mely most hatványozottan fog megjelenni minden más csomagolószernél is, amit az „eladó térben” használhatnak fel csomagolásra.

Reklámhordozó papír vs. irodai papír vs csomagolószer

A termékdíj törvényben hosszú évek után és a piaci tanácsadók jelzése alapján végre tisztázásra került július 1-étől a szabályozás, melyet az EPR rendelet is átvett, miszerint: ami egyszerre csomagolás és irodai papír is lehet, az csomagolószernek minősül, ami irodai papír és reklámhordozó papír és a termék gazdasági reklámtartalma meghaladja a nyomtatott felületre vetítve az 50 százalékot az reklámhordozó papírként EPR köteles, az alatt viszont irodai papírként.

Társított csomagolás

A termékdíj törvényhez hasonlóan, ha a társított csomagolás tömegének legalább kilencvenöt százalékát egynemű anyag teszi ki, a kötelezettségek teljesítése során a társított csomagolást az egynemű anyag fő alkotó szerinti csomagolás anyagáramnak kell tekinteni.

Körforgásos termék a körforgásos termékben

Ez egy hiánypótló szabályozás, mely most megfogalmazásra került, ugyanis a termékdíj törvény szempontjából ugyan a jogszabály szellemisége alapján, holisztikus szemléletet alapul véve ez kiolvasható volt, viszont az EPR kormányrendelet egyértelmű szabályt alkotott. Ha a körforgásos termék tartozéka vagy alkotórésze is körforgásos termék, az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítése során a körforgásos termék mennyiségének a tartozék vagy alkotórész mennyiségével csökkentett mennyiség minősül. Ez alól, egyébként érthető okból a gépjárművek tekintetében ez a szabályozás nem alkalmazható. Ez utóbbi esetében valójában nem tiltó, hanem megengedő szabályról beszélünk, ugyanis a komplett gépjármű után egyszerűsödik az EPR díjfizetési kötelezettség.

A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség átvállalása

A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség szerződés alapján és meghatározott módon átvállalható. Hasonló a szabályozás, mint ahogy az a termékdíj törvényben ismert, viszont egy igen szűk, de nagy volumenben érintett kör tud ezzel élni: a gépjárműgyártók. Az átvállalási szerződés kiterjedhet: elektromos, elektronikus berendezésre, elem és akkumulátorra, valamint gumiabroncsra. Mivel az autógyárak túlnyomó részt külföldre értékesítenek, ezért ezzel a szabályozással valósul meg, hogy a fizetési kötelezettség végeredményében az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor keletkezzen.

Kiterjesztett gyártói felelősségi díjról általában

A körforgásos termékekre kiterjedően a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért a termék gyártója pénzügyi hozzájárulást (a továbbiakban: kiterjesztett gyártói felelősségi díj) fizet.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség fő szabály szerint a körforgásos termék, gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése szempontjából forgalomba hozatalnak minősül a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, vagy külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása, ideértve a tulajdonjog más körforgásos termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását is (megjegyzés: sütőolaj és –zsír, esetén nem értelmezhető a tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházás).

A korábbi jogszabály tervezethez képest a most elfogadott rendezi a kötelezettség egyéb irányait, megnyugtató módon, alapul véve a környezetvédelmi termékdíj évek során kialakított rendszerét és vívmányait, bizonyos szinten párhuzamot vonva azzal. Így kötelezettség keletkezik például a saját célú felhasználás vagy az áfa adóraktár, illetve a termékdíj raktárból belföldre történő kitárolás esetén.

Továbbá meghatározza a jogszabály azokat az eseteket is, amiket nem minősít forgalomba hozatalnak, így ezek után viszont kötelezettség sem keletkezik. Ilyenek például a természetes személy által, nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása, vagy saját célú felhasználása, Áfa és termékdíj raktárba való beraktározás/betárolás és azon belüli átruházás, vámjogi szabadforgalomba kerülését megelőző átruházása, Áfa fizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág átruházás keretében történő átadása esetén.

A legfontosabb ütközés mégis a termékdíj törvény és az EPR rendelet tárgyi hatályából adódik, míg első a csomagolószert, a másik a csomagolást veszi célba fő szabály szerint. Komoly és megjegyzendő kockázat, hogy ha valaki szolgáltatásnyújtás keretében csomagolószert használ fel (vagy használatba ad) csomagolásra, akkor a kötelezettsége mint saját célú felhasználó keletkezik.  

Az EPR díjfizetési kötelezettség szabályai és a termékdíj-fizetési kötelezettség időpontja összhangban van egymással, annyi kitétellel, hogy itt sem szabad megfeledkezni a csomagolószer/csomagolás közötti eltérő tárgyi hatály miatti különbségről.

Kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértéke és megfizetése

Az egységre vetített mértékét a jogszabály mellékletében meghatározott díjkód szerint kell meghatározni. Ennek mértékét a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletben fogja meghatározni (minden évben, a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslata alapján. A kollektív teljesítés esetén a gyártó által forgalomba hozott, a tárgynegyedévre vonatkozó adatszolgáltatásában szereplő körforgásostermék-mennyiség és az egységnyi díjtétel szorzata. Tehát itt is húzhatunk egy párhuzamot a termékdíj kiszámításának módjához képest. Az egyéni teljesítőknél egy további ismeretlennel kell szembe találniuk magukat, ugyanis a koncessziós társasággal kötött szerződésben meghatározott díjtétellel kell számolni. A MEKH ezeket a díjtételeket is közzé teszi a honlapján, melyet minden év szeptember 16-án felülvizsgál.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat negyedévente, MOHU Zrt. által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Ehhez nyilván tudnia kell a MOHU Zrt-nek, hogy kinek és miről kell számlát kiállítania, melyről a nyilvántartásba vétel és adatszolgáltatásról szóló részben részletes tájékoztatást adunk.

Ha valami miatt téves adatok alapján lett a számla kiállítva, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül a helyes adatoknak a MOHU Zrt. és egyidejűleg az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére történő megküldésével kezdeményezheti a javítást/a helyesbítést. A felülvizsgálati igény bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya van.

Feltüntetési kötelezettség

Hatalmas kő esett le a szívünkről, mikor megláttuk a végleges jogszabályt, hogy a tervekhez képes egy sokkal egyszerűbb előírást tartalmaz a tervezetthez képest. A körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti a következő szöveget: „ A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

Nyilatkozat esetén: a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével – feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre.

Átvállalása esetén: a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a vevőt terheli.

A körforgásos termék vevője által igényelt esetben: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre került.”

Nyilatkozat tételi lehetőség

Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább hatvan százalékát önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállítja. A belföldön forgalomba hozott termékek után kötelezettnek minősül, illetve akkor is, ha meghatározott határidő alatt nem szállítja ki a terméket. A nyilatkozat 3 évre tehető meg, meghatározott adattartalommal.

Nyilvántartásba vételi kötelezettség

A gyártó vagy a meghatalmazott a körforgásos termékkel végzett tevékenységének megkezdését megelőzően kérelmezi az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál a nyilvántartásba vételét. Ez a pont némi átfedést, külön önálló nyilvántartásba vételi szabályokat fogalmaz meg. Jelenleg nyilvántartásba vételi kötelezettség fennáll a Zöldhatóságnál az elektromos és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, egyszerhasználatos műanyag termékek és gépjárművek tekintetében. Az országos hulladékgazdálkodási hatóság a gyártót 15 napon belül nyilvántartásba veszi, amennyiben nincs szükség hiánypótlásra felhívásra.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

A gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termékről meghatározott, KF kód szerinti nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartások adatairól negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot szolgáltat.

Az országos hulladékgazdálkodási hatóság a gyártó nyilvántartásának adatait a MOHU Zrt. részére átadja a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig.

A nyilvántartást az adatszolgáltatásra kötelezettnek úgy kell vezetnie, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és az ellenőrzések során a termék- és hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa.

Egyéb szabályozás

A rendszeres párbeszéd biztosítása érdekében termékáramonként működő országos konzultatív testületek a kiterjesztett gyártói felelősség fórumok és a kiterjesztett gyártói felelősség díjtanácsok fognak működni. A működésükről részletesebb infó nem áll rendelkezésre, de nem kötelező erejű ajánlásokat fogalmazhatnak meg a MEKH és a miniszter számára. Ellenőrzési jogkörrel az országos hulladékgazdálkodási hatóság valamint az egyéb hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hulladékgazdálkodási hatóságok rendelkeznek.

A kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos jogszabálynak minősül, melynek megszegése esetén hulladékgazdálkodási bírság kiszabására nyílik lehetőség.

A rendelet nagyrészt 2023. július 1-jén lép hatályba, viszont annak érdekében, hogy addigra a rendszer élesben indulhasson, bizonyos pontok 2023. április 1-jén, illetve 2023. május 1-jén (Nyilvántartásba vételi kötelezettség) lépnek hatályba.

Felhívjuk az olvasóink figyelmét, hogy jelen cikk összeállítása során kizárólag a szerző által legfontosabbnak ítélt pontok kerületek bemutatásra, törekedve a közérthetőségre. A teljes jogszabály megismeréséhez szükséges a teljes 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet mélységi megismerése és értelmezése.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk eligazodni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer „gyártókra” vonatkozó előírásokban. A Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.