Megtakarítási lehetőségek az EPR rendszerben

Az igen magas költség növekedése okán egyre több cég keresi az EPR rendszer megtakarítási lehetőségeit. Sajnos a jogszabály eléggé zárt, sok lehetőség nem áll rendelkezésre, amivel komolyabb megtakarítások realizálhatók. Persze némi oda figyeléssel mégiscsak lehetőség van költségeket optimalizálni.

Két irányba lehet megtakarítást realizálni egyrészt tudatosabb adminisztráció és folyamat nyomon követéssel, másrészt a teljes hulladék gazdálkodási rendszer felülvizsgálatával.

I. Tudatosabb adminisztráció és folyamat nyomon követés

Ha őszinték akarunk lenni, akkor a környezetvédelmi termékdíj folyamatokat, nagyon sok vállalat félvállról vette. Nagymértékű volt a saccolás, becslés a cégek életében. Nem a termékdíj elkerülés volt a cél, hanem pont ellenkezőleg, olyan rendszereket alakítottak ki a cégek, hogy termékdíj hiány ne keletkezzen. Például gyártó cégek az összes hulladék után megfizették a termékdíjat, mondván, az alapanyag túlnyomó részt külföldről érkezik, nem foglalkoztak a belföldi alapanyag hulladékká váló csomagolásával. Ahogy kijöttek a 6-8 szoros EPR díjak a termékdíjhoz képest, mindenki elkezdte átgondolni a folyamatokat. Amire eddig nem volt kapacitás, például hogy mérési jegyzőkönyvvel támasztják alá az adatokat (például külföldi alapanyag vagy a késztermékek mibe vannak becsomagolva,) arra most hirtelen lett erőforrás a költségek okán.

Vagy áttekintették az értékesítési struktúrát, hogy megállapítsák, hogy a láncügylet szabályait tudják-e alkalmazni, miszerint, ha az EPR köteles termék igazoltan elhagyja az országot, abban az esetben nem keletkezik kötelezettség, illetve ha a vevő legalább 60%-ban külföldre szállítja a termékeket akkor a nyilatkozatból adódó „mentességgel” tudnak élni.

II. A hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálata

A másik irány, ami megjelent, főleg a koncesszió okán, hogy átgondolták a cégek, hogy mik azok a hulladékok, amikkel lehet kezdeni „valamit”, hogy ne váljanak hulladékká. Ez egy pozitív hozadéka az EPR rendszernek, ugyanis így megvalósul annak valós jogalkotói célja, hogy megelőzzük a hulladékképződést, előtérbe helyezve akár az újra használatot. 

1. Újrahasználható csomagolószerek

Ez a téma magában olyan terjedelmű, hogy külön cikkben fogjuk bemutatni az ebből adódó előnyöket. Két fontos iránya van az optimalizálásnak: göngyöleg külföldre történő visszaszállítása, hazai göngyöleg forgatás.

Ha a külföldről érkező göngyölegek legalább 365 napon belül külföldre visszaszállításra kerülnek, nem keletkezik EPR kötelezettség. A belföldön forgatott göngyölegekre is van optimalizációs lehetőség, de az EPR díjat egyszer meg kell fizetni, és megfelelő nyilvántartás vezetés esetén csak a rendszerben a későbbiekben újként bekerülő göngyölegek után keletkezik kötelezettség.

2. Használt csomagolószerek

Nagyon sok cég kezdte elemezni a keletkezett hulladékokat. Vajon mi az, amit korábban kidobtunk, de még megfelelő számunkra, vagy más fél számára? Itt azért olyan kérdések merültek fel, hogy mi minősül hulladéknak és mi nem, illetve mi és kinek adható oda, vagy értékesíthető úgy, hogy nehogy valami hátrány érje a cégeket a jó szándék vezérlése mellett, ugyanis a „pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve”, ahogy tartja a régi mondás.

2.1. Dolgozói vásárlások

A téma igen kényes és sok buktatóval rendelkezik, de tudatos odafigyeléssel minden kockázat kiküszöbölhető. Egyszerre kell vizsgálni a hulladékgazdálkodási és adójogi kockázatokat. Minden esetben azt kell megvizsgálni, hogy a dolgozó pontosan mit vásárol és milyen célra. Azt kijelenthetjük, hogy a dolgozó hulladékot nem kaphat meg a vállalkozástól semmilyen formában. Az a korábbi gyakorlat, amit vállalatok folytattak, hogy vigyék el a dolgozók leadni a hulladékot és az ellenértékként kapott pénz legyen a „kávépénz”, az sosem volt jogszerű megoldás. Ugyan ilyen rossz gyakorlat, hogy a dolgozók haza viszik a raklapokat, ládákat, pozdorja lapokat tüzelési célból. Ezeket egyszer és mindenkorra végérvényesen felejtsük el, a dolgozói juttatások más formában öltsenek testet.

Hol a kockázat? A képződött hulladék kezelőnek történő átadásáról a termelőnek kell gondoskodnia, meggyőződve arról, hogy akinek átadja rendelkezik-e a megfelelő engedélyekkel vagy sem. A dolgozónak nincs hulladék kezelési engedélye, ezek a csomagolószerek nem adhatók neki át, hisz nem alkalmas az eredeti célra.

A használt termékek viszont nem minősülnek hulladéknak, amennyiben azok az eredeti célra felhasználhatók. Termékként megvásárolhatja azokat dolgozó is akár, viszont annak érdekében, hogy ez ne minősüljön a természetbeni juttatásnak, ahhoz meg kell határozni a termék piaci árát, és annak megfelelő értéken kell részére értékesíteni.

2.2. Cégeknek való értékesítés

Általános gyakorlat lett a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer okán, hogy felértékelődnek azok a csomagolószerek, amik jó minőségűek, csomagolásra felhasználhatók és nem utolsó sorban az EPR díj megfizetésre került utánuk. 

Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásában nem szereplő, használt csomagolószerből létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala esetén, ha a csomagolás létrehozására felhasznált csomagolószer csomagolás részeként történő első belföldi forgalomba hozatala során a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a használt csomagolószert csomagolásra felhasználó által vagy az első belföldi forgalomba hozó által teljesítésre kerül.

Szintén a hulladék státusz megvizsgálása az elsődleges feladat. Hulladék, amitől a hulladék birtokos megválni szándékozik, vagy megválni köteles. Ami változatlan formában felhasználható az eredeti célra továbbra sem hulladék. A hulladéktermelő feladata és felelőssége megállapítani valamiről hogy hulladék, vagy sem. Ha hulladék és a koncesszió hatálya alá tartozik az kizárólag koncesszori alvállalkozónak értékesíthető, vele szállítható el. A hulladék tulajdonjoga innentől kezdve a koncesszoré.

Viszont ami eredeti célra felhasználható, az ebben az esetben sem minősül hulladéknak, szabadon értékesíthető. Legyünk óvatosak, ha véletlenül a vevő egy hulladékgazdálkodó, mert a használt termékre és a hulladékra más szabályok vonatkoznak a fentiek alapján.

3. Példák a jó gyakorlatokra

Most pedig bemutatunk néhány gyakori esetet, azok speciális jellemzőivel együtt, felhívva a figyelmet a leggyakoribb félreértésekre.

3.1. Használt cséve értékesítés

A gépi és kézi stretch fólia közepén lévő használt cséve (tekercselt papírcső), amikor felhasználják róla a fóliát, nem minősül hulladéknak, amennyiben eredeti célra, csomagolásra még felhasználható. A felhasználási cél a vevő személyéből egyértelműen kiderül, mert egy fólia üzem a saját cséve beszerzéseit akarja optimalizálni használt csévékkel. Magánszemélynek ilyet ne adjunk, mert ott vélelmezhető a „tüzelési cél”. A csévék jellemzően jó minőségű csomagolószerek, többszöri felhasználásra alkalmasak.

3.2. IBC tartályok, hordók értékesítése

Bevett gyakorlat a múltban is és most is. Ez adható cégnek és magánszemélynek is, viszont, hogy ha az adott csomagolószer veszélyes árut tartalmazott, akkor annak jellegétől függ az értékesíthetőség. Az értékesítés során hívjuk fel a vásárló figyelmét, hogy mi volt abban a korábbiakban. Egyébként ezek a cikkek kiváló esővíz gyűjtők, cefre vagy takarmánytárolók, vagy bármilyen csomagolási célra felhasználhatók. ( Az IBC tartályokkal kapcsolatosan mind közúti szállítás során alkalmazott tartályok esetében várjuk a jogalkotói állásfoglalást, hogy az csomagolásnak minősül-e vagy sem.)

3.3. Használt hullámkarton doboz értékesítés

Magánszemély is vásárolhatja, mondjuk tárolásra, költözésre, de akár cég is további csomagolási célból. Egy dologra kell oda figyelni, hogy kizárjuk a megállapodás során annak a gyanúját, hogy hulladékot adunk át. Sok cég csinálja, hogy a kicsomagolt dobozokat átnézik, hogy mi az, ami még alkalmas csomagolásra és azokat egyszerűen eladják. Ez egy jó gyakorlat, mert több pénzt kapnak érte, mintha a koncesszori alvállalkozónak adnák át, illetve a vevő olcsóbban vásárol, mintha originált dobozt venne, és megfelelő igazolás esetén még EPR kötelezettség sincs.

3.4. Csomagolószer térkitöltőként felhasználása

Saját célú felhasználásnak minősül a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől – amennyiben az elválasztott csomagolás csomagolásai hulladékká válik. Tehát, ha ezt térkitöltőnek használjuk fel, akkor nem válik hulladékká. És rendben van, a belföldi forgalomba hozatal során keletkezik az EPR kötelezettség, viszont nem kell térkitöltőt vásárolnunk, ami a spórolás egyik módja. Még az is elfogadható eljárás, ha a hullámkarton dobozokból egy gép segítségével csíkokat vágunk és úgy használjuk fel térkitöltőként csomagolásra. Ez nem darálás, tehát nem hulladék kezelési művelet, hanem csak átalakítás, annak érdekében, hogy az eredeti, csomagolás célból újra felhasználható legyen a termék.

3.5. Raklap értékesítés

A karton dobozhoz képest annyival árnyaltabb a kép, hogy ki kell zárni a magánszemélynél a tüzelési célt, illetve a cégnél az „illegális hulladék felvásárlást”. Koncesszori átadáson kívül csak megfelelő minőségű raklap adható át. Mivel a raklapoknál a legnagyobb a veszélye a tüzelési célnak, ezért minden szerződésnek, szabályzatnak tartalmaznia kell, hogy értékesítésre csak a megfelelő minőségű termék kerülhet. Öngól, ha selejtes, vagy törött raklap megnevezést használunk az értékesítés során, mert az már predesztinálja a hulladék státuszt. Persze az előfordul, hogy magánszemély magaságyást, vagy bútort készít a raklapokból, de az jellemzően nem jelentős tétel, pár darab, ha ennél többet vásárol, akkor az több mint „gyanús”.

3.6. Használt elektronikai berendezés, iroda bútor

Ezt is sok vállalat csinálja, hogy a leselejtezett számítógépeket, laptopokat, monitorokat, székeket, asztalokat odaadják a dolgozóknak vagy felajánlják jótékonysági célra. Ezek jellemzően könyv szerinti érték tekintetében elérték az amortizációs nulla maradványértéket, ha csak nem rögtön kisértékű berendezésként lettek „elköltségelve”. Ha valaki még használni tudja és nem hulladékként végzi, az örvendetes és elérendő cél.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk az ERP rendszer és a hulladékgazdálkodási folyamatokban rejlő néhány költség optimalizálási fogást megismerni. Kérdésetek esetén a Green Tax Service Kft munkatársai állnak rendelkezésetekre a megszokott elérhetőségeken.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet által előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.