„Mit kíván a magyar nemzet” Avagy javaslatok a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatosan

Avagy javaslatok a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatosan

Március 15-e magasságában, mindenki visszaemlékszik a hősökre, akik változtatni szerettek volna az akkori berendezkedésen. Bátrak voltak, elmondták a véleményüket és követeléseket fogalmaztak meg, a többi már a mindenki által ismert történelem. Nekünk nincsenek természetesen követeléseink, de véleményünk van, sokkal inkább egy kívánság listánk, amivel ha mást nem, a megítélésünk szerint az EPR rendszer jogszabályi hátterét élhetőbbé, egyértelműbbé tehetnénk.

Az érintettek párhuzamot vonnak a termékdíj szabályozás és az EPR rendszer között. Nem szabad elfelejteni, hogy a termékdíj jogszabályi hátterét több mint harminc alkalommal módosították. A termékdíj szabályozás több olyan jogintézményt is ismer, amely éveken keresztül jól működött és az EPR szabályozás során is indokolt a bevezetése, illetve a két párhuzamos rendszer alkalmazását gördülékennyé tenné.

1. A csekély mennyiségű kibocsátók:

Indokolt az EPR szabályozásba létrehozni a csekély mennyiségű kibocsátok esetében általánydíj fizetési kötelezettséget!

Javasolt egy éves átalány fizetése, választható módon, éves bevallási kötelezettség teljesítése mellett. A csekély mennyiségű átalány díj, az EPR díjhoz képest való magasabb meghatározása esetén is elfogadásra fog kerülni a piaci szereplők körében, ezáltal magasabb EPR bevételek prognosztizálhatók.

Jelenlegi tapasztalataink szerint a csekély mennyiségű EPR hatálya alá tartozó termékbe csomagolást végző gazdálkodók nem fizetnek EPR díjat, annak ellenére, hogy kötelezettségük fennáll a jogszabály szerint.

Tipikus példa a fentiekre a kistermelői körbe tartozó gazdasági tevékenységet végzők, vagy minimális mennyiségű csomagolt terméket külföldről behozók, vagy gyártók. Ezek a gazdasági szereplők vélhetően az adminisztratív terhek aránytalan nagysága miatt nem teljesítik a kötelezettséget, így tevékenységükből EPR bevétel nem származik.

2. Számlán történő átvállalás:

A termékdíj törvény ismerte 2011. december 31-ig csomagolószer esetén a számlán történő átvállalás jogintézményét. Ennek bevezetése az EPR rendszerben is szükséges, a csomagolást végző felé csomagolószert beszállító által. Ez a módosítás kiváltaná a 11 § (1) pontját, mely az értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerek – nem egzaktul definiált – szabályait határozza meg. Ennek a pontnak a hatályon kívül helyezése is szükséges. Így főleg a kis mennyiségű kibocsátói kör kiesne a rendszerből, oly módon, hogy elvárná a beszállítótól, hogy az helyette megfizesse az EPR díjat. Ez tiszta, nyomon követhető helyzetet teremtene és biztosítana az EPR díj megfizetését. Ebben az esetben javasolt a számlás átvállalásra vonatkozó számlán való feltüntetésről, és az átvállaló általi adatszolgáltatási szabály kialakításáról gondoskodni.

3. SUP-os termékek (csomagolások):

Szintén javasolt a csomagolást végzőt elsődleges kötelezetté tenni, mint az előbbi pontban meghatározott értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolásoknál, biztosítva a számlán történő átvállalás jogintézményét.

Az EPR díj fizetésére kötelezett nem minden esetben a csomagolás előállítója, mely indokolatlan logikai bukfencet okoz.

4. Újrahasználható csomagolószerek:

A szabályozás pontosítása szükséges, oly módon, hogy a 2023. július 1-ét megelőzően már igazoltan forgásban lévő göngyölegeket ne terhelje EPR kötelezettség. A csomagolási hulladék továbbra is bevételt képez a koncessziós társaságnál, ami magasan ellentételezi az EPR díjat, ugyanis ezek a hulladékok jó minőségű, magas értékű hulladékok, főleg a műanyagok és fémek tekintetében. Ezek után a speciális csomagolószerek után, javasolt a kötelezettség keletkezésének időpontját azok hulladékká válásához kötni, ugyanis hosszú időn keresztül, évekig szolgálják egy vállalkozás csomagolási tevékenységét.

5. Bérgyártás, bércsomagolás:

A fogalomkör norma szöveg szintű kezelése szükséges, konkrét erre a gyakorlatra vetített rendelkezések beiktatásával, ugyanis ennek hiányában a kötelezett személyének meghatározása kérdéses mind a gyártó, mind a csomagolást végzők esetén. A csomagolást végzők, bércsomagolók esetén a csomagolószer beszerzésének kihatása is kérdés a kötelezettség fennállására vonatkozóan.

6. Elektromos és elektronikai termékek:

A termékdíj és az EPR tárgyi hatályának pontosítása, egyértelmű elkülönítése célszerű. A jogviszonyban szükséges meghatározni, hogy minősül önálló funkciónak, és a rögzített ipari szerszámokon túl kivételként tekinteni a 200 kg feletti nettó tömegű berendezéseket kW megkötés nélkül, mert a technológia fejlődésével az áramfelvétel folyamatosan csökken, és a lakossági felhasználásnál, -aminek a visszagyűjtésre és ártalmatlanításra a WEE megalkotásra került- nem jellemzőek a 200 kg feletti elektromos és elektronikus berendezések. Ezeknél a berendezéseknél az össztömeghez viszonyított elektromos összetevő aránya csekély, hulladékká válásuk után a gazdasági társaságok a jelen szabályozások értelmében egyébként is gondoskodnak ártalmatlanításukról, hasznosításáról.  Továbbá javasolt a 197/2014-es kormányrendelet vámtarifa listáját pontosítani és teljes körűvé tenni.

7. Kétszeres adatszolgáltatás:

A termékdíj és az EPR szabályozás párhuzamos fenntartása számtalan kérdést vett fel.  Az EPR rendszer bevezetésével megkérdőjeleződik a termékdíj rendszer bevezetésekor megfogalmazott jogalkotó szándék és célrendszer.

A termékdíj bevallás a gyakorlatban felesleges többlet adminisztrációs terhet jelent azoknál a termékdíj köteles cikkeknél, amik után a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség is fennáll. Javasolt ezen termékáramoknál a termékdíj törvény olyan jellegű változtatása, amely szükségtelenné teszi 0 Ft termékdíj kód alkalmazását, tehát ezen termékáramok kivezetését, hatályon kívül helyezését.

8. EPR bevallási határidő:

Feltétlenül szükséges az adatszolgáltatás határidejét kitolni legalább a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjára. A piaci tapasztalatok alapján a kötelezettek ameddig a termékdíj bevallási kötelezettség is fennáll az adatszolgáltatási határidőnek adminisztrációs okokból nem tudnak eleget tenni.

Párhuzamosan kell adatszolgáltatást teljesíteni termékdíj és EPR vonatkozásában jelenleg a mindkét jogszabályban kötelezett vállalkozásoknak. Semmilyen hátránya nem származna sem a koncesszornak sem az adatszolgáltatást befogadó Pest Vármegyei Kormányhivatalnak, viszont a kötelezetteknél sokkal pontosabb adatszolgáltatást eredményezne.

9. Az EPR adatszolgáltatások módosítása:

Javasoljuk, hogy nem csak egyszeri, hanem többszöri lehetőséget biztosítani, a korábban tett adatszolgáltatás módosítására, ugyanis életszerű, hogy a kötelezettek utólag fedeznek fel adatszolgáltatási hibákat.

Mind a koncesszornak mind a gazdálkodónak érdeke az, hogy az adatszolgáltatás a valóságot tükrözze. Az adatszolgáltatás anyagi vonzattal jár, melyből adódóan egy helytelen adatszolgáltatás akár a koncesszor részére is hiányt eredményez.    

10. OKIR rendszer több felhasználó, egyidejű kezelése:

Egy meghatalmazott egyszerre csak egy informatikai eszközről léphet be. A tanácsadók általában egy személyre kérik meg a jogosultságokat, a cégjegyzésre jogosultra, viszont a bevallásokat több ügyintéző is feltölti. Szükségesnek látjuk, hogy eltérő IP címek egyszerre is beléphessenek a felületre.

11. EPR nyilatkozat:

Ennek esetén a 60%-os arány meghatározása oka fogyott, sőt, többlet adminisztrációs terhet jelent, ugyanis a nyilatkozatot a 60% alatti kiszállítás esetén csak a külföldre menő tételekre teszik meg. A piaci szereplők nagyrésze a nyilatkozat jogintézményét úgy alkalmazza, hogy kizárólag azokra a tételekre tesznek nyilatkozatot, amik biztosan külföldre kiszállításra kerülnek, annak érdekében, hogy csak az után ne kelljen EPR fizetési kötelezettséget teljesíteni. A 60% meghatározása a megítélésünk szerint hulladékgazdálkodási szempontból, a hulladék képződés megelőzése érdekében nem szükséges korlátozó elem.

12. Meghatalmazott képviselő:

Indokolatlan egy meghatalmazott személyén keresztül egyfajta egyetemleges felelősség bevezetése, ugyanis ez olyan magas kockázatot jelent a képviselő számára, amely rendkívül megnehezíti az érintett gazdálkodók esetében az EPR adminisztráció kiszervezését, pedig éppen ezeknél a cégeknél a legindokoltabb a meghatalmazott szakember közreműködése.

Fentiek alapján a fokozott felelősséggel járó képviseleti forma hatályon kívül helyezése vagy módosítása. A meghatalmazott képviselő kizárólag az adatszolgáltatás teljesítéséért tartozhat felelősséggel, amit egyébként bármilyen képviseletre vonatkozó, a felek között fennálló megbízási szerződés kezel.

13. Termékdíj kivétel kategóriák:

A termékdíjköteles termékeknél a kötelezett vámtarifaszámoknál meghatározott kivételként megnevezett termék körök kiegészítése szükséges, főleg azoknál a csomagolószereknél, amik sosem válnak csomagolássá (szemeteszsák, sittes zsák, mezőgazdasági fólia, talajtakaró fólia).

14. Szükségesnek tartjuk az EPR díj visszaigénylésének lehetőségét megteremteni:

Az EPR szabályozás jelenleg sajnos nem ismeri a visszaigénylés jogintézményét, így néhány esetben, indokolatlan EPR fizetési kötelezettség keletkezik. Ilyen például, az értékesítési láncban későbbi gazdasági szereplő általi külföldi kiszállítás. Az ilyen kiszállított termékek nem válnak belföldön hulladékká, így a gyűjtési, hasznosítási kötelezettség is indokolatlan és szükségtelen. Javasoljuk a termékdíj szabályozáshoz hasonlóan a visszaigénylés intézményének a bevezetését.  

Bízunk abban, hogy ha sokat „mantrázzuk” a fenti pontokat, akkor imáink megfelelő helyeken meghallgatásra találnak. Hangsúlyozzuk, hogy a fentiek nem elfogadott és jelenleg nem is jogszabály tervezet szinten megjelentek, pusztán a piaci szereplők és tanácsadók jobbító szándékú ötleteit tartalmazzák.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi kormányrendelet által előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.