Nyilvántartás vezetési kötelezettség a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatályba lépésével

Nyilvántartás vezetési kötelezettség a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatályba lépésével

Az elmúlt időszakban megjelent szakmai összefoglalóink kivétel nélkül a 80/2023. (III. 14.) Kormányrendelettel voltak kapcsolatosak, mely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szól. Most összeszedtük a nyilvántartás vezetésével kapcsolatosan felmerülő feladatokat.  

Jelen szakmai összefoglaló bemutatja, hogy az elfogadott jogszabály milyen hatással van a vállalatok nyilvántartási szabályaira. Mindenekelőtt fontos megismerni a környezetvédelmi termékdíj és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer előírásainak közös és önálló szabályait. Erről a korábbi cikkünkben már beszámoltunk, melyről a következő helyen tájékozódhatnak kedves olvasóink:

https://ktdt.hu/a-kiterjesztett-gyartoi-felelossegi-rendszer-es-a-kornyezetvedelmi-termekdij-torveny-legfontosabb-eloirasainak-osszeghasonlitasa/

Most viszont iparág specifikusan igyekszünk bemutatni a nyilvántartás vezetéssel kapcsolatos operatív tennivalókat. Jelen szakmai összefoglaló nem terjed ki a körforgásos termékek azonosítására szolgáló KF kódok rendszerére és felépítésére, azzal kapcsolatosan a közeljövőben jelenik meg írásunk.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az iparági sajátosságok között nincs éles határ, csak a feladat és a kötelezettség mértéke eltérő. Továbbá felhívjuk a figyelmet, hogy a teljes kötelezettség megállapítása érdekében a 80/2023. (III. 14.) Kormányrendelet teljes szövegének megismerése után alakítsák ki a nyilvántartási rendszert, mert jelen szakcikk csak a legfontosabb feladatokat veszi górcső alá.

A drasztikus költségnövekedés miatt a vállalatoknál elindult egy folyamat optimalizációs tevékenység. Ez főként az adatok felülvizsgálatában jelent meg. Például a gyártó cégek korábban egy elméleti tömegadattal számoltak a késztermék esetén, most már mérési jegyzőkönyvvel alá támasztják az adatok valódiságát, valamint igaz ez a külföldről alapanyagot behozó cégeknél is, hogy azok csomagolási összetevőit szintén fényképpel, mérési jegyzőkönyvvel támasztják alá. Illetve a június 30-án készleten lévő csomagolószerekről leltárt készítenek, melynek jelentősége főként a termékdíjjal növelten vett, és belföldi csomagoláshoz felhasznált csomagolószerek után elkerüljék a korábban a beszállító felé kifizetett termékdíj és a saját kötelezettség okán a csomagolások utáni kétszeres kötelezettség elkerülése érdekében (várható egy termékdíj törvény módosítás, ami lehetőséget fog adni a termékdíj visszaigénylésére, ha azután EPR díjat fizet a vállalat).

Így a vállaltok nagyrésze elkezdi felülvizsgálni a csomagolószereket, hogy kitől mit vásárolnak, azt termékdíjjal vagy átvállalva szerzik-e be és adatbázist alakítanak ki (cikkszám, szállító, CsK kód, vtsz szám, KF kód, tömeg adat bontásban).  

Ami iparág semlegesen feladat, hogy a forgó göngyölegek utáni kimutatásokat pontosítják, felülvizsgálják. Ennek oka, hogy ameddig nem módosul az EPR jogszabály, addig minden egyes külföldről behozott alapanyag visszaszállított göngyölege után a kicsomagolás esetén, valamint minden belföldön forgatott göngyöleg után a göngyölegbe csomagolás után a kötelezettség keletkezik.

Továbbá a folyamat felülvizsgálatok „akció tervének” mindenhol része, hogy megvizsgálják, történt-e közvetlenül külföldről gyártó gép, vagy gép tartozék behozatal, ugyanis annak csomagolásán túl, mint elektromos és elektronikai berendezés után a kötelezettséget rendezni szükséges, és kell is, mert ez az ellenőrzések leggyakoribb „találati” iránya.

1. Nyomdaipar

A feladat nagyrészt változatlan a korábbi metódusokhoz képest. A feladat nem változik a korábbiakéhoz képest: külföldről behozott gépek és tartozékok, a külföldről behozott alapanyagok csomagolása, a gyártott termékek besorolása (csomagolószer, irodai papír, reklámhordozó papír) utáni kötelezettség megállapítása. A csomagolószeren kívül mindenhol ugyan azt kell csinálni, mint eddig, annyi különbséggel, hogy a NAV mellé bejön a Pest Vármegyei Kormányhivatal (továbbiakban: PVKH), aki felé negyedéves adatokat kell szolgáltatni, valamint a számlát majd a MOHU Zrt fogja küldeni a Partnerportálon keresztül.

A nyomda ipar állít elő saját magának is csomagolószert saját csomagolási célból. Meg kell vizsgálni, hogy ezek után a termékdíj a korábbiakban megfizetésre került-e, ugyanis most EPR kötelezettség is keletkezni fog.

2. Csomagolóipar

Mondhatnánk, hogy a jogszabály nagy nyertese ez az iparág, hisz a termékdíj kötelezettsége, mivel a termékdíjból levonható az EPR díj, a hordtasakok kivételével nullaértékű lesz, viszont ezt mégsem, sőt közel sem jelenthetjük ki, ugyanis a csomagolások utáni kiterjesztett gyártói felelősségi díj, van olyan anyagáram, ahol közel tízszeres drágulást, költségnövekedést okoz. Ez ugyan a vevőnél jelenik meg, az Ő kötelezettsége, hisz Ő az, aki a csomagolószert csomagolásra használja fel (kivéve SUP termékek, „bolti beszállítás”), viszont az iparág versenyképességét nagyban rontja. Nyilván a jogalkotói szándék a felhasznált csomagolószerek csökkentése, de jelenleg ez hideg zuhanyként hat a hazai nemzetgazdaság egészére.

A SUP termékek azért jelentenek kivételt, mert ott az első belföldi forgalomba hozója a kötelezett, és a legtöbb termék esetén ez nem a csomagolást végző, hanem az „első hazai” szereplő. A fogyasztó számára csomagolószert értékesítő esetén, melyet az eladótérben megtöltésre terveznek és szánnak, ott a bolt beszállítója a kötelezett, kivéve az előbb említett néhány SUP termék kivételével.

3. Hullámtermék gyártás

Az elmúlt időszakban több vállalat is hozott be külföldről hullámkarton késztermékeket, illetve alappapírokat. Nem szabad azok csomagolási összetevőiről sem megfeledkezni, mint raklap, pántolás, alátét lemez, fólia, címke, illetve tekercses alapanyag esetén a tekercselt papírcső (cséve) csomagolásnak minősül. Ez utóbbira sokan mondják tévesen, hogy a termék része, viszont ez nem igaz. Aki egy kicsit jártas a csomagolóipar speciális szabályaiban, az könnyen beláthatja, hogy a szakmára vonatkozó egyik legfontosabb jogszabály, a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet ezt a kérdést egyértelműen rendezi, ugyanis a jogszabály 1. melléklete „szemléltető példákat” tartalmaz, hogy mi minősül csomagolásnak, és megtalálhatjuk a következőt: Rudak, csövek és hengerek, amelyekre valamilyen hajlékony anyag (pl. műanyag fólia, alumínium, papír) van feltekerve, kivéve azon rudakat, csöveket és hengereket, amelyeket egy gyártóberendezés részeiként kívánnak használni, nem pedig valamely termék értékesítési egységként való bemutatására.

Szintén javasolt felülvizsgálni a késztermék csomagolási összetevőit, főleg a pántolás alá használt hullámkarton lemezt, ami csomagolás.

4. Műanyag csomagolószer gyártás

Szintén mostanában merült fel kérdésként, hogy a külföldről behozott granulátum csomagolásával mi a helyzet? Eddig termékdíj és most már EPR kötelezettség is fenn fog állni. A granulátumok jellemzően raklapon, zsákban érkeznek, vagy oktabinban, ami egy karton palást, aminek van egy alja és egy teteje és benne az anyag egy műanyag belső zsákban szokott érkezni.

A késztermékek esetén a cséve kérdésére kell felhívni a figyelmet, illetve a zacskó is be van zacskózva általában, ami így az értékesített termék csomagolása. Mivel magunknak gyártjuk ezért szintén mindkét kötelezettség fennáll.

A boltban kapható és magánszemély által megvásárolható uzsonnás zacskók, mélyhűtős tasakok, szemetes zsákok utáni EPR kötelezett személye jelenleg nem tisztázott. Szakmai állásfoglalás kerül benyújtásra az ágazatért felelős Energiaügyi Minisztérium felé (sok más kérdéssel együtt).

5. Csomagolószer kereskedők

EPR szempontjából akkor válnak kötelezetté, ha megfelelnek a méltán elhíresült 11 §-ban foglaltaknak, ugyanis ekkor a kötelezettség ezt a kört terheli (kivéve bizonyos SUP termékeket).

Jogszabályi emlékeztető: 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 11. § (1) A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerből, továbbá a fogyasztószámára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a fogyasztó számára értékesített csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli.

6. Egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek gyártása, kereskedelme (SUP termékek)

6.1. Egyszer használatos csomagolószerek

Függetlenül attól, hogy a cikkek csomagolószerek, a kötelezettség, önálló kategóriaként keletkezik, nem csomagolásként.

Az EPR kötelezett személye eltérő kategóriánként, csomagolószer első belföldi forgalomba hozója, illetve csomagolást végző megjegyzéssel fogjuk meghatározni a kötelezett személyét.

Meg kívánjuk jegyezni, hogy ebben a kérdésben is kikértük a jogalkotó állásfoglalását, az abban szereplő válasz felülírhatja a most megállapítottokat.

·         1.2.1. ételtároló edények: csomagolószer első belföldi forgalomba hozója

·         1.2.2. flexibilis anyagból készült zacskók vagy csomagolások: csomagolást végző

·         1.2.3. legfeljebb három liter űrtartalmú italtárolók megítélése: csomagolást végző

·         1.2.4. italtartó poharak, beleértve azok tetejét és fedelét: csomagolószer első belföldi forgalomba hozója

·         1.2.5. könnyű műanyag hordtasakok: csomagolószer első belföldi forgalomba hozója

Természetesen, ha a csomagolószer és a csomagolásként forgalomba hozó személye megegyezik, akkor a csomagolást végző az EPR kötelezett.

Amennyiben a csomagolószer tekintetében átvállalási szerződés van, az nem érvényes az EPR díjra. A termékdíj raktáron belüli tulajdonjog átruházás viszont az EPR kötelezettségre is kihatással van.

6.2. Egyéb egyszer használatos műanyagtermék gyártók, kereskedők

·         1.2.6. nedves törlőkendők, azaz előre megnedvesített kozmetikai és háztartási törlőkendők;

·         1.2.7. léggömbök, kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valamint a fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat;

·         1.2.8. dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba;

·         1.2.9. halászeszközök;

A kötelezett itt az első belföldi forgalomba hozó (gyártó, behozó).

SUP termékek tekintetében egy eladási (forgalomba hozatali) riport kialakítása szükséges. Javasolt KF kódok feltüntetése mellett a termék árától elkülönítve, külön soron kiszámlázni a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat.

7. Logisztikai szolgáltatók

Nulladik lépésként meg kell nézni, hogy van-e olyan termék, ami közvetlenül külföldről érkezik hozzájuk, a kicsomagolást megelőzően nem történik tulajdonjog átruházás, mégis csomagolási hulladék birtokosaivá válnak, mert kicsomagolnak, komissiózási tevékenységet végeznek. Sok vállalat ilyenkor azt mondja, hogy tulajdon jogilag semmi közöm a kicsomagolt termékhez. Ezt mi értjük, de nincs kihatással a kötelezettség fennállásához. Ezek a cégek a hulladék bevallásra kötelezettek, melyet sok vállalat elfelejt.

Ami viszont EPR kötelezettséget keletkeztet az új szabályozás alapján, az a csomagoláshoz felhasznált csomagolószer mennyisége. A szolgáltatásnyújtáshoz, csomagolási tevékenységhez felhasznált csomagolószer után a kötelezettség keletkezik, kivéve, ha a becsomagolt termék közvetlenül igazolható módon elhagyja az országot.

Fontos a 06.30-án meglévő csomagolószer nyitó készletének meghatározása, valamint a beszerzési és a felhasználási riport kialakítása.

8. Új belépők a rendszerben

Ezeknek a termék gyártóinak, behozóinak forgalomba hozatali riport alapján kell a kötelezettséget megállapítani. A számlázásnál itt is határozottan javasolt a termék árától elkülönítve feltüntetni a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat.  Sütőolaj és –zsír, Textiltermékek, Bútorok fából kategóriában körforgásos termék forgalomba hozók (gyártók, behozók) tekintetében kiemelten javasolt a jogszabály mellékletében található lista vámtarifaszámainak összehasonlítása a forgalmazott termékek vámtarifaszámával, továbbá azok felülvizsgálata is igen erősen javasolt.

8.1. Gépjármű gyártók és behozók

Speciális  a helyzetük, ugyanis a gépjárműben lévő termékdíj köteles termékek után a kötelezettség a korábbiakban is keletkezett (akkumulátor, gumiabroncs, egyék kőolaj termék, elektronika), habár maga a teljes gépjármű nem termékdíjköteles termék. Az EPR kötelezettség a norma szöveg alapján mind a gépjármű, mind az egyéb EPR köteles alkotórészek után fennáll. Bonyolultságot okoz, hogy a termékdíjban átalány díj is választható, melyet még az EPR rendelet ugyan nem ismer, de a díjakról szóló a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének megállapításáról szóló 8/2023. (VI. 2.) EM rendelet ismeri.

A gépjárműveket három kategória alá kell sorolni:

·         M1 járműkategória (megj: Személyszállító gépkocsik)

·         N1 járműkategória (megj: Áruszállító gépkocsik, legfeljebb 3,5 t )

·         háromkerekű gépjármű, kivéve a motoros triciklit

9. Sütőolaj és –zsír

A legnagyobb kihívást jelenti a műszaki vagy ipari felhasználás alá tartozó tevékenységek meghatározása, mellyel kapcsolatosan állásfoglalást kértünk szintén a területért felelős minisztériumtól, ugyanis a jogszabály ezen felhasználások körét nem határozza meg.

10. Textiltermékek

Ez az egyik leginkább széles kört érintő új szabályozás, ugyanis a jogszabály szakítva a hagyományokkal, komplett árucsoportokat tesz a kötelezettség tárgyi hatálya alá, ilyenek például az 57, 61 és 62-es árucsoportok, szőnyegek és más textil padlóborítók, kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötöttek vagy hurkoltak kivételével. Sajnos ezzel a szabályozással a ruha importőr vállalatok mellett a hazai előállítók, azon belül akár a „varrónők” is kötelezetté váltak.

11. Bútorok fából

Ez szintén volumen kötelezettséget jelent, ráadásul a forgalomba hozott termékek jellegükből adódóan nehezek. Sajnos ennél a kategóriánál is a bútor behozó cégek mellett az „asztalos üzemek” is kötelezettek lettek. Itt is elengedhetetlen a gyártott termékek vámtarifa számának pontos ismerete, ugyanis az alapján keletkezik a kötelezettség.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk eligazodni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, a körforgásos termékekkel kapcsolatos nyilvántartások előírásaiban eligazodni. A Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.