Az elektromos és elektronikai berendezésekkel kapcsolatos termékdíj kötelezettségei és egyéb speciális hulladékgazdálkodási előírások

Az elektromos, elektronikai berendezés termékáramban kötelezett vállalatok, az akkumulátorban érintettekhez hasonlóan, ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, sokszor hátra dőlnek, hogy megfizetem a környezetvédelmi termékdíjat az állam felé, így nincs további tennivalóm a kérdésben. Sajnos ez sem igaz. Összeszedtük a legfontosabb jogszabályi előírásokat dióhéjban.

Nagyon sok vállalkozás feledkezik meg az egyéb kötelezettségeivel kapcsolatosan, viszont ezzel jelentős kockázatnak teszik ki a vállalkozásukat.

Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel: a környezetvédelmi termékdíj. A szabály kivételesen nem bonyolult, meg kell nézni szokás szerint, hogy mely berendezések találhatóak meg a termékdíj törvény I. számú mellékletében. A kötelezett lehet nagyon leegyszerűsítve a gyártó, vagy külföldről behozó, és azt belföldön forgalomba hozó vagy saját célból felhasználó vállalat.

Nem szabad megfeledkezni, ha más termék alkotórészeként, vagy tartozékaként fordul elő az a törvény I. számú mellékletében megtalálható elektromos, elektronikai berendezésről sem, mert a kötelezettség ugyan úgy fennállhat, mintha önálló berendezésről lenne szó (a bevallásban a KT kód utolsó számjegye változni fog, de jelen cikk most nem a KT kódokat vizsgálja, arról a korábbiakban már született tájékoztató anyag). A témában a korábbiakban már írtunk részletesebb szakcikket, mostani összefoglalóink célja nem a termékdíj kötelezettség, hanem az egyéb elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási feladatokat vesszük górcső alá.

Itt kezdődnek a bonyodalmak, mert van egy külön speciális szakági jogszabály, aminek az előírásainak meg kell felelni. A 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet, mely az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szól. Ezzel azért nem foglalkozik sok érintett cég vélhetően, mert a jogszabály címében is szerepel a „hulladék”, és akinél ilyen nem képződik, az „nem is olvassa tovább” a jogszabályt.

Pedig sajnos azt terheli a kötelezettség leginkább, aki az elektromos, elektronikus berendezés piaci hozzáférhetőségét először biztosítja. Függetlenül, hogy forgalmazás, fogyasztás vagy használat céljára, fizetés ellenében vagy ingyenesen történik.

Ez a jogszabály nagyon hasonlít a termékdíj törvényre, ugyanis van egy 1. melléklete, aminek van egy 1-es pontja, ami felsorolja, hogy mely termékekre terjed ki a jogszabály hatálya. Ennek az a szépség hibája, hogy itt Elektromos-, elektronikus berendezés-kategóriák kerülnek felsorolásra. A 2. mellékletben találhatóak meg vtsz számok, viszont aggasztó a következő fejezetcím: Az elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriák és a részüket képező egyes elektromos, elektronikus berendezések nem teljes listája vámtarifaszámok* alapján, valamint a vásárlási utalvány összegének legkisebb mértéke**. Jogértelmezői szempontból aggasztó a „vámtarifaszámok nem teljes listája” meghatározás, mert az pont annyit jelent, hogy ilyen és hasonló, tehát ami itt nincs felsorolva, az is érintett.

Fontos, hogy a jogszabály meghatározza az elektromos, elektronikus berendezés fogalmát: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, valamint legfeljebb 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőtől vagy elektromos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező vagy elektromos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is; Megjegyzés: Tehát ami ennél nagyobb, az nincs a jogszabály hatálya alatt.

Kategóriák a következők:

·         Hőcserélő berendezések

·         Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm²-nél nagyobb felszínű képernyőt tartalmaznak;

·         Lámpák;

·         Nagygépek (amelyeknek bármely külső mérete meghaladja az 50 cm-t): melyen belül alkategóriák:

1.      háztartási gépek,

2.      IT- és távközlési berendezések,

3.      szórakoztatóelektronikai cikkek,

4.      világítótestek,

5.      hang- és képlejátszó berendezések,

6.      zenei berendezések,

7.      elektromos és elektronikus szerszámok,

8.      játékok, szabadidős és sportfelszerelések,

9.      orvostechnikai eszközök,

10.  ellenőrző és vezérlő eszközök,

11.  adagoló automaták,

12.  elektromos áramot fejlesztő berendezések.

·         Kisgépek (amelyeknek egyik külső mérete sem haladja meg az 50 cm-t): melyen belül alkategóriák:

1.      háztartási gépek,

2.      szórakoztatóelektronikai cikkek,

3.      világítótestek,

4.      hang- és képlejátszó berendezések,

5.      zenei berendezések,

6.      elektromos és elektronikus szerszámok,

7.      játékok, szabadidős és sportfelszerelések,

8.      orvostechnikai eszközök,

9.      ellenőrző és vezérlő eszközök,

10.  adagoló automaták,

11.  elektromos áramot fejlesztő berendezések.

·         Kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések (amelyeknek egyik külső mérete sem haladja meg az 50 cm-t).

Viszont a rendelet hatálya igen szerteágazó termékkörre nem terjed ki, ami inkább bonyolítja a jogszabályt, nem egyszerűsíti. Nem terjed ki e rendelet hatálya:

·         az olyan elektromos, elektronikus berendezésre, amely Magyarország alapvető biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatos, továbbá a fegyverekre, a lőszerekre, a hadianyagokra, ide nem értve a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékekben használt elektromos és elektronikus berendezést,

·         az olyan elektromos, elektronikus berendezésre, amely kifejezetten egy más jellegű, e rendelet hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikus berendezés részeként lett tervezve és elhelyezve, és amely csak az adott elektromos, elektronikus berendezés részeként töltheti be funkcióját,

·         az izzószálas villanykörtére,

·         a világűrben való felhasználásra tervezett elektromos, elektronikus berendezésre,

·         a nagyméretű, rögzített ipari szerszámra,

·         a nagyméretű, helyhez kötött elektromos, elektronikus berendezésre, kivéve azt az elektromos, elektronikus berendezést, amely nem kifejezetten e berendezés részeként lett tervezve és elhelyezve,

·         a személy- és áruszállítási eszközre, kivéve a típusjóváhagyással nem rendelkező kétkerekű elektromos járművet,

·         a kizárólag szakmai használat céljából rendelkezésre bocsátott nem közúti mozgó gépre,

·         a kifejezetten csak kutatás és fejlesztés céljából tervezett, kizárólag vállalkozások által egymás rendelkezésére bocsátott berendezésre,

·         az életciklusuk vége előtt várhatóan fertőzővé váló orvostechnikai eszközökre és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre, valamint az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre.

Vizsgáljuk meg mindenek előtt a gyártóra vonatkozó kötelezettségeket:

Ki a gyártó:

·         Magyarország területén letelepedett, és ott saját neve vagy védjegye alatt elektromos, elektronikus berendezéseket gyárt, vagy elektromos, elektronikus berendezéseket terveztet vagy gyártat, és a gyártott, illetve terveztetett vagy gyártatott berendezéseket saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza,

·         Magyarország területén letelepedett, és ott saját neve vagy védjegye alatt más beszállítók által gyártott berendezések viszonteladásával foglalkozik, ahol a viszonteladó nem tekintendő gyártónak abban az esetben, ha a berendezés gyártójának márkaneve az a) pontban foglaltaknak megfelelően a berendezéseken megjelenik,

·         Magyarország területén letelepedett, és Magyarországon harmadik országból vagy egy másik tagállamból származó elektromos, elektronikus berendezéseket hoz üzletszerűen forgalomba, vagy

·         Magyarországon távközlő eszközök révén elektromos, elektronikus berendezéseket értékesít közvetlenül háztartások vagy egyéb felhasználók részére, de egy másik EGT-tagállamban vagy harmadik országban telepedett le;

Bírság tételek:

Fontos továbbá, hogy a jogalkotó igen magas büntetési tételeket határoz meg elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása esetén.

Számszerűsítve néhány jellemző mulasztási szankciót:

·         ha a gyártó a bejelentési kötelességét nem teljesíti: 200 000 forint

·         ha a gyártó adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen vagy nem teljesíti: 200 000 forint,

·         ha a gyártó a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget nem teljesíti: 350 000 forintban,

·         ha a gyártó a hasznosítási, valamint az ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti, vagy az elektromos berendezésben a veszélyes anyagok alkalmazásának külön jogszabályban meghatározott határértékét túllépi 300 000 forintban állapítja meg.

Tehát ha valaki, a bejelentési és az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti és 5 éves elévülési idővel számolunk, az 1 200 000 Ft-os mulasztási szankciót is magával vonhat legrosszabb esetben, az egyéb kötelezettség szegéseket nem is vizsgálva.

 

Kötelezettségek:

Most nézzük meg a kötelezettséget kicsit részletesebben. Itt felhívom a figyelmet, hogy csak a leggyakoribb eseteket mutatom be, a teljeskörű megfelelés érdekében a teljes jogszabály pontos ismerete szükséges.

1.    Az elektromos, elektronikus berendezés előállítására vonatkozó szabályok

·         A berendezés úgy legyen meg tervezve, hogy abból a használt elemet és akkumulátort könnyen és biztonságosan el lehessen távolítani

·         A gyártó a fogyasztót és a forgalmazót tájékoztatja az elektromos, elektronikus berendezésbe épített elem vagy akkumulátor típusáról.

 

2.    Nyilvántartásba vételi kötelezettség

Ennek a kötelezettségnek az elmulasztása sajnos szabad szemmel is látszik. Ez kockázati forrást tud jelenteni – természetesen mindenkiről csak a legjobbat feltételezve-, hogyha egy konkurenciánk ismeri a tevékenységünket, és nem talál meg bennünket ebben az adatbázisban, akkor egy „feljelentéssel” meg tudja segíteni az ellenőrző hatóság munkáját, számunkra viszont kellemetlen pillanatokat okozva. (A bírság tételekről a későbbiekben lesz szó).

Itt tudjuk leellenőrizni vállalkozásunkat, hogy biztosan benne vagyunk-e a regisztrált e-berendezés gyártók adatbázisában: http://web.okir.hu/sse/?group=KAR

 

Hatósági oldalról is segítség ez a nyilvános adatbázis, ugyanis, ha valaki megvizsgálja, hogy ki érintett a termékdíjban, annak jó eséllyel a gyártói nyilvántartásba vételi kötelezettségnek is eleget kell tenni. Aki ebben nincs benne, az jó eséllyel mulasztást követ el.

Nyilvántartásba vétel mente:

A nyilvántartásba vételt legkésőbb az elektromos, elektronikus berendezés forgalomba hozatalának megkezdéséig kell kérelmezni. Ennek elmulasztása mulasztási bírság kockázatát hordozhatja magában.

Mindenekelőtt el kell utalni a Pest Megyei Kormányhivatalnak az igazgatási szolgáltatási díjat, melynek mértéke 75.000 Ft. Az utalás bizonylata a gyártói regisztrációhoz becsatolandó dokumentum.

Kell egy személy, aki rendelkezik OKIR (Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer) meghatalmazással. Ezt külön nyomtatványon kell kérni, tehát alapesetben ezzel még a cégjegyzésre jogosult képviselők sem rendelkeznek.

Ezt követően ki kell tölteni a „Gyártói nyilvántartásba vétel” adatlapját (HEE-NY). Ennek adattartalma a cégre vonatkozó adatok (KÜJ-azonosító megléte szükséges), valamint a termékekre vonatkozó specifikus adatokat, illetve a kötelezettség teljesítésére vonatkozó információkat kell megadni (termék és tevékenység típustól függően több kategóriát is ki lehet/kell választani).

Kötelezettség teljesítésének módja:

·         egyéni

·         átvállalóra átruházással,

·         termékdíjátalány-fizetés,

·         az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezeten keresztül történő kollektív

·         közvetítő szervezeten keresztül történő teljesítés útján (ebben az esetben azt is ki kell választani a KÜJ száma alapján, valamint a vele megkötött szerződést is csatolni kell az adatcsomaghoz.)

Típus:

·         háztartási elektromos, elektronikus berendezés

·         egyéb

Termékdíjköteles:

·         igen

·         nem

 

A gyártó által Magyarországon képviselt, forgalmazott márkaneveket (amennyiben vannak ilyenek) is meg kell adni a nyilvántartásba vételi eljárás során.

Minden változást, kötelezettség megszűnést 15 napon belül kell bejelenteni. A hatóság a gyártói nyilvántartásba vételről, változásról, megszűnésről határozatot hoz.

3.      A gyártó visszavételi, átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettsége

A gyártó az általa forgalomba hozott, használt elektromos, elektronikus berendezést, valamint a más gyártó által forgalomba hozattat is, amennyiben az jellegében és funkciójában azonos, köteles átvenni, amire díjat nem követelhet.

Ha a természetes személy fogyasztó a használt elektromos, elektronikus berendezést a forgalmazás helyszínén „leadja”, a gyártó a fogyasztó részére új elektromos, elektronikus berendezés vásárlása esetén meghatározott összegű vásárlási utalványt kell adnia a következő feltételek szerint:

·         Az adható árengedmény nem haladhatja meg az új eszköz értékének 10%-át,

·         Egy utalvány, csak egy eszköz vásárlásához használható fel

·         Csak az átadásának napján és helyszínén érvényes

·         Utalvány összege nem áthárítható

A gyártó mindettől döntése esetén eltérhet. A gyártó a használt elektromos, elektronikus berendezés visszavételét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az elektromos, elektronikus berendezés a visszavétel során a visszavételt végző egészségére vagy testi épségére súlyos veszélyt jelent.

Az utalvány értéke 20 Ft/db (Fénykibocsátó dióda, beleértve a lézerdiódát) összegtől 1000 Ft/db összegig terjedhet (Automata elárusító gép beépített melegítő- vagy hűtőkészülékkel).

4.    Tájékoztatási kötelezettség

A gyártónak tájékoztatnia kell a fogyasztókat és a forgalmazókat például, hogy:

·         Az elektromos, elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok a környezetre és az emberi egészségre milyen káros hatást gyakorolnak,

·         Tartalmaz-e olyan alkatrészt, amely hulladékká válását követően veszélyes hulladéknak minősülne,

·         Hogy elkülönítetten kell gyűjteni, és az a települési hulladékkal együtt nem helyezhető el,

·         Amennyiben tartalmaz elemet vagy akkumulátort, az milyen típusú, és az milyen módon távolítható el az elektromos vagy elektronikus berendezésből biztonságosan.

·         a használt és a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés térítésmentesen átadható;

 

 

Az elkülönített gyűjtést igénylő, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés jelölése:

A jogszabály előírja, hogy a tájékoztatási kötelezettségnek mi módon lehet eleget tenni (szórólapon, reklámújságban, továbbá katalógusban, internetes címén, nyomtatott használati útmutatóban, termékismertetőben, honlapján, hírlevélben, webáruház honlapján.

A gyártó a használt elektromos, elektronikus berendezés visszavételére vonatkozó kötelezettségének teljesítését – a forgalmazás helyén történő visszavételi kötelezettség kivételével – a Ktdt. hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikus berendezés vonatkozásában megállapodás alapján átvállalóra vagy közvetítő szervezetre átruházhatja.

A gyártó termékdíjköteles elektromos, elektronikus berendezésből képződött hulladék gyűjtésére, kezelésére vonatkozó kötelezettségének a következők útján tehet eleget.

·         egyéni teljesítés,

·         állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezeten keresztül történő kollektív teljesítés vagy

·         termékdíjátalány-fizetés

Tehát a termékdíj megfizetése esetén a gyűjtési kötelezettségnek a gyártó eleget tesz.

5.    Biztosítékadási kötelezettség

 

A gyártónak nem kell vagyoni biztosítékot képeznie: ha a gyűjtési, kezelési kötelezettségének közvetítő szervezet útján tesz eleget vagy a termékdíj törvény hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékek vonatkozásában.

 

6.      Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

A gyártónak fennáll a nyilvántartás vezetési kötelezettsége, amit egy hatósági ellenőrzés során be kell, hogy tudjon mutatni. A gyártó az általa nyilvántartott adatokról a tárgyévet követő év február 20-ig az országos környezetvédelmi hatóság részére adatot szolgáltat (HEE-B nyomtatvány). Az átvállaló és a közvetítő szervezetnek is van adatszolgáltatási kötelezettsége, melyre ez a cikk szintén nem terjed ki.

 

A forgalmazó és a hulladékbirtokos kötelezettségei

A gyártók mellet a forgalmazóknak és hulladékbirtokosainak is fennállnak kötelezettségei, melyet tényleg csak nagy vonalakban van lehetőség bemutatni jelen szakcikk keretein belül. A forgalmazónak is lehetőséget kell biztosítania az ingyenes hulladék „átadás” lehetőségére. Tehát a forgalmazó nem tagadhatja meg a hulladékbirtokosának a hulladék átvételét.

A forgalmazó a hulladék átvételi kötelezettség megteremtéséhez gyűjtőedény rendelkezésre állását folyamatosan biztosítja a hulladékbirtokos részére, melyet jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

A forgalmazó a hulladékbirtokos által felajánlott olyan elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát, amelynek egyik oldala sem haladja meg a 25 cm-t, a hulladékbirtokostól a legalább 400 m2 alapterületű elektromos, elektronikus berendezés értékesítésére alkalmas eladótérrel rendelkező kiskereskedelmi tevékenységet végző üzletében vagy az üzlet előtt, mellett kialakított speciális gyűjtőhelyre telepített gyűjtőedényben, vagy az üzletben közvetlenül veszi át.

Új elektromos, elektronikus berendezés házhoz szállítása esetén, a vásárolt berendezéssel azonos mennyiségű és azonos használati célú elektromos, elektronikus berendezést ingyenesen elszállítja.

Közvetítő szervezetek:

Ezek a szervezetek szigorú engedélyezési eljárást követően kapják meg a működéshez szükséges jogosultságokat. A Green Tax Service Kft az RLG Relectra Hungary Non-Profit Kft. stratégiai partnere. A termékdíjköteles elektromos és elektronikai berendezésekkel kapcsolatos hulladékkezelési feladatok bizonyos részét az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a termékdíj fizetésért cserébe ellátja. Az RLG a nem termékdíj köteles elektromos és elektronikai termékekkel kapcsolatos kötelezettség teljesítésében tud segítséget nyújtani. Ilyenek a lámpák, világító testek és az orvostechnikai berendezések.

A megállapodás kiterjed különösen a begyűjtési és újrafeldolgozási kötelezettségre, tájékoztatási kötelezettségben megoldást biztosít az elektromos és elektronikai termékek visszavételével, kezelésével kapcsolatosan, továbbá vállalja a Kötelezett telephelyein, üzleteiben, és irodáiban az összegyűlt, ilyen jellegű hulladék elszállítását. Közvetítő szervezeti csatlakozás esetén a biztosítékadási kötelezettség nem áll fent.

Miben tud segíteni a Green Tax Service Kft?

Összegezve a fentieket, a termékdíjköteles elektromos és elektronikus berendezések után meg kell fizetni a termékdíjat és eleget kell tenni a szakági jogszabályban meghatározott kötelezettségeknek is. A termékdíj köteles, és a nem termékdíj köteles elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatosan speciális hulladékgazdálkodási kötelezettségeknek kell eleget tenni.

·         Bejelentkeznünk a termékdíj kötelezettség alá

·         Nyilvántartás vezetésben segítünk a termékdíj bevallás elkészítéséhez

·         Termékdíj bevallásokat képviselőként benyújtjuk a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz

·         Gyártói regisztrációt meghatalmazottként intézzük

·         Közvetítő szervezettek való megállapodást intézzük. (A Green Tax Service Kft az RLG RELECTRA Hungary Non-Profit Kft. stratégiai partnere. Az ebből adódó előnyöket és rugalmasságot tudjuk biztosítani a szerződött Partnereink részére, viszont más közvetítő szervezet felé is vállaljuk az adatszolgáltatást igény esetén.)

·         Nyilvántartás vezetésben segítséget nyújtunk a szakági kormányrendelet szerint.

·         Adatot szolgáltatunk a közvetítő szervezet felé

·         Éves Adatszolgáltatást elvégezzük a „Zöldhatóság felé”.

·         Hatósági ellenőrzésekben eljárunk, képviseljük a Partnerünk igényeit.

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai tájékoztatóval segítséget tudtunk nyújtani akkumulátorok termékdíj kötelezettségei és egyéb speciális hulladékgazdálkodási előírásokban eligazodni, az összefüggéseket átlátni, nem csak a termékdíj törvény, hanem a 197/2014. (VIII. 1.) kormányrendelet legfontosabb szabályainak bemutatása mellett. További kérdésük esetén a Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.

 

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.