Újrahasználatra vagy az újbóli felhasználásra történő előkészítés

Újrahasználatra vagy az újbóli felhasználásra történő előkészítés

Több esetben keresnek meg bennünket hulladékkezelő vállalatok, hogy vizsgáljuk meg a tevékenységüket, hogy az eredményez-e esetleg termékdíjjal kapcsolatosan bármilyen kötelezettséget. Sajnos sok esetben a válaszunk igen. De szerencsére vannak olyan tevékenységek, ahol kizárólag bevallási, adatszolgáltatási teendők állnak fent. A hulladékból előállított granulátumból gyártott zsákok után miért kell termékdíjat fizetni? Mostani cikkünkben ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ. 

A 2016. december 31-éig hatályos jogszabályi keretek között, ha egy gazdálkodó a termék előállításához az alapanyagot belföldön használt termékként szerezte be, az úgy létrejött termék értékesítése jellemzően nem keletkeztetett termékdíj-kötelezettséget, de ez hibás jogértelmezés eredménye volt. Attól függetlenül, hogy a felhasznált alapanyag hulladék, a belőle előállított termék első belföldi forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy készletre vétele termékdíj-kötelezettséget keletkeztetett, ha a termék maga a termékdíj törvény tárgyi hatálya alá tartozott. 

Amennyiben ugyanis az újrahasználatra, vagy az újbóli felhasználásra előkészítés során a Ktdt. 1. § (5) bekezdés szerinti új termékdíjköteles termék jött létre, abban az esetben ismételten szükséges volt megfizetni a termékdíjat az „újonnan” előállított termékdíjköteles termék után függetlenül attól, hogy az korábban már egyszer megfizetésre került. 

Új termékdíjköteles termék jön létre (jelen összefoglaló anyag összeállításakor hatályos jogszabály szerint is), ha a feldolgozás, megmunkálás következtében a termék 1. mellékletben meghatározott vámtarifaszáma, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi termékdíjkódjának vagy csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus szerinti kódszámának első három jegye megváltozik. 

Mivel a hulladékoknak és az abból előállított termékek vtsz száma eltérő, ezért új termék jön létre. Például fa hulladék vtsz száma 4401, fa raklapé: 4415.

Az Európai Bizottság 2015. december 2-án a körforgásos gazdaságra való áttérés érdekében kiadott új javaslatcsomagja alapján a tagországoknak ösztönözniük kell az újrahasználatra előkészítést és az újbóli felhasználásra előkészítést, valamint adatot kell szolgáltatni az eredményekről. A hazai szabályozás nem adott ez idáig lehetőséget az újrahasználatra előkészítés mennyiségi mérésére.

2017. január 1-étől hatályos jogszabályi háttér:

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (továbbiakban Ktdt) 2. § 32. pontja szerint: 

újbóli felhasználásra előkészítés: a hulladékká nem vált termékdíjköteles termék, illetve alkotórészének vagy tartozékának ellenőrzése, tisztítása, valamint javítása az eredeti felhasználási célra való alkalmassá tétel érdekében

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 46. pontja szerint:

újrahasználatra előkészítés: tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen.

Az újrahasználatra előkészítés (Ht.) megegyezik az újrafelhasználásra előkészítéssel (Ktdt. korábban hatályos szövege szerint)!

A hatályos szabályozás szerint:

A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha a kötelezett a belföldön hulladékká vált termék az újrafelhasználásra előkészítését vagy a használt termék újbóli felhasználásra történő előkészítését követően létrejött terméket belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi, a termékbe beépített új termékdíjköteles alkotórészek, tartozékok kivételével.

Ennek az a feltétele, hogy a kötelezett nyilvántartásának tartalmaznia kell:

Az újrahasználatra előkészítés vagy a használt termék újbóli felhasználásra történő előkészítése esetén

·      a közvetlen anyagként, alapanyagként felhasznált termék megnevezését, mennyiségét (db), egységnyi tömegét (kg/db), tömegét (kg),

·      az előállított termékdíjköteles termék megnevezését, CsK vagy KT kódját, mennyiségét (db), egységnyi tömegét (kg/db), tömegét (kg),

·      a tevékenység és a felhasznált anyagok rövid leírását,

·      anyagmérleget, amely pontosan bemutatja az újrahasználatra előkészítéshez vagy újbóli felhasználásra előkészítéshez közvetlen anyagként felhasznált termékdíjköteles termékek mennyiségét, a létrejött termékdíjköteles termék mennyiségét, és az egységnyi termékdíjköteles termék létrehozásához felhasznált anyagok mennyiségét, anyagnormáját.

Az ide vonatkozó szabályozást összefoglalva

Az újrahasználatra előkészítés és az újbóli felhasználásra történő előkészítés ösztönzése érdekében nem kell a termékdíjat megfizetni az újrahasználatra előkészítés során vagy újbóli felhasználásra előkészítést vagy az újbóli felhasználásra előkészítést követően előállított termékdíjköteles termék esetén, viszont a bevallási kötelezettség keletkezik. A bevallási kötelezettség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kockázatelemzési tevékenységét és az ellenőrzésre kiválasztási tevékenységét hivatott támogatni, ahhoz adatot szolgáltatni, tehát aki ezeken a kódokon nagy mennyiségű adatokat jelent annak kiválasztási esélyei megnőhetnek. 

A rendelkezés értelmében kizárólag a termékbe újonnan beépített termékdíjköteles alkotórészek és tartozékok esetén kell a termékdíjat megfizetni. 

Külföldről behozott hulladékká vált, vagy használt elektronikai termék

Ilyen cikk behozatala és belföldi forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén a bevallási és fizetési kötelezettség is keletkezik. Tehát, ha olyan cikk kerül forgalomba, ami után belföldön senki nem fizette meg a termékdíjat, akkor a kötelezettség keletkezik. A jogalkotó a kettős adóztatást akarta elkerülni ezzel a passzussal és a belföldön keletkező hulladék vagy belföldön használt termék körforgásba való visszajuttatását akarta ösztönözni, és hogy az után ne kelljen újra fizetni. A nem fizetésre vonatkozó kedvezmény tehát nem érvényes a külföldről behozott használt, vagy külföldön hulladékká váló cikkek után. 

A CsK és KT kódok adattartalma a jogszabály tekintetében:

CsK kód 1. karaktere:

csomagolóeszközként, csomagolóanyagként, csomagolási segédanyagként is felhasználható terméket, továbbá a speciális csomagolószereket jelölő kódok

·      Újrahasználatra vagy újbóli felhasználásra előkészítést követően létrejött csomagolószer: H

CsK kód 2–3. karaktere: a termék anyagát jelölő kódok

Nincs speciális jelölés!

CsK kód 4–5. karaktere:

·      A termékdíj nem kerül megfizetésre a Ktdt. 3. § (9) bekezdés c) pontja alapján (a belföldön hulladékká vált termék az újrafelhasználásra előkészítését vagy a használt termék újbóli felhasználásra történő előkészítését követően létrejött terméket belföldön forgalomba hozza, saját célra felhasználja vagy készletre veszi, a termékbe beépített új termékdíjköteles alkotórészek, tartozékok kivételével): 1J           

CsK kód 6-7. karaktere: a termék újrahasználhatóságát jelölő kód

·      újrahasználatra előkészítést követően létrejött csomagolószer: 04             

·      újbóli felhasználásra előkészítést követően létrejött csomagolószer: 05    

Néhány példa hulladék után (újrahasználatra előkészítés)

·      Hulladék csévéből előállítás: H211J04

·      Hulladék raklapból: H501J04

·      Hulladék HDPE hordóból: H021J04

·      Hulladék HDPE hordó teteje: S021J04

Néhány példa használt termék esetén (újbóli felhasználásra előkészítés)

·      Használt csévéből: H211J05

·      Használt raklapból: H501J05

·      Használt HDPE hordóból: H021J05

·      Használt HDPE hordó teteje: S021J05

A hulladékként beszerzett és ragasztott cséve (újrahasznosított): S211001

KT kód 1-3. karaktere:

Megmutatja, hogy az adott termék újrahasználatra vagy újbóli felhasználásra előkészítést követően jött létre: 

·      Elektrolittal feltöltött akkumulátor: 511

·      Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor: 512

·      Hőcserélő berendezések: 152

·      Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél nagyobb felszíni képernyőt tartalmaznak: 162

·      Nagygépek (bármely külső méret meghaladja az 50 cm-t) a fotovoltaikus panelek kivételével: 174

·      Fotovoltaikus panelek: 176

·      Kisgépek (egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t): 182

·      Kis méretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések (egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t): 192     

·      Gumiabroncs: 212

KT kód 4-5. karaktere:

·      ha a termékdíjat az újrahasználatra vagy újbóli felhasználásra előkészítést követően létrejött termék után nem kell megfizetni: 74.

KT kód 6-7. karaktere:

·      újrahasználatra előkészítést követően létrejött termék: B4    

·      újbóli felhasználásra előkészítést követően létrejött termék: B5       

Például a belföldi hulladékból kinyert feszültség szabályzó helyes KT kódja a kötelezettnél a belföldi forgalomba hozatal, saját célú felhasználás vagy készletre vétel esetén (melynek egyik külső mérete sem haladja meg az 50 cm-t): 18274B4

Jelen összefoglaló anyag nem vizsgálja, hogy az újrahasználatra előkészítés, újbóli felhasználásra előkészítés R3 anyagában való hasznosításnak minősül-e, illetve azt sem, hogy ezen tevékenységek végzése esetén lehetőség van-e begyűjtési és/vagy hasznosítási támogatás igénybe vételére, ugyanis ez a kérdés nem termékdíj, hanem hulladék gazdálkodási feladat. 

Továbbá megjegyezzük, hogy a Nemzeti Adó és vámhivatal adott ki állásfoglalásokat a témában, miszerint ha csak hulladék/használt raklapból kiszerelt elemek kerülnek felhasználásra a javításhoz, akkor nincs fizetési kötelezettség. 

Állásfoglalás kiadása szintén megtörtént az újonnan beépített fa fűrészáru lécek kötelezettsége tekintetében, ugyanis a termékbe beépített új termékdíjköteles alkotórészek, tartozékok után fő szabály szerint a fizetési kötelezettség is fennáll. A szabályozás nem egyértelműsége abból adódik, hogy ezek a lécek a vtsz számuk alapján nem minősülnek kötelezett termékeknek, ezáltal a beépített „nem kötelezett termékek” után nem áll fent a kötelezettség. 

Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai tájékoztatóval segítséget tudtunk nyújtani a hulladék hasznosítás során létre jött új, az újrafelhasználásra előkészítését vagy a használt termék újbóli felhasználásra történő előkészítését követően létrejött termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos előírásokban eligazodni, az összefüggéseket átlátni. További kérdésük esetén a Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a termékdíjjal kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.

Nyilatkozat

A GREEN TAX SERVICE Kft. kijelenti, hogy a tájékoztató összeállítását a termékdíjra vonatkozó jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően teljesítette. A mindenkor elvárható gondossággal és körültekintéssel, a szakmai standardok betartása szerint járt el.

Jelen összefoglaló nem tartalmazza a teljes termékdíj törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt szabályozást. Célja nem a teljes körűség és a jogi normák hivatkozásainak pontos idézése, hanem gyakorlati iránymutatást tartalmaz, melynek elsődleges célja, hogy az összefoglaló közérthető legyen.

A GREEN TAX SERVICE Kft. tájékoztatja az olvasót, hogy a jelen összefoglalóban leírt megállapítások, vélemények, javaslatok jogalkalmazói értelmezését, gyakorlatát és szakmai véleményét tükrözi, melyek szakmai véleménynek, ajánlásnak, iránymutatásnak minősülnek, de jogi kötőerővel a jelen összefoglalóban foglaltak nem rendelkeznek. A GREEN TAX SERVICE Kft. az esetleges hibákért, hiányosságokért a felelősségét kizárja.

A GREEN TAX SERVICE Kft. nem rendelkezik hatáskörrel a jogszabályok értelmezésére, a jelen összefoglalóban foglaltak szakmai véleménynek minősülnek, melyek egy esetleges jogvitában a bíróságokat, hatóságokat nem köti.